CNC hala’o konferénsia ba loron Internasionál Arkivu, kuarta (09/06/2021). Imajen Tatoli/Francisco Sony.

DILI, 09 juñu 2021 (TATOLI)-Centro Nacional Chega (CNC), kuarta ne’e, organiza konferénsia hodi komemora loron internasionál Arkivu nian ho tema jerál “Importánsia hosi Patrimóniu Dokumentál ba Dezenvolvimentu ka Empoderamentu Arkivu”.

Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Maria Fernandes,  hateten objetivu CNC selebra loron internasionál arkivu ne’e tanba atu selebra tinan-64 estabelesimentu Konsellu Internasionál Arkivu nian ne’ebé sesaun ida UNESCO nia okos.

“Ohin, loron 09 juñu, ita selebra tinan-16 bainhira Organizasaun Nasoins Unida (ONU-sigla inglés) deside loron ne’e nu’udár loron internasionál ba loron Arkivu. Tinan ida ne’e komemorasaun loron internasionál nia tópiku maka “Empoderamentu Arkivu”, objetivu boot liu mak oinsá ita nu’udár Governante ne’ebé mak iha pose ba arkivu sira bele iha kontabilidade, transparénsia ba sidadaun sira liuliu atu uza arkivu ba halo polítiku públiku ne’ebé mak di’ak,” Hugo Maria Fernandes hateten liuhosi nia diskursu bainhira hato’o introdusaun kona-ba komemorasaun loron internasionál arkivu.

Nia dehan, komemorasaun loron internasionál arkivu ohin mundu tomak liuliu nasaun-sira ne’ebé oras hanesan ho Timor-Leste profisionál no instituisaun arkivu sira, iha mundu tomak hotu-hotu selebra loron ida ne’e.

“Tanba ne’e ita selebra loron ohin atu garante katak rikusoin dokumentáriu ne’ebé ita iha tenke utiliza ho didi’ak ho benefísiu ida ne’ebé mak boot ba iha ita-nia rai, tanba ita hotu hatene arkivu nu’udár patrimóniu ida ne’ebé ko’alia kona-bá ita-nia pasadu, maibé importante hosi ita-nia pasadu, ita aprende atu halo di’ak iha futuru,” membru Conselho de Imprensa de Timor-Leste periodu 2016-2020 ne’e afirma.

Hugo Maria Fernandes, eis jornalista revista TALITAKUM ne’e subliña katak  preokupasaun ne’ebé CNC hasoru durante halo prezervasaun memória pasadu mak servisu arkivu nian seidauk hahú ka bele hateten foin hahú tanba ho situasaun COVID-19.

“Polítika no instituisaun arkivu nasionál nian iha, maibé enkuadramentu legál mak laiha, tanba ne’e ita espera katak tinan ne’e ita bele iha lei, tanba ita atu autoriza ema atu asesu tenke iha lei ruma tanba arkivu balu sensitivu tebes,” Hugo Fernandes hateten.

Hugo Fernandes fó referénsia katak  iha padraun balu dehan tenke rai tinan to’o 15, 25 to’o 30 ne’ebé tenke iha enkuadramentu legál atu asegura, tanba bainhira halo akizisaun ba arkivu sira hosi li’ur kestaun tolu ne’ebé ema fó ba  mak oinsá atu asegura arkivu sira ne’ebé mak sira fó tanba Timor-Leste laiha enkuadramentu legál atu proteje arkivu sira.

Aleinde Timor-Leste laiha enkuadramentu legál, Hugo Fernandes afirma tan, Timor-Leste sei falta mós iha infraestrutura no investimentu ba ema, tanba  CNC konsidera ema ne’ebé sai nu’udár arkivista ne’e menus, sura liman fuan karik la to’o sanulu, nune’e difikuldade seluk ne’ebé sira hasoru mak rekursu umanu, tanba CNC presiza tan arkivista na’in tolu.

Atualmente CNC iha 30.000 dokumentu, maibé arkivista ida de’it, tanba bainhira ko’alia kona-ba arkivista ema ne’ebé mak hasai eskola iha universidade oinsá mak servisu ho arkivu, tanba ema hanoin  servisu arkivu ne’e foti de’it dokumentu rai, hotu ona, maibé prosesu oioin de’it, hanesan oinsá prezerva no liuliu arkivu sira ne’ebé tuan loos tiha ona, presiza ema ne’ebé tenke iha koñesimentu di’ak kuida nia, oinsá uza instrumentu kímiku ruma, hodi hadi’a maibé Timor-Leste menus ema.

Kona-bá kondisaun infraestrutura, CNC nia salaun arkivu ne’e haree prienxe rekizitu mínimu nu’udar sentru arkivu. Tanba sentru arkivu ne’e tenke seguru hosi bee, ahi, ema, no liuliu mak animál hanesan samea sira ne’e. Tinan ne’e, CNC hetan apoiu hosi Governu atu harii sentru arkivu foun, espera sentru foun ne’e bele prienxe ona rekizitu sira hotu.

Iha fatin hanesan, Vise-Ministru Administrasaun Estatál (MAE), Lino de Jesus Torezão, hatan ba preokupasaun hosi CNC ne’ebé presiza tebes lei kona-bá arkivu nasionál, daudaun ne’e, lei iha ona Ministériu Administrasaun Estatál nia meza ne’ebé hein de’it lori ba Konsellu Ministru (KM) atu aprova.

Polítika ne’ebé atu prezerva memória pasadu di’ak liu mak  tenke Lei ida atu hatuur metin ba arkivu nasionál atu bele lori ba oin, tanba tuir Vise-Ministru Estatál katak, bainhira laiha legalidade ne’ebé atu haforsa arkivu ne’ebé iha Timor laran sei susar atu progresa arkivu nasionál.

Nia hatutan, aleinde MAE lori lei arkivu nasionál nian ba KM, MAE sei haree mós rekursu ne’ebé CNC presiza tanba rekursu iha kapasidade tomak atu bele envolve-an servisu iha arkivu, hodi bele hetan arkivu ninia objetivu ne’e oinsá arkivu ne’e prezerva buat hotu.

 “Kona-ba orsamentu kada tinan ita tau orsamentu, maibé orsamentu ne’ebé ita tau ne’e sei la responde preokupasaun no nesesidade ne’ebé arkivu iha, hanesan daudaun ita iha instituisaun Chega, Arkivu Muzeu Rezisténsia Timor (AMRT-sigla portugés) no arkivu Nasionál ida ne’e Governu presiza hametin liután ba oin,”  Vise-Ministru Lino de Jesus Torezão hateten.

Jornalista       : Arminda Fonseca

Editór             : Francisco Simões

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here