Eis Ministru Administrasaun Estatal, Tomás do Rosário Cabral. Imajen TATOLI/Evaristo Soares Martins.

DILI, 02 juñu 2021 (TATOLI)—Eis Vise no Ministru Administrasaun Estatal (MAE), Tomás do Rosário Cabral no Valentim Ximenes, fó paresér ba Komisaun A ne’ebé trata asuntu Justisa no Konstitusionál  kona-ba projetu-lei eleisaun munisipál, projetu-lei poder lokál no dezentralizasaun administrativa.

“Ami mai fó ami-nia paresér téknika nune’e Komisaun A elabora projetu-lei nune’e Prezidente Repúblika bele promulga no ita bele implementa ona poder lokál. Ami fó paresér tanba uluk proposta-lei mai hosi VI no VI Governu,” Tomás do Rosário Cabral ko’alia iha Parlamentu Nasionál, kuarta ne’e. 

Eis Governante na’in rua ne’e hetan konvite hosi Komisaun A hanesan eis proponente ba lei eleisaun munisipál, podér lokál no desentralizasaun administrativa, ho Abílio Caetano tanba uluk proposta Governu nian aprova tiha maibé veta hosi Prezidente Repúblika no agora sai fali projetu-lei hosi Parlamentu Nasionál.

Komisaun A konvida Eis Vise no Ministru Administrasaun Estatal (MAE) na’in-rua no Eis Vise-Ministru Administrasaun Estatal Abílio Caetano ne’e, atu konfirma kestaun tékniku sira iha lejizlasaun sira-ne’e.

Iha apresiasaun inisiál ba projetu-lei hirak ne’e diskute mós kona-ba reprezentasaun veteranu nian, funsionamentu estrutura munisipál, reseita sira-ne’ebé iha futuru munisípiu sira sei rekolla no serbisu munisipál nian.

Tuir nia, Planu Estratéjiku Dezenvolvimentu Nasionál (PEDN) previstu iha 2014-2015 liubá tenke munisípiu rua ka tolu no oras ne’e distritu nakfilak ba munisípiu.

“Ami simu informasaun hosi deputadu sira katak Prezidente Repúblika veta ne’e ba matéria haat (4) mak hanesan veta ba reseita, veta estrutura funsionamentu munisipál no veta mós ba reprezentasaun veteranu sira,” nia dehan.

Entretantu Vise-Prezidente Komisaun A, Deputadu Francisco de Vasconcelos, hateten pakote lejizlativa hirak ne’e atu hakbesik podér ka hakbesik serbisu públiku sira hosi Estadu ba kraik.

“Lei ne’e importante tebes ba podér sira iha kraik nune’e podér ne’e tenke fó ona kraik. Agora komisaun halo hela apresiasaun inisiál hodi rona hanoin hosi parte hotu-hotu,” nia dehan.

Antes ne’e, Ministru Administrasaun Estatal, Miguel Pereira de Carvalho, esplika projetu-lei hirak ne’e inísia hosi Parlamentu Nasionál entaun Komisaun A hakarak rona Governu nia hanoin.

Nia esplika, projetu-lei eleitorál ne’e ko’alia kona-ba órgaun podér lokál ne’ebé povu mak hili tantu asembleia munisipál no prezidente autoridade munisípiu sira.

Nune’e mós projetu-lei podér lokál ne’e atu hakbesik serbisu públiku sira hosi Estadu ba kraik ka fó podér ho kompeténsia tomak ba munisípiu sira halo planu, programa no orsamentu rasik.

Projetu-lei desentralizasaun administrativa ne’e previstu atu Governu Sentrál halo transferénsia kompeténsia ka fó podér ba munisípiu sira no atribui kompeténsia balun ne’ebé durante ne’e seidauk fó ba Governu munisipál.

Notísia Relevante: Komisaun A-MAE deskute projetu-lei eleitorál munisipál-desentralizasaun administrativa

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here