Vasina AstraZeneca doze dahuluk. Imajen Tatoli/António Gonçalves

DILI, 02 juñu 2021 (TATOLI)—Sala Situasaun, Sentru Integradu Jestaun Krize (SIJK), rejista kazu pozitivu 149, rekoperadu 177 no kazu ativu 2.602.

“Kazu foun 149 mai hosi Dili 132 no munisípiu-sira iha 17, kompostu hosi mane 81 no feto 68,’’ Koordenadór Forsa-Tarefa ba Prevensaun no Mitigasaun, Rui Maria de Araújo, hateten liuhosi komunikadu, kuarta ne’e.

Notísia relevante:COVID-19: pozitivu 167, rekoperadu 163 no ativu 2.630

Hosi totál kazu detetadu foun ohin, ho idade 12 mai karaik iha na’in-rua, idade entre 12-59 na’in 147 (98,6%), idade 60 mai karaik laiha ne’ebé proporsaun kazu sintomátiku hamutuk 2,6%.

Kumulativu kazu konfirmadu sura hosi 21 marsu 2020 to’o 02 juñu 2021 hamutuk 7.310. Hosi horisehik mai ohin, teste ne’ebé Laboratóriu Nasionál Saúde halo hamutuk 1068 PCR, ho detallu hanesan tuir-mai, Vijilánsia sentinela 30, rastreiu ba kontaktu ka Contact tracing 61, Rastreiu Aleatóriu ka Random Screening 408, Viájen sai-hosi serka sanitária hosi Dili 559, Viájen internasionál tolu, Follow up iha kuarentena na’in-hitu.

Totál testes PCR ne’ebé halo horisehik 01 juñu iha munisípiu-sira seluk, RAEOA no HNGV hamutuk 629  ho  detalla hanesan tuir-mai, Maubisse 174, Maliana 57, Viqueque 27, Suai 40, Baucau 72, Ermera 70, RAEOA rua no HNGV 187.

Atu bele hatene surtu ida ninia evolusaun nomós surtu ne’e aumenta ka diminui, indikadór seluk ne’ebé matenek-na’in epidemiolojia nian uza, maka insidénsia.

Konvensionalmente, insidénsia sukat totál kazu foun kada loron pur mil abitante, no hatudu risku ne’ebé populasaun iha atu hetan da’et moras ida.

Hosi insidénsia COVID-19 iha Timor-Leste, durante loron hitu ikus maka 11,5/100 mil abitante, enkuantu ba de’it munisípiu Díli 38,5/100 mil abitante.

Lista tuir-mai hatudu valór nominál média (rata-rata) taxa insidénsia COVID-19 durante loron hitu ikus, pur munisípiu Aileu 1.8/100 mil, Lautém 3,4/100 mil, Ainaro 2,0/100 mil, Liquiça 0,4/100 mil,  Baucau 3,4/100 mil, Manatuto 0,9/100 mil, Bobonaro 9,6/100 mil, Manufahi 0,2/100 mil, Covalima 3,1/100 mil, RAEOA 0,0/100 mil, DIli 35,8/100 mil, Viqueque 3,8/100 mil, Ermera 0,3/100 mil.

Insidénsia iha leten sei nafatin hatudu katak, munisípiu Dili maka fatin ho risku bo’ot liu atu populasaun hetan da’et no hada’et tutan virus SARS-CoV-2, tuir kedan maka munisípiu Bobonaro, Viqueque, Baucau, Lautém ho Covalima.

Informasaun hosi izolamentu

Iha 02 juñu 2021, izolamentu Vera Cruz hala’o tratamentu ba kazu detetadu na’in 33, iha área obstetrisia na’in 15, medisina interna na’in 18 no iha obstetrisia na’in 15 ho kategoria leve (mild) hotu.

Iha área medisina interna na’in 28.  Na’in-rua grave (ida uza ventiladór, ida uza  CPAP, na’in-sia moderadu. Nain-hitu leve (mild).

Númeru kazu moderadu no grave ne’ebé baixa iha Vera Cruz, hatudu  katak, bainhira ema barak liu detetadu pozitivu, barak-liu tán mak sei baixa ho kategoria moderadu no grave.

Informa ba jornalista no públiku tomak katak hahú ohin loron 02 juñu 2021, ema ne’ebé rekoperadu hosi COVID-19 no liu ona hosi izolamentu terapéutiku domisiliár (iha uma-rasik) ka iha fatin ne’ebé estadu prepara, bainhira atu dezloka sai hosi ka tama ba serka sanitária, la presiza  halo swab, maibé nafatin presiza hetan autorizasaun esepsionál hosi Diretór CIGC.

Atu bele prosesa autorizasaun esepsionál tenki hatuku Sertifikadu alta hosi izolamentu, ne’ebé Ministériu Saúde, liuhosi ninia Pilár hitu, fó ba ema rekoperadu.

Apelu

Apela ba populasaun iha Timor-Leste laran tomak atu tu’ur hakmatek, kumpri ho rigór regra serka  sanitária  no konfinamentu  domisiliáriu  ne’ebé  Konsellu  Ministru  deside  no implementa ona.

Husu atu hotu-hotu kolabora ho autoridade saúde hodi bele buka-tuir ema hotu-hotu ne’ebé  hetan da’et  ona virus ne’e, no izola hosi no labele hada’et-tutan ba ema ne’ebé seidauk hetan da’et.

Ba populasaun tomak, favór respeita nafatin regra prevensaun no ijiéne individuál ne’ebé Governu hatuur ona atu prevene moras COVID-19 da’et ba mai.

Regra sira-ne’e mak hanesan, uza máskara, fase liman beibeik ho sabaun ka uza dezinfektante ruma, evita kose liman ba matan, inus ho ibun, bainhira kumprimenta-malu la presiza kaer-liman, bensa-liman, rei-malu ka hakuak-malu, evita halibur-malu barak, hamriik ka tuur dook hosi ema seluk mínimu metru ida ho balun.

Jornalista: Felicidade Ximenes

Editór: Cipriano Colo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here