Imajen/Mídia CNE.

DILI, 02 marsu 2021 (TATOLI)—Komisaun Nasionál Eleisaun (CNE-sigla portugés) identifika frakeza balun iha projetu-lei eleitorál munisipál.

Prezidente CNE, Alcino Baris aprezenta paresér balu relasiona ho projetu lei katak, artigu 16 hosi lei eleitorál munisipál ne’e dehan Tribunal Rekursu mak sei apresia no sertifika koligasaun sira.

Maibé tuir observasaun CNE nian katak iha Lei nú.7/2016 iha artigu 8 letra g, dehan CNE mak apresia no sertifika  koligasaun partidária sira, esperiénsia hatudu iha eleisaun parlamentár 2007, 2012, 2017 no 2018 CNE mak sertifika.

“Frakeza balun mak iha artigu 17, dehan lista kandidatura aprezenta ba Supremu Tribunal Justisa, tuir CNE nia observasaun katak prosesu ne’e nu’udar aktu Administrativu, tanba ne’e aprezentasaun tenke enkamiña ba CNE, esperiensia iha mundu tribunál só válida de’it rezultadu,” Prezidente CNE aprezenta paresér ne’e ba Komisaun A (Justisa no Konstitusionál), ne’ebé Agência TATOLI, asesu hosi sítiu ofisiál CNE, kuarta ne’e.

Frakeza seluk ne’ebé CNE identifika mak, artigu 37, dehan kritéria eleisaun Kámara Munisipal uza métodu D’Hont no bareira 3%, maibe tuir CNE nia hanoin katak bareira tenke hatún ba 2%, atubele fó oportunidade mós ba partidu kiik sira hodi hetan reprezentante iha munisípiu.  

Nune’e mos iha artigu 117, hateten koordenadór lokal STAE mak prezide sentru apuramentu munisipál, maibe CNE rekomenda tenke prezide direita hosi Komisáriu CNE sira.

Hosi justifikasaun hirak ne’e, CNE mos aprezenta paréser ba frakezas hamutuk sanulu resin-rua seluk mak hato’o ona ba komisaun A Parlamentu Nasional atu tau konsiderasaun.

Projetu Lei Eleitorál Munisipál ne’e rasik elabora hosi Ministeriu Administrasaun Estatal dezde mandatu Governu anteriór nian, hodi haree ba vantajen no dezvantajen sira iha prosesu desentralizasaun, nune’e bele kore dependénsia ba Governu sentrál.

Baze legál ba prosesu desentralizasaun mai kedas hosi Konstituisaun Repúblika iha artigu 5 (Desentralizasaun) no mós iha artigu 72 (Podér Lokál) nian.

Maske eleisaun ba Prezidente Autoridade Munisipál no Asembleia Munisipál sei dook, maibé lejizladór sira iha Parlamentu Nasionál ho antesedénsia konvida CNE, MAE no STAE atubele akresenta justifikasaun balu liga ho projetu-lei refere.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here