Komisáriu CAC, Sergio Hornai. Imajen Tatoli/António Gonçalves.

DILI, 17 maiu 2021 (TATOLI)—Komisaun Antí Korrupsaun (CAC-sigla portugés), segunda ne’e aprezenta relatóriu jerál 2020 nian ba Parlamentu Nasionál haktuir katak kazu ne’ebé dominante liu mak kazu abuzu podér iha serbisu administrasaun públika.

“Tipu krime korrupsaun sira-ne’ebé mak sai hanesan dominante iha investigasaun kriminál CAC nian iha 2020 mak abuzu podér okupa fatin dahuluk. Krime pekulatu okupa iha fatin daruak, partisipasaun ekonómika iha negósiu okupa iha fatin datoluk,” Komisáriu CAC, Sérgio Hornai, aprezenta liuhosi relatóriu jerál 2020 nian, ba uma fukun, segunda ne’e.

Sérgio Hornai hatutan, iha tinan 2020 CAC liuhosi Dirasaun Investigasaun Kriminál konsege rekolla informasaun sira kuaze kazu 90 komposta hosi denúnsia ka keixa sira hosi públiku hamutuk 15, krime ne’ebé prátika hosi funsionáriu públiku hamutuk 20, kazu hasoru emprezáriu sira hamutuk 20, keixa ka denúnsia hosi estudante sira hamutuk 20, keixa sira mai hosi komunidade hamutuk 10, no liuhosi meiu komunikasaun ne’ebé estabelese hamutuk kazu lima (5).

Hosi kazu hirak ne’e, hafoin halo tiha averiguasaun ba indísiu, ekipa CAC hetan informasaun balun iha indikasaun ba krime korrupsaun no mós konsege konklui no identifika hosi denúnsia hirak ne’e iha kazu 25 mak kontinua halo hela averiguasaun.

Hosi ne’e, Komisaun Antí Korrupsaun (CAC) konsege kompleta ona relatóriu prelimináriu hamutuk kazu 11 hodi husu auto-partisipasaun ba iha Ministériu Públiku, no konsege halo investigasaun ba kazu korrupsaun hamutuk 73 komposta hosi kazu sira-ne’ebé hetan ona delegasaun kompeténsia iha tinan 2019 nian maibé seidauk konklui investigasaun iha 2020, no kazu 56 delegasaun kompeténsia mai hosi Ministériu Públiku iha 2020.

Iha tinan 2020, CAC konsege finaliza nia relatóriu nu’udar konkluzaun ka inkéritu finál nian no haruka ba Ministériu Públiku hamutuk kazu 43, kazu 23 mak sei kontinua hala’o hela prosesu investigasaun, iha kazu hitu (7) mak hetan avoka hosi Ministériu Públiku. Kazu hirak ne’e envolve suspeitu ka arguidu sira hamutuk ema na’in-58 kompostu hosi mane ema na’in-52 no feto na’in-neen (6).

Nia dehan, testemuña sira-ne’ebé CAC rona sira-nia depoimentu hamutuk depoiante na’in-588 ho ninia kompozisaun mane na’in-420 no feto 138.

Krime sira seluk mak hanesan admisaun danoza, korrupsaun pasiva ilísitu, pekualtu, falsifikasaun dokumentu no seluk tán. Prejuizu ba Estadu ne’ebé mak CAC konsege identifika ka klasifika iha 2020 hamutuk kazu 43, ne’ebé finaliza ona investigasaun no remesa iha relatóriu ka inkéritu finál ba iha Ministériu Públiku iha 2020, no hosi kazu hirak ne’e prejuizu ba Estadu hamutuk orsamentu rihun $115,588.

CAC identifika fatin ba krime korrupsaun hamutuk 15 hosi instituisaun Estadu ninian ne’ebé iha poténsia ba iha prátika korrupsaun.

Komisáriu CAC ne’e informa, deskobrimentu krime korrupsaun ne’e liuhosi programa kooperasaun institusionál iha rai-laran no mós rai-li’ur, ho instituisaun sira ho natureza serbisu ba área kombate kooperasaun nian hanesan Ministériu Públiku, Komisaun Funsaun Públika (CFP), PDHJ, Inspetór Jerál Estadu (IJE), sosiedade sivíl sira, grupu foinsa’e no ajénsia internasionál sira iha Timor-Leste.

CAC nia misaun mak prosede asaun prevensaun no investigasaun kriminál iha krime korrupsaun ba kualkér forma, pekulatu, abuzu podér, tráfiku influénsia no partisipasaun ekonómika iha negósiu, ne’ebé define iha lejizlasaun penál iha artigu 4 hosi lei númeru 8/2009, 15 jullu no lei númeru 7/2020 kona-ba Medida Prevensaun no Kombate Korrupsaun (MPCC-sigla portugés).

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here