Hafoin simu pose, membru Conselho de Imprensa hasai retratu hamutuk ho Prezidente Parlamentu Nasionál, Aniceto Longuinhos Guterres Lopes. Imajen/Espesiál.

DILI, 12 fevereiru 2021 (TATOLI)—Prezidente Conselho de Imprensa (CI), Virgílio da Silva Guterres, hateten iha mandatu daruak ne’e CI sei aplika sansaun ba órgaun Komunikasaun Sosiál (KS) sira-ne’ebé iha intensaun halo infrasaun kontra Kódigu Étika ba Jornalista no kontra Lei Komunikasaun Sosiál.

Notísia Relevante: Prezidente CI kompromete sei hasa’e kualidade tékniku profisionál liuhosi kapasitasaun

“Iha mandatu foun ne’e, CI hakarak aplika sansaun administrativu no mós sansaun koima ba órgaun Komunikasaun Sosiál sira. Entaun, ita fó notifikasaun ba jornalista sira aas liu mak dada fila fali sira-nia akreditasaun, no ba órgaun komunikasaun sosiál sira, selu multa tuir nivél gravidade infrasaun ne’ebé sira komete,” Virgílio da Silva Guterres hateten ba Agência TATOLI iha salun Conselho de Imprensa, Quintál-Boot, Dili, sesta ne’e.

Nia esplika, tanba koima ne’e implika ba osan entaun tenke bazea ba dekretu-lei ruma ka enkuadramentu legal. Katak, nia dehan, iha kazu ne’e ministériu relevante hanesan Ministériu Asuntu Parlamentár no Komunikasaun Sosiál (MAPKOMS) hamutuk Minitériu Finansa tenke loke konta bankária ida iha banku, atu nune’e bainhira sansaun ne’e aplika karik, maluk sira bele ba selu iha banku.

“Dalai da tán, ba mandatu daruak ne’e CI sei haree ba ida-ne’e. Maibé molok to’o iha ne’eb’a, ami sei haree barak liu ba oinsá atu hadi’a ka halo ajustamentu ruma ba Lei komunikasaun Sosál no dekretu-lei kona-ba estatutu CI nian,” nia esplika.

Aleinde de ida-ne’e, Prezidente Conselho de Imprensa ne’e hateten, iha mandatu daruak nian ne’e, CI sei halo esforsu hodi ko’alia ho ministériu relevante sira atu prepapara kuadru legál ba prosesu atribuisaun karteira profisionál definitivu ba jornalista sira iha Timor-Leste.

Virgílio da Silva Guterres hatutan, iha mandatu daruak ne’e CI sei konsentra ba oinsá konsolida setór komunikasaun sosiál atu kompleta rejistu no prepara kuadru legál tanba agora ne’e CI halo atribuisaun karteira profisionál ba jornalista ne’e provizoriu de’it.

“Ba mandatu daruak ne’e, ami sei konsentra oinsá konsolida setór komunikasaun sosiál atu haree kompleta rejistu no hahú ko’alia ministériu relevante sira atu prepara kuadru legál hodi prosesa atrubuisaun karteira profisionál definitivu ba jornalsta sira. Tanba, agora ne’e CI hala’o atribuisaun karteira profisionál ne’e provizóriu de’it tanba tuir lei karteira profisionál tenke atribui bazea ba dekretu Governu nian,” Virgílio da Silva Guterres hateten.

Nia hateten, tuir lei karteira profisionál ne’e fó iha periódu limite ba tinan rua no tinan lima nia tenke halo foun. Entaun, ba sira-ne’ebé simu ona kontinua la’o maibé haree mós karik tempu liu ona bele ba CI atu halo foun fila-fali.

Tanba ne’e, nia husu ba jornalista sira-ne’ebé seidauk simu karteira profisionál ne’e, órgaun komunikasaun sosiál sira tenke informa ba Conselho de Imprensa (CI), atu nune’e bele hahú aplika periódu estájiu fulan neen (6) ka tinan ida tenke tuir ezame.

Maibé, nia dehan, ba sira-ne’ebé mak tinan lima ona halo servisu bainhira Lei Komunikasaun Sosiál mosu iha 2014, sira ne’ebé to’o agora sei kontinua hanesan jornalista, sira bele lori dokumentu komprovativu ruma ba CI atu bele hetan karteira profisionál.

Nia esplika, kritéria atu hetan karteira profísionál ba sira-ne’ebé hasai lisensiatura komunikasaun sosiál ka jornalizmu nian tenke estájiu fulan neen. Maibé, tuir nia, sira-ne’ebé hasai lisensiatura iha área seluk ne’ebé mak servisu hanesan jornalista tenke halo estájiu tinan ida (1) no sira ne’ebé iha de’it ensinu sekundáriu tenke halo estájiu tinan ida ho balun (fulan 18) mak foin tuir ezame atu hetan karteira profísionál.

“CI sei esforsu atu se la’ós iha tinan ida-ne’e, tinan oin bele iha serteza katak maioria jornalista timoroan hetan ona karteira profísionál,” nia hateten.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here