Diretór Ezekutivu Centro Nacional Chega (CNC), Hugo Maria Fernandes. Imajen/Mídia CNC.

DILI, 15 janeiru 2021 (TATOLI)—Diretór Ezekutivu Centro Nasionál Chega (CNC), Hugo Maria Fernandes, hateten tinan ne’e CNC nia luta ba asaun reparasaun ba vítima sira mak kontinua koopera ho Asosiasaun Vítima Konflitu Pasadu (AVKP) no Organizasaun Sosiedade Sivíl rejistu sobrevivente sira-nia naran.

Notísia Relevante: Hugo Fernandes: “Polítika reparasaun ne’e mak sai aliserse polítika Estadu nian”

Nia hatautan, objetivu hosi kooperasaun ne’e tanba CNC hahú iha 2017 ho inisiativa atu halibur fila-fali ka rejistu maibé kestaun boot ne’ebé mak CNC hasoru iha 2017 mak hafoin relatóriu ne’e sai iha 2005 laiha instituisaun ida mak halo rezistu ba vítima sira.

“CAVR uluk foti duni dadus hosi kuaze ema rihun sanulu. Maibé, depois 2005 dadus sira-ne’e foti mai, ita seidauk iha fali instituisaun ida hosi 2005 to’o 2017 ne’e tau matan ba sira. Maibé, iha Organizasaun Naun Governamental (ONG) mak halo hela servisu ho CAVR. Maibé ita hotu hatene ONG sira iha kapasidade limitadu. Entaun iha 2017 bainhira Estadu Governu harii CNC, ita hala’o fila fali prosesu atu rejistu sobrevivente sira. Tanba ne’e mak tinan ne’e, ita kontinua koopera ho Asosiasaun Vítima Konflitu Pasadu (AVKP) no Organizasaun Sosiedade Sivíl rejistu ba sobrevivente sira-nia naran,” Hugo Maria Fernandes haktuir ba Agênsia TATOLI iha nia knaar fatin, Antigu Komarka Balide, Dili, kinta ne’e.

Nia afirma, prosesu rezistu ba sobrevivente ka vítima sira-ne’e estabelese uluk liuhosi formuláriu, no hosi formuláriu ne’e mak rejistu hotu entrga mai iha CNC hatama ba iha baze dadus.

“Iha baze dadus mak ita haree ema-ne’e nia kondisaun hanusa. Presiza  hetan apoiu orsamentu tratametu saúde, tanba tratamentu saúde ne’e iha tipu rua mak hanesan saúde mentál katak ema ne’e iha trauma nia-laran no tratamentu saúde ba isin-lolon mak uluk nia dadur hela de’it hasoru violasaun oioin, nia laiha kbiit atu sustenta nia família ekonómikamente,” nia esplika.

Bainhira formuláriu tama hotu iha baze dadus, tuir nia, iha  2018 CNC halo parseria ho Ministériu Solidaridade Sosiál no Inkluzasaun (MSSI) hodi haruka dadus sobrevivente nian ba MSSI hamutuk na’in-160, maibé halo verifikasaun  tuun ba na’in-95 no  to’o iha fulan dezembru 2020, MSSI fó ona apoiu ba sobrevivente ema na’in-ualu (8).

“Lista ita hatama hotu hamutuk ema na’in-160. Ami-nia ekipa CNC halo verifikasaun. Hosi lista na’in-160 ne’e katak na’in-95 mak merese atu hetan apoiu finansiamentu hosi MSSI. Tanba, hanesan ohin ha’u dehan, lista sira-ne’e ita simu hosi asosiasaun vítima, sira mak halo rejistu maibé ita tenke halo verifikasaun. Katak, sira-nia kondisaun ne’e heteten duni hanesan rejistu ne’e ka lae. Entaun, ita iha serteja hosi na’in-160 ne’e, na’in- 95 mak hetan apoiu,” nia subliña.

Aliende ida ne’e, nia hateeten, CNC mós iha program fó formasaun ba vítima sira liuliu oinsá sira bele hahú halo negósiu ida, entaun formasaun halo ona ba dala rua iha tinan kotuk ne’ebé CNC koopera ho Instituto de Apoiu ao Dezenvolvimentu Empresarial (IADE) mak sira fó formasaun ba vítima, karik sira ne’e hetan ona apoiu finanseiru ruma sira bele hahú sira-nia negósiu.

“Programa sira-ne’e, ita halo atu apoiu vítima sira liuhosi apoiu finanseiru direta ne’ebé mak MSSI halo. Daduun ne’e fó formasaun inísiu ba sira, oinsá mak sira sai tour guide. Katak, aban bainrua ema vizita fatin turizmu sira ne’e bele ko’alia sá mak akontese iha fatin refere. Programa sira-ne’e  agora daudaun iha hela prosesu finalizasaun,” Hugo hateten.

Aleinde progama Tour Guide no Formasaun ba vítima sira, nia esplika, CNC mós halo ona nota entendiementu ida ho Ministériu Saúde (MS) ho objetivu vítima sira ne’ebé rejistu ona presiza tebes hetan oportunidade halo tratamentu saúde.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here