Sekretariu Jeral Partidu FRETILIN, Mari Alkatiri. Imajen Tatoli/António Gonçalves

DILI, 07 dezembru 2020 (TATOLI)—Sekretáriu Jerál FRETILIN, Mari Alkatiri, hateten forsa rejime Soeharto mak deside halo invazaun ba povu Timor-Leste la’ós forsa maioria povu Indonézia.

“Tinan 45 liu ona, indonézia demokrátika rekoñese sala diktatoriál nian, ne’e prosesu istória. Tanba ne’e mak ha’u dehan la’ós forsa povu indonézia mak mai invade rai Timor-Leste maibé forsa rejime Suharto nian. Tempu ne’ebá, povu Indonézia rasik oprimido (tertekan),” Mari Alkatiri haktuir iha semináriu ho tema “Inavazaun iha Timor-Leste hosi Indonézia iha tinan 1975 hanesan Dezafiu, Opurtunidade no Konkista” hodi hanoin hikas memoria 7 dezembru, ne’ebé organiza hosi Juventude FRETILIN, iha salaun Comite Central FRETILIN (CCF), Comoro, Dili, segunda ne’e.

Sekretáriu Jerál FRETILIN ne’e haktuir, bainhira povu Timor parte ona hosi provínsia Indonézia nian, rejime Soearto haruka joven barak timorense barak estuda iha Indonézia.

“Sira-nia (rejime Suharto) objetivu atu fase (timor-oan) sira-nia kakutak, atu sira bele defende integrasaun ka anexasaun (anexação) maibé sira tranforma fali Indonézia hanesan baze luta nian ba independénsia,” Eis Prezidente RAEOA ne’e hateten.

Mari Alkatiri realsa, ne’e akontese tanba rezultadu edukasaun patriótika tinan tolu durante baze apoiu nian iha ai-laran, ne’ebé eduka hosi inan-aman rasik katak luta ba ukun rasik-aan seidauk hotu.

“Indonézia hakarak kaer sira hotu, atu forma elite favorável ba integrasaun, maibé sira rasik haburas rezisténsia iha indonézia hanesan RENETIL no organizasaun rezisténsia sira seluk,” nia dehan. 

Sekretáriu Jerál FRETILIN ne’e realsa, ohin loron manán ona pátria independénsia tanba povu rai ida-ne’e no konsege manán respeitu hosi mundu nian.

Nia afirma, ohin liutiha tinan 45 iha rekoñesimentu hosi Indonézia rasik, katak invazaun 7 dezembru ne’e ne’e invazaun duni tanba rezultadu ba invazaun ne’e ema mate rihun 180.

“Tanba ne’e tenke iha justisa. Sentidu justisa, bainhira harii Komisaun Verdade no Amizade (CVA) la’ós Comissão Acolhimento, Verdade e Reconciliação (CAVR). Ha’u dehan ba Vise-Prezidente Repúblika Indonézia, Yusuf Kala, ha’u dehan lae, ita hakarak lia-loos para hametin ita-nia amizade, rekonsiliasaun ne’e mai ho lia-loos no mai ho amizade tanba ne’e mak muda naran ne’e. Balun nega dehan sira mak tau naran ne’e, agora nega buat hotu-hotu,” Sekretáriu Jerál FRETILIN, Mari Alkatiri hateten.

Soeharto moris iha loron 8 fulan-juñu 1921, iha Kemusuk, Argomulyo, Sedayu, Bantul, Yogyakarta, Indonézia. Jenerál Soeharto nu’udar Prezidente Repúblika daruak, ne’ebé asume pasta hahú hosi tinan 1967 to’o1998 no mate iha loron 8 fulan-janeiru 2008.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here