DILI, 11 outubru 2020 (TATOLI)—Estátua Kristu Liurai, Liurai Matebian ne’e hatuur iha Foho Matebian nia tutun, hamriik loke liman rua hodi simu no hakuak rai-lulik Timor-Leste nia terus, halerik no dezastre oin-oin ho domin tomak. Biar anin fuik saik be siak, Kristu Liurai nia ilas ne’e hamriik hanesan liurai be dudu la ba no book la sees. Biar udan no rai malirin, Kristu Liurai nia ilas ne’e hamriik satan udan no anin fuik sira ne’e, hamriik ho isin tanan no falun-aan ho unuk-mutin “abu-abu no kalohan” be hafalun Foho Matebian nia tutun.

Daudaun ne’e, Kristu Liurai nia ilas ne’e sai tebes Liurai ba Foho Matebian no liurai ba rai-lulik Timor-Leste. Tanbasá? Durante tinan 27 (10 outubru 1993-10 outubru 2020) Estátua Kristu Liurai ne’e hein no bali Foho Matebian no rai-lulik Timor-Leste, estátua ne’e sei hatuur metin be metin. Estátua ida-ne’e halo Foho Matebian ba matebian sira-nia horik fatin ne’e, maske lulik nanis ona, sai lulik tebes duni. Tanba, kada tinan, sarani sira sempre halo peregrinasaun hodi hala’o vizita ba Kristu Liurai be hatuur iha Foho Matebian tutun, be oras ne’e sai fatin turistiku relijiozu ne’ebé dada ema ua’in atu ba vizita hodi reza no reza.  

Estátua Kristu Liurai iha Foho Matebian Tutun

Pe. Eligio Locatelli, SDB.

Memória relijioza ida-ne’ebé sai Padre Salesiano sira-nia istória be nunka mate mak istória hatuur Estátua Kristu Liurai iha Foho Matebian tutun. Lori tempu naruk, padre Salesiano sira hahú mehi ona oinsá mak bele hatuur estátua ida iha Foho Matebian nia tutun ne’ebá. Mehi ne’e atu realiza, hahú ho passeiu ida hodi halo survei ba fatin ida-ne’ebé merese atu atu hatuur estátua ruma. Maske mehi ne’e hahú iha tempu defisil maibé iha temou defisil ne’e mak mehi hahú moris no buras.

Iha tinan 1973, Pe. Eligio Locatelli, SDB, hahú hamoris mehi ne’e ho ninia hakarak no domin be aaas no kle’an tebes. Hosi ne’e, Pe. Eligio Locatelli, SDB, ne’ebé baibain bolu “Pai Telli” (la’os batar=Makasae “Telli” ne’e “Batar”) hamutuk ho estudante Eskola Agríkola iha Colégio Don Bosco Fatumaca-Gariuai-Baucau; entre estudante hirak ne’e inklui mós atuál Xefe Estadu Maior Jenerál FALINTIL-Forsa Defeza Timor-Leste (F-FDTL), Lere Anan Timur, ho nia maluk sira hala’o passeiu ida iha Foho MATEBIAN iha fulan setembru tinan 1973.

Iha biban ne’ebá, Pe. Eligio Locatelli, SDB, hamutuk ho estudante hirak ne’e, sira hahú sa’e hosi Postu Administrativu Quelicai no tun fali hosi Postu Administrativu Baguia, Munisípiu Baucau. Iha tempu ne’ebá, sira la’o be la’o, sira tun hosi Foho Matebian tutun ne’e sira la’o-sala dalan hodi mosu fali iha Suku Buibela hafoin mak sira fila-fali mai iha rai Fatumaca-Gariuai-Baucau.

Bainhira to’o hikas iha rai Fatumaca, Pe. Eligio Locatelli, SDB, hetok mehi no hakarak realiza mehi ne’e hodi hatuur estátua ruma, lahatene atu hatuur estátua santu ida-ne’ebé iha Foho Matebian tutun ne’ebá ne’e. Hafoin ne’e, liu tiha tinan rua, iha fulan setembru tinan 1975, Pe. Eligio Locatelli, SDB, organiza joven sira hosi Baucau no Fatumaca de Cima no Fatumaca de Baixo (Gariuai, Uailili, Samalari, Buibau) atu Lori Estátua Ita Na’i Feto nian ba foho Matebian.

Iha momentu ne’ebá, Pe. Eligio Locatelli, SDB, husu ba Bruder Carlos Gamba, SDB (matebian ona) nu’udar missionáriu ida hosi rai Itália atu halo hela estátua Nai Feto nian ho ai-kameli atu lori no atu hatuur iha Foho Matebian nia tutun. Maske iha tempu defisil maibé Bruder Carlos Gamba, SDB, konsege halo duni estátua Nai feto ne’ebé halo hosi ai-kameli. Maibé tanba funu  nia hahalok ka funu sivil mosu iha Timor-Leste iha fulan agostu 1975, mehi atu harii estátua Nai Feto iha Foho Matebian nia tutun ne’e hela de’it mehi.

Funu sivil ida-ne’e lori povu ua’in terus no tanis. Liutiha fulan tolu, iha 28 novembru 1975, unilateralmente Fretilin deklara proklamasaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste (RDTL) sai nasaun ida maske lahó rekuñesimentu hosi komunidade internasionál sira. Tanba tauk karik Timor-Leste sai knuuk ba komunista, foin liu de’it loron sia (9) hafoin Fretilin unilateralmente deklara proklamasaun, ho Amerika nia tulun Indonézia hahú invade Timor-Leste iha 07 dezembru 1975.

Okupasaun illegal hosi Rezime Soeharto ne’e, lori timoroan sira mate barak. Populasaun Timor-Leste barak mak mate ba hamlaha no barak mós mak mate tanba inimigu sira oho no lori lakon to’o agora nunka atu fila-fali mai. Iha tinan 1985, Pe. Eligio Locatelli, SDB, iha mehi atu monta estátua iha foho lulik sira iha Timor-Leste liuliu iha rai Baucau inklui harii Estátua Nai Feto iha Ariana-Venilale-Baucau. Maibé, tanba ho hakarak ne’ebé boot tebes, Padre Salesiano sira hahú organiza-aan atu realiza sira-nia mehi hodi hatuur estátua Kristu Liurai iha Foho Matebian tutun.

Entaun, Bispu Don Carlos Filipe Ximenes Belo, SDB, no Padre João de Deus, SDB (matebian ona) nu’udar missionáriu hosi Portugal mak organiza tanba iha biban ne’ebá ne’e Pe. João de Deus, SDB, mak sai nu’udar superiór iha área Laga-Quelicai-Baguia. Entre Amo Belo ne’ebé superór iha Dili no Pe. Eligio Locatelli, SDB, ne’ebé hamatan ba salesiano sira iha Fatumaca-Gariuai-Baucau, sira tenke rona no hakruuk ba Pe. João de Deus, SDB, nia haruka.

Igreja Don Bosco Gariuai. Imajen/Espesial.

Entaun, iha biban ne’ebá, Pe. Eligio Locatelli, SDB, ne’ebé hahú mehi no hakarak realiza mehi ne’e, Pe. Locatelli tenke enkomenda (hameno) Estátua kristu Liurai rua (2) hosi rai-boot Itália atu lori mai Timor-Leste. Intensaun ida-de’it. Hakarak ka lakohi, Estátua Kristu Liurai ida tenke hatuur iha Foho Matebian tutun no Estátua Kristu Liurai ida seluk mak agora ne’e daudaun hatuur hela iha Torre Igreja Don Bosco Gariuai nia leten.

Antes atu lori Estátua Kristu Liurai ba hatuur iha Foho Matebian nia tutun ne’ebá, estátua Kristu Liurai ne’e rai hela iha Fatumaca atu rai nu’udar lembransa. Iha tempu ne’ebá, padre salesiano sira tau estátua Kristu Liuari ne’e iha Fatumaca iha Kapela Antiga nia oin hodi se kotuk ba Foho Matebian mak hasai nia retratu hodi kona-netik Foho Matebian nia lalatak hodi halo Kartu Postal. Retratu ida-ne’e, to’o agora ema ua’in sei rai retratu Postal ne’e hanesan memória ida be nunka atu mate no la mate tan.

Hafoin ne’e, iha ofisina Mecânica Produsaun nian prodús kedas besi ne’ebé hafutar Estátua Kristu Liurai nia isin no ida hamriik hela iha Estátua Kristu Liurai nia kotuk, hodi kaer Estátua Kristu Liurai no ninia rohan tama to’o sementu laran atu “Sata Netik” Estátua Kristu Liurai ne’e hosi anin-boot atu estátua hamriik metin bainhira anin huu makaas no liu-liu atu prevene Estátua Kristu Liurai labele monu hosi perigu oin-oin hanesan rai-nakdoko, anin-boot no seluk tan.

Ema sira-ne’ebé solda besi ne’ebé hafutar Estátua Kristu Liurai nian sira-ne’e mak Irmaun Adriano de Jesus, SDB, ne’ebé iha momentu ne’ebá nu’udar estudante Escola Técnica ka Sekolah Teknik Mekanik (STM) no mestre sira ne’ebé hanorin iha Fatumaca ne’ebá mak sai sasin ba servisu ida-ne’e. Bainhira buat hotu prontu ona mak iha Pe. Eligio Locatelli, SDB, koordena ho amo Belo no Pe. João de Deus, SDB, hodi organiza sarani sira iha Baucau laran tomak hodi halo peregrinasaun hodi halo prosisaun hosi estasaun ida ba estasaun seluk, hodi lori estátua Kristu Liurai ne’e ba hatuur iha Foho Matebian tutun iha loron 10 fulan Outubru tinan 1993.

Iha biban ne’ebá, sarani sira hosi ferik eh katuas, labarik eh klosan sira, rame-rame hatais kamijola ba Kristu Liurai nian ne’ebé prodús hosi Patraun Sumber Laris, Bartolomeu da Costa, ne’ebé servisu hamutuk ho Loja METRO nia na’in (Jhon) hodi produs kamijola ne’e iha Surabaya-Indonézia.

Antes atu hatuur Estátua Kristu Liurai iha Foho Matebian tutun, servisu na’in sira hosi Fatumaca-Gariuai mak ba prepara fatin iha Foho Matebian tutun atu hatuur estátua ne’e iha nia leten. Ema hirak ne’ebé involve halo fatin ba estátua refere mak hanesan; Pe. Eligio Locatelli, SDB, Diacono Baltazar Pires, SDB, Pe. Padilla, SDB, Pe. Anderas Calleja, SDB, Pe. Davíd Sávio, SDB (altura ne’ebá nu’udar postulante iha Colégio Don Bosco Fatumaca, salesiano sira seluk, mestre sira, estudante sira hotu hamutuk ho sarani sira mak ba hatuur estátua iha loron determinadu iha loron 10 outubru 1993. Hafoin hatuur Estátua Kristu Liurai, kada tinan sarani sira sempre halo peregrinasaun iha Foho Matebian iha fulan outubru.

Tansá tenke hatuur Estátua Kristu Liurai iha Foho Matebian?

Padre Salesiano sira iha intensaun hatuur Estátua Kristu Liurai iha Foho Matebian tutun ne’ebá ne’e, ho objetivu atu konsagra Rai Timor-Leste ba Kristu Liurai. Tanba Kristu mak Timor-Leste nia Liurai; Kristu mak tau matan ba Timor-Leste no nia emar sira; Kristu Liurai mak akompaña Timor-Leste no nia emar sira; Kristu Liurai mak guia no tau matan ba sarani sira iha Timor-Leste.

Foho Matebian nu’udar fatin lulik (sagradu) no Foho Matebian nu’udar fatin aas no nu’udar fatin hasa’e-aan nian hosi hakbesik-aan ba Maromak. Iha Foho matebian tutun mak sarani sira hasa’e sira-nia aan tomak ba Maromak no konsagra aan ba Maromak hodi husu grasa ne’ebé sira presiza hosi Maromak no Moris ne’e Nia Na’in.

Ho nune’e, hori ohin ba oin, hosi jerasaun ba jerasaun, Foho Matebian to’o ohin loron la’ós de’it fatin ba Peregrinasaun Relijioza maibé mós sai ona sítiu turítiku iha Timor-Leste liuliu iha parte lorosa’e nian ka parte loromatan hadeer nia fatin ne’ebé relijiozamente hamorin ona rai-lulik Timor-Leste nia naran iha mundu tomak. Kuaze kda tinan, sarani sira sempre halo peregrinasaun ba fatin ne’ebá atu hetan grasa espesiál ne’ebé sira presiza ba sira-nia aan no ba sira-nia família tomak.

La’ós ida-ne’e de’it! Padre Salesiano sira-nia kontribuisaun no domin ba rai-lulik Timor-Leste la hotu iha ne’e de’it. Polítikamente, padre salesiano sira-nia kontribuisaun ba luta libertasaun nasionál, dalan ida mak liuhosi servisu klandestina hodi liga timoroan sira iha ai-laran hodi lori sai karta segerdu funu nian  ba rai estranjeiru no dalan ida seluk tan mak halo peregrinasaun hodi hatuur Estátua Kristu Liurai iha Foho Matebian tutun no Estátua Na’in Feto Ramelau iha Foho Ramelau nia tutun.

Padre salesiano, liuliu Pe. Eligo Locatelli, SDB, ninia mehi la’ós hatuur de’it Estátua Kristu Liurai iha Foho matebian tutun maibé Pe. Locatelli iha mehi furak ida tan mak hatuur Estátua Nai Feto Ramelau iha Foho Ramelau nia tutun. Hanesan Estátua Kristu Liurai ne’ebé sai hosi Suku Gariuai-Fatumaca-Baucau, Estátua Nai Feto Ramelau mós sai hosi Suku Gariuai [Na’in ba Knua Afaloiloi-Gariuai, Andre Marques mak kahe tais mane ida ba Estátua Nai feto Ramelau nia kakorok] hodi hatuur iha Foho Ramelau nia tutun iha loron 07 fulan outubru 1997. Tanba ne’e, hamutuk ho Pe. Eligio Locatelli, SDB, lori Estátua Kristu Liurai no Estátua Nai Feto Ramelau sai hosi Gariuai ba Timor-Leste tomak.

Nota: Artigu ne’e elabora bazea ba istória hosi fonte sira (Pe. Elígio Locatelli, SDB, Pe. Davíd Sávio, SDB, Mestre Júlio, Mestre José Fernandes] ne’ebé haktuir liuhosi funpage Santuario Nacional de Maria Auxiliadora Fatumaca.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Agapito dos Santos

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here