Ministeriu Saude halohela konsultasaun ho Ministeriu Relevantes kona-ba esbosu lei promove susuben exkluzivu ba labarik.Imajen/Felicidade Ximenes.

DILI, 30 setembru 2020 (TATOLI)–Ministériu Saúde, iha kuarta ne’e halo konsultasaun ho Ministériu relevante no parseiru dezenvolvimentu sira kona-ba ezbosu Lei Kódigu Susuben Inan nian liuliu atu promove prátika susuben eskluzivu ba labarik sira hahú husi fulan 0-6 no mós fulan 6 to’o tinan 2 iha Timor-Leste.

Diskusaun ne’e partisipa husi reprezentante Ministériu Administrasaun Estatál (MAE), Ministériu Justisa (MJ), AIFAESA no parseiru dezenvolvimentu sira.

”Ezbosu dekretu lei kona-ba kódigu substituisaun susuben inan ninian atu nune’e bele hetan ideia, sujestaun  no mós komentáriu atubele hetan dekretu lei ida hodi bele regulariza komersializasaun kona-ba susuben ba labarik sira,” Diretora Nasionál Saúde Públika, Isabel Gomes, dehan ba jornalista-sira iha Palásiu Sinzas, Caicoli, Dili, ohin.

Susuben inan iha nutrisaun di’ak ba labarik ninia dezenvolvimentu fiziku no kakutak nian, tanba ne’e inan sira obrigatóriu tenki fó susu oan ho susuben inan.

Nia dehan Governu sei la bandu komersializasaun susuben iha Timor-Leste, maibé oinsá atu regulariza hodi nune’e bele promove prátika susuben eskluzivu ba labarik sira.

”Bazeia ba dadus peskiza demográfika tinan 2016 kompara ho dadus peskiza demográfika tinan 2010 ita halo komparasaun labarik sira ne’ebé mak hemu susuben inan ne’e redúz iha tinan 2010 iha 52% iha tinan 2016 tuun ba 50% tanba dadus peskiza demográfika 2010 ne’e inan barak mak sosa susuben lata ka formula ba labarik bainhira labarik sira ladún hemu susunben inan nian entaun sei fó impaktu ba labarik sira mak hetan mánutrisaun,” nia dehan.

MS dezenvolve hela ezbosu lei ne’e bazeia ba rekomendasaun Organizasaun Mundiál Saúde (OMS) katak mundu mós adopta ona ezbosu lei kona-ba promove prátika susuben eskluzivu ba labarik-sira hahú husi fulan 0-6 no mós fulan 6 to’o tinan 2.

“Lei ne’e foin mak iha faze diskusaun ne’ebé mak ami aprezenta ba Ministériu relevante sira para bele hetan apresiasaun no opiniaun no sujestaun no ohin sujestaun lubuk ida ami sei hadi’a filafali, ezbosu ne’e depois loos ona mak ami aprezenta ba Konsellu Ministru depois aprovasaun mak foin implementa,” nia hatutan.

Jornalista : Felicidade Ximenes

Editór :Agapito dos Santos

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here