Lia-Nain hosiMmunisípiu Aileu, Domingos de Carvalho. Imajen TATOLI/Evaristo Soares Martins.

DILI, 04 setembru 2020 (TATOLI)—Hafoin lia-na’in sira hosi zona leste, sentrál no oeste hamulak ba repozisaun meza prezidénsia Parlamentu Nasionál ne’ebé hetan estragu iha loron 19 maiu 2020 liubá, lia na’in sira husu ba polítiku sira atu kria unidade.

Iha loron-kinta horikalan lia na’in sira hosi zona leste, sentrál no oeste oho ona animál hanesan fahi, manu no bibi hodi harohan ba foho-lulik no rai-lulik kona-ba akontesimentu ne’ebé akontese iha loron 19 maiu 2020 liubá.

Iha realizasaun atu (ato) rituál hosi reprezentante Lia-Na’in hosi zona leste, sentrál no oeste ne’e dirije hosi lkia-na’in Eugénio Sarmento.

Lia-na’in sira lori sasán lulik akompaña ho “sergala” to’o iha tribuna (biti-lulik) no lia-na’in sira hola-fatin iha biti-lulik haleu mama-fatin.

Hafoin lia-na’in sira haleu mama-fatin ne’e, lia-na’in hosi Munisípiu Aileu (lisan Hohulu) ho lian dadolin harohan ba rai-lulik hosi tasi-mane to’o-tasi feto, rai-ulun to’o rai-ikun no foho-lulik sira iha territóriu nasionál.

Hafoin tama iha plenária Parlamentu Nasionál, Reprezentante Lia-Na’in hosi zona tolu, Eugénio Sarmento orienta lia-na’in sira harohan tuir idak-idak nia lisan.

Reprezentante Lia-Na’in Munisípiu Aileu (Hohulu-Raimansu), Domingos de Carvalho, hateten serimónia rituál ne’e la’o di’ak maibé hatudu sinál balun liuhosi manu no fahi urat ne’ebé kanek no kleuk.

“Horikalan ami halo-tuir hatudu iha fukun tanba sira iha parlamentu la hamutuk, hatudu sinál ne’e sai liu tiha. Ne’e katak balun iha laran no balun iha li’ur, ne’ebé ami hanesan lia-na’in hosi hohulu-Raimansu hamulak para hodi kear fali hosi lorosae no loromonu, tasi-feto no tasi-mane mai para hamulak para kaer fali sira hamutuk. Sira tenke ho neon malirin, sira bele hamutuk fila-fali hodi lori ita-nia nasaun ne’e bá-oin,” dehan nia iha Parlamentu Nasionál, sesta ne’e.

Ho sinál ne’e, nia dehan, lia-na’in sira hamulak ona ba foho-lulik no rai-lulik hodi nune’e sira bele hamutuk lori nasaun ne’e ba-oin.

“Sinál hanesan ne’e sira tenke hamutuk katak lian ida, unidade hodi lori povu ne’e bá-oin, sé sira la hamutuk ita-nia rain sei hanesan ne’e nafatin. Horikalan to’o ohin ami haree buat hotu-hotu la’o normál. Sinál horikalan ne’e hatudu iha na’an manu-urat no na’an fahi horikalan ne’e hatudu sinál iha nia urat ne’e hatudu sai liu, latuir loloos saida ma kami hosi Hohulu indende mas ne’e tuir lisan Hohulu nia haree mak ne’e,” nia dehan. 

Entretantu, reprezentante Lia-Na’in Munisípiu Ainaro, Francisco Magno, diferensa hanoin no konsidera serimónia rituál horikalan la hatudu sinál di’ak.

Lia-nain hosi Munisípiu Ainaro, Francisco Magno. Imjaen TATOLI/Evaristo Soares Martins.

“Sinál laiha, na’an-urat sira-ne’ maioria hatudu sinál di’ak. Ami lia-na’in sira mai hosi fatin oinoin ne’e la’ós atu fahe sira. Ami mai atu hatuur meza ne’e kompletu para sira-ne’e serbisu hamutuk. Ami mai hametin meza ne’ebé rahun ne’e, hodi sira bele konta povu ne’e hosi tasi-feto, tasi-mane, lorosa’e no loromonu. Ami la fahe ema-ida. Ami la dehan ida-ne’e mak aat no ida-ne’e mak di’ak. Sira ne’e sala tenke sala hotu no loos tenke loos hotu,” lia-na’in hosi Munisípiu Ainaro ne’e hateten.

Reprezentante Lia-Na’in Munisípiu Bobonaro, Estanislau Malimau, hateten lia na’in hotu-hotu lian ida de’it hodi halo tuir tiha meza ne’ebé rahun nune’e buat hotu la’o tuir dalan ne’ebé loos.

“Ami ne’e liafuan ida de’it maibe hamulak mak idak-idak nian. Bainhira meza ne’e harii fila-fali ona hodi halo matak malirin tiha ona katak ne’e lulik ona. Aban bainhira sé mak sobu fali ne’e rai-na’in mak hatene,” nia dehan.

Nia esplika, sinál hanesan ne’e halo matak-malirin ne’e di’ak, fahi ida ba meza uluk liu ne’e silu kanek tiha sorin tuir meza baku-rahun ne’e, depois suku fila-fali fahi ida halo matak malirin ne’e di’ak tiha ona.

“Horikalan oho bibi ida hori soe buat manas, manu-ida hodi suku depois oho fahi ida hodi halo matak-malirin maibe sira-ne’e lori fahi taka tiha hotu ona. Depois fahi ida halo matak-malirin ne’e di’ak ona. Depois ami ko’a tán bibi hanesan buat ida manas iha parlamentu ne’e hodi soe ba li’ur tanba ne’e buat manas,” dehan lia-na’in hosi Munisípiu Bobonaro ne’e.

Entretantu, Koordenadór Lia-Na’in Munisípiu 12 no RAEOA, Eugénio Sarmento hateten, lia na’in la kompletu la’ós sira-nia kompeténsia

“Haree hosi perspetiva hosi lia-na’in hotu-hotu sei fó impaktu ba futuru tanba ita nafatin seidauk intende malu ho di’ak,” nia dehan. 

Nia hatutan, ho situasaun duodésimu no entidade barak sei moris ho situasaun susar tanba ne’e komisaun hanoin katak la fasil atu lia-na’in hotu-hotu marka prezensa.

“Ami hakarak lia-na’in ne’e mai hosi kada grupu etno linguístika. Se bazeia ba grupu etnolójiku mak Aileu Mambae de’it signifika lia na’in ida ka rua mak reprezenta. Dili grupu etnolójiku ne’e barak,” nia hateten.

Desizaun ikus hosi komisaun maka parte lorosa’e reprezenta lia-na’in rua, parte rai-klaran lia-na’in rua no parte loromonu lia-na’in rua maibé bainhira bolu lia na’in rua, sira ho sira-nia hakarak rasik bolu tán lia-na’in balu,” nia informa.

Koordnadór lia-na’in ne’e fó-sai katak, iha prosesu rituál ne’e lia-na’in sira haree tuir sira-nia lisan ho idak-idak ninia interpretasaun.

“Ha’u hanesan koordenadór de’it laiha kompeténsia atu hatán ida-ne’e,” nia hateten. 

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here