Illa Jaco. Imajen/southpacificislands

LAUTÉM, 28 agostu 2020 (TATOLI)-Komunidade suku Tutuala, postu administrativu Tutuala, munisípiu Lautém, Narcísio Soares, sujere ba Governu halo regulamentu ruma hodi fó biban ba autoridade lokál sira aplika kobransa ba vizitante illa Jaco, tanba área ne’e iha vizitante barak maibé to’o agora seidauk iha kobransa atu hatama reseita.

“To’o agora autoridade lokál seidauk brani halo kobransa tanba seidauk iha regulamentu ruma, tanba ne’e maka sujere ba Governu atu kria regulamentu ruma atu bele implementa regra ne’e no bainhira iha reseita, ami bele dezenvolve ami-nia suku,” hateten Narcísio Soares iha ámbitu diskusaun kona-ba jestaun sítiu turísku ho Governu, iha suku Tutuala, sesta ne’e.

Nia rekoñese, durante ne’e iha vizitante barak hosi rai-laran no estranjeiru maibé sira labele aplika kobransa tanba laiha baze legál ruma.

Hatán ba prokupasaun ne’e, Diretór Jerál Turizmu, José Filipe Dias Quintas, hateten bazeia ba planu Ministériu Turizmu, Komérsiu no Indústria (MTKI) 2021, sei kria planu mestre ba jestaun sítiu turístiku tolu hanesan Ramelau, Cristo Rei no Jaco, ho razaun fatin tolu ne’e maka iha vizitante barak, liuliu turista doméstika.

Diretór Jerál Turizmu, José Filipe Dias Quintas. Imajen/Mídia MTKI

“Konserteza katak atu halo jestaun tenke iha baze legál, ita labele toba mehi hader mai halo kedas jestaun. Ha’u rasik hato’o ona proposta ba Ministru Turizmu Komérsiu no Indústria, iha tempu badak tenke iha ona baze legál ba jestaun nasionál ba sítiu turísku, jestaun ne’e la’ós aplika ba Jaco de’it maibé Timór laran tomak ne’ebé iha vizitante barak,” dehan Diretór Jerál Turizmu ne’e.

MTKK prepara ona baze legál asegura implementasaun turizmu iha baze

Biban hanesan, Vise-Ministra Turizmu, Komunitária no Kulturál, Inâcia da Conceição Teixeira, hateten daudaun parte Ministériu Turizmu, Komunitária no Kulturál (MTKK) prepara ona proposta dekretu-lei neen atu asegura implementasaun turizmu iha baze.

Vise-Ministra Turizmu Komunitária no Kulturál, Inâcia da Conceição Teixeira. Imajen/Mídia MTKI

“Ha’u konkorda tebes ideia ne’e, tanba ne’e maka ha’u prepara ona proposta dekretu-lei neen, atu asegura implementasaun turizmu iha baze inklui lei kona-ba retribuisaun, tanba ko’alia kona-ba retribuisaun ne’e refere ba orsamentu nasaun ninian no tenke iha lei ida define katak fatin turizmu ida iha munisípiu ida bele hetan reseita, suku bele hetan hira, karik igreja bele hetan hira,” nia akresenta.

Governante ne’e nota katak sítiu turístiku Rameleu konsege hatama ona reseita, maibé jestaun ba reseita ne’e konfuzaun.

“Entaun baze legál la fó dalan atu uza osan ne’e ba implementasaun tanba lei laiha, tanba ne’e maka jestaun ne’e iha tipu rua hanesan jestaun fíziku no jestaun orsamentu,” esplika Vise-Ministra ne’e.

Nia rekoñese, kestaun osan ne’e sensitivu tebes tanba bainhira parte balun la satisfeitu bele lori malu ba Tribunál, tanba ne’e maka presiza duni kria baze legál hodi aplika.

Jornalista: Antónia Gusmão

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here