Vise-Governadór BCTL, Venâncio Maria Alves, esplika relatóriu trimestrál fundu mina-rai, tersa (04/08), iha edifísiu BCTL, Akait. Imajen Tatoli/António Gonçalves

DILI, 04 agostu 2020 (TATOLI)Banco Central Timor-Leste (BCTL) lansa relatóriu trimestrál fundu mina-rai Timor-Leste nian ba trimestre daruak, ne’ebé termina iha loron 30 juñu 2020.

Relatóriu ne’e hatudu katak kapitál fundu iha trimestre ikus ne’e sa’e ba biliaun $18,07, kompara ho trimestre dahuluk ho montante billaun $17,03.

Vise-Governadór BCTL, Venâncio Maria Alves, hateten osan sira ne’ebé mak sai durante trimestre ne’e hamutuk millaun $255,85, kompostu hosi millaun $250 transfere ba kofre Estadu tuir proposta Governu ne’ebé hetan aprovasaun iha Parlamentu Nasionál, millaun $5,85 kobre kustu jestaun nian no reseita líkidu durante trimestre ida ne’e nia-laran hamutuk millaun $184,27.

“Iha marsu 2020 ita-nia fundu monu totál millaun $844, maibé iha trimestre ida-ne’e hosi totál ne’e rekopera filafali, ho totál retornu hamutuk biliaun $1,2. Rekupera ho pozitivu millaun $386,” relata Vise-Governadór BCTL iha ámbitu lansamentu relatóriu trimestre daruak iha salaun ekontru BCTL, Akait, tersa ne’e.

Venâncio esplika rekuperasaun ne’e kauza hosi reazen merkadu finanseiru internasionál ba asaun nasaun barak ne’ebé maka hola medida loke fali sira-nia ekonomia hosi Estadu Emerjénsia hodi fó espasu ba atividade ekonomia hodi bele la’o hafoin nasaun sira barak iha mundu inklui Estadu Unidu Amérika (EUA) no nasaun boot sira seluk hola asaun polítika fiskál ne’ebé estimulu hodi suporta sira-nia ekonomia nasionál rasik ne’ebé fó impaktu no reazen pozitivu iha merkadu finanseiru.

“Relasiona ho moras COVID-19 iha nasaun balun halo teste ba vasina no iha indikasaun sinál pozitivu, tanba ne’e mak merkadu rekupera no aumenta mós asaun banku sentrál sira ne’ebé mak halo polítika monetária atu suporta filafali ekonomia ne’ebé mak monu durante períodu COVID-19,” nia akresenta.

Reseita trimestre ne’e millaun $65,73

Relatóriu ne’e mós hatudu katak totál reseita mak simu iha trimestre ne’e hamutuk millaun $65,73, ne’ebé kompostu hosi kontribuinte sira ba fundu hamutuk millaun $18,15 no pagamentu royalty ne’ebé simu hosi Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM) hamutuk millaun $47,58.

Rendimentu hosi investimentu fundu nian ne’e hamutuk biliaun $1,19 no movimentu kambiais lakon millaun -$3,63 iha trimestre ne’e.

Enkuantu rezultadu hosi rendimentu ba karteira fundu nian durante trimestre ne’e hamutuk porsentu 7,27 no rendimentu sasukat nian ba períodu ne’e mak porsentu 7,28.

Vise-Governadór ne’e dehan, iha trimestre ne’e bazeia ba desizaun hosi Ministériu Finansa nian katak BCTL halo mudansa iha estratéjia karteira rendimentu fixu nian, ne’ebé hosi mandatu títulu global ex-U.S ne’ebé antes unhedged muda fali ba mandatu hedged, tanba ne’e mak konsikuentemente jestór rendimentu fixu rua BCTL termina tanba konsikuénsia hosi mudansa estratéjia ne’e.

“Jestór esternu rua ba títulu global ex-U.S unhedged termina ona no nomeia filafali Bank for international Settlement (BIS) maka sai jestór esternu foun hodi jere mandatu ne’e iha hedged,” Venâncio realsa.

Konsikuentemente rendimentu fixu mandatu enhance passive, tinan 5-1 títulu tezouru EUA nian ne’ebé molok ne’e jere husi BIS, re-estrutura filafali ba mandatu pasivu no transfere filafali ba BCTL hodi jere internalmente.

Lei Fundu Mina-rai nian espesífiku katak  BCTL mak hanesan ajente responsável ba jestaun operasionál fundu nian, enkuantu Ministériu Finansa mak responsabiliza atu estabelese estratéjia investimentu tomak kona-ba fundu mina-rai.

BCTL jere ona portofóliu besik liu ho pontu referénsia iha trimestre dala neen nulu dahuluk.

Diferente entre portofóliu no pontu referénsia hahú hosi inísiu fundu nian mak pontu baze neen ka porsentu 0,06.

Jornalista: Antónia Gusmão

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here