Parlamentu Nasional. Imajen Tatoli/Egas Cristovão

DILI, 28 jullu 2020 (TATOLI)—Reprezentante Povu iha uma fukun Parlamentu Nasionál (PN) preokupa ho kapasidade VIII Governu Konstituisionál ezekuta fundu COVID-19 tanba to’o oras ne’e foin mak ezekuta 48%.

Parlamentu Nasionál aprova levantamentu dahuluk ho montante millaun $150 no levantamentu daruak millaun $70 hamutuk millaun $220 no mós hetan apoia hosi parseiru internasionál balun.

“Ami aprova millaun $220 ne’ebé sistema free and balance relata mai ami hodi halo emprime katak kapasidade Governu to’o agora fulan-neen ezekusaun ba fundu COVID-19 ne’ebé primeiru levantamentu millaun $150 millaun no millaun $70, ninia ezekusaun só 48% de’it, ne’e kestionável señor Primeiru-Ministru,” Prezidente Komisaun C (Finansa Públika), Maria Angélica Rangel, kestiona iha ámbitu aprezentasaun relatóriu ba aplikasaun Estadu Emerjénsa iha Uma Fukun Parlamentu Nasionál, tersa ne’e.

Tanba, nia dehan, kazu emerjénsia ho lei no aprovizionamentu fó dalan ka fó biban atu halo sentru saúde sira-ne’ebé ohin relata. Ho kazu emerjénsia ne’e, nia hateten, lalika ba iha aprovizionamentu signifika lei ne’e fó dalan atu halo ajudikasaun direita bai ha kompañia ne’ebé mak kompetente hodi harii konstrusaun sira-ne’e ho lalais. 

Nia hateten, aprezentasaun hosi Sentru Integradu Jestaun Krize (CIGC-sigla portugés) dehan ventiladór ida de’it.

“Ohin, halo aprezentasaun dehan vintiladór ne’e ida de’it, ami hakfodak. Tanba ami aprova osan, ne’e mós fó apoiu hosi Xina tanbasá mak ami aprova tiha osan ventiladór ne’e ida de’it. Ha’u hakarak husu iha primeiru levantamentu tanba to’o agora ventiladór ida de’it,” nia dehan.

Nia parte hakfodak, tuir nia, tanba ministru balun mai aprezenta iha ne’e dehan katak prosesu sira-ne’e tarde tanba ministru sira lakohi asina iha kestaun aprovijionamentu ne’e, ministru sira fó fali delegasaun kompeténsia diretór jerál sira mak asina.

Nia hateten, hahalok ne’e kontra lei tanba karik Governu halo dekretu atu diretór jerál sira mak asina, ne’e kestionável no tenke kestiona Governu nia kapasidade.  

Reprezentante Povu ne’e fó-sai katak osan COVID-19 ne’e parlamentu tún ba baze maibé laiha realidade fatin saneamentu sira-ne’ebé durante aplikasaun estadu emerjénsia agora la utiliza ona.

“Oinsá mak ita bele ko’alia prevensaun se moras ne’e derrepente mosu,” Prezidente Komisaun C ne’e fó hanoin.

Hosi orsamentu millaun $220,248 ne’e kompostu hosi orsamentu ba prevensaun no mitigasaun COVID-19 ho montante millaun $149,500, doasaun hosi International Labour Organization (ILO) apoia rihun $748 no medida apoia ekonómiku no protesaun sosiál millaun 70,000.

Tuir relatóriu ezekusaun orsamentu fundu COVID-19 hosi Ministériu Finansa, haktuir totál alokasaun no ezekusaun kada instituisaun to’o iha 24 jullu 2020 mak hanesan Parlamentu Nasionál $500.000, Primeiru-Ministru $962.551,05, Sekretaria Estadu Komunikasaun Sosiál (SEKOMS) $207.750,00, Ministériu Agrikultura no Peskas (MAP) $4.719.042,00, Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK) $1.834546,00, Ministériu Finansa (MF) $9.000.

Nune’e mós Ministériu Saúde (MS) $ 37.633.055,00, Ministériu Solidariedade Sosiál no Inkluzaun (MSSI) $19.407.430,00, Ministériu Transporte no Komunikasaun (MTK) 1.188.098,00, FALINTIL-FDTL $72.268,00, PNTL $430.872,00, Sentru Lojístika Nasionál (CLN) $535.000,00, Rezerva Kontijénsia Fundu ba Pandemia COVID-19 $722.576,00, Ministériu Justisa $1.217.100,00, MECAE/BNCTL $19.682.500,00, Fundu Rezerva Kontijénsia $21.118.045,00 no Ministériu Obras Públika (MOP) $7.949.355,00.

Hosi alokasaun no ezekusaun ne’e hamutuk $117.680.188,69 kompostu hosi bens no servisu $95.934.450,00, kapitál menor $8.950.700,00, kapitál dezenvolvimentu $10.735.000,00, transferénsia públika $ 34.379.850,00. Totál orijinál $150.585.009,00, ajustamentu adisionál fundu COVID-19 (millaun 70 hosi pedidu levantamentu daruak) hamutuk $69.500.000,00 no ezekusaun atuál $102.567.811,31.

 Jornalista : Evaristo Soares Martins

Editór        :  Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here