Vise-Ministra Solidariedade Sosiál no Inkluzaun, Signi Chandrawati Verdial. Imajen/Nelson de Sousa.

DILI, 23 jullu 2020 (TATOLI)—Governu liuhosi Ministériu Solidariedade Sosiál no Inkuzaun (MSSI), ohin, submete ona proposta-lei rejime jurídika seguransa sosiál ba eis-titulár sira ba Komisaun A (Justisa no Konstitusionál) iha Parlamentu Nasionál.

“Ami submete proposta-lei ida kona-ba rejime jurídika seguransa eis titulár sira, tanba ita iha pensaun vitalísia maibé ita iha hanoin ba futuru ita atu integra pensaun vitalísia ne’e ba iha seguransa sosiál,” Vise-Ministra Solidariedade Sosiál no Inkluzaun, Signi Chandrawati Verdiál, informa ba jornalista sira iha Parlamentu Nasionál, kinta ne’e.

Nia dehan, polítika Governu nian ba futuru eis-titulár sira kada fulan tenke kontribui tanba neste momentu kada fulan sira la kontribui maibé hetan nafatin pensaun vitalísia.

“Tan ne’e mak hanoin katak iha vontade ida-ne’ebé ke Governu propoin ona no hetan mós apoiu hosi deputadu sira hotu katak semana oin sira sei deskuti,” nia dehan. 

Vise-Ministra Solidariedade Sosiál no Inkluzaun, Signi Chandrawati Verdiál, fó ezemplu iha proposta ne’e fó iha opsaun lubuk ida, eis titulár sira-ne’ebé simu pensaun vitalísia, sira laiha direitu hetan pensaun kuandu moras maibé tenke uza pensaun vitalísia ne’e.

“Sira laiha direitu kuandu defisiénsia, monu no ain ruma tohar ida-ne’e la kobre. Hosi titulár sira-ne’ebé simu pensaun vitalísia laiha direitu ba buat sira-ne’e. Ida-ne’e, ita-nia proposta depende ba Parlamentu Nasionál, sira-ne’ebé simu simu ona hakarak hetan direitu sira-ne’e tenke sai kontribuente hanesan mós sidadaun baibain iha seguransa sosiál ne’e,” nia dehan. 

“Se kuandu lakohi hetan direitu sira-ne’e, entaun sira uluk simu ne’e mantein maibé iha futuru hotu-hotu tenke kontribui, hahú hosi órgaun soberania haat (4) hanesan Eis Prezidente Repúblika, Eis Prezidente Parlamentu Nasionál, Eis Primeiru-Ministru no Eis Prezidente Tribunál Rekursu ne’e, tenke kontribui no to’o ikus mak ita reklama ita-nia direitu,” Vise-Ministra Solidariedade Sosiál no Inkluzaun hateten.

Nia esplika, eis-titulár sira iha opsaun rua, katak se hakarak direitu haat (4) ne’e bele reklama hanesan subsídiu ba moras no subsídiu ba situasaun inkapasidade mas tenke kontribui.

“Se sira lakohi dehan natoon ona ba ha’u ho pensaun vitalísia entaun la hetan direitu sira-ne’e,” nia dehan.

Nia fó ezemplu, se eis titulár sira servisu manán saláriu boot liu pensaun vitalísia entaun sira iha opsaun rua atu hili, hakarak simu mak pensaun vitalísia ka hakarak simu mak saláriu ne’ebé eis titulár ne’e servisu.

Nia hatutan, iha lei seguransa sosiál hateten sidadaun hotu-hotu hanesan hahú hosi prezidente repúblika to’o sidadaun bainbain no laiha esepsionál.

Nia dehan, pursentu hanesan de’it katak 6% hosi empregadór no 4% hosi traballadór sira.

Nia argumenta, inisiativa ne’e mosu bazeia ba polítika ne’e aprova hosi Parlamentu Nasionál ne’ebé integra iha programa VIII Governu Konstitusionál no mós kompromisu eleitorál mós promete sei halakon pensaun vitalísia, hakarak kria justisa sosiál ba ema hotu.

Entretantu, Vise-Prezidente Komisaun A (Justisa no Konstitusionál), Deputadu Francisco de Vasconcelos, hateten polítika Governu nian atu halakon pensaun vitalísia.

“Semama oin, Komisaun A sei diskute proposta ne’e hafoin hato’o relatóriu no pareser ba plenária molok halo diskusaun ho Governu. Proposta ne’e relevante tanba tenke halakon duni pensaun vitalísia ne’e. Durante ne’e ema dehan lei pensaun vitalísia ne’e la di’ak, ne’e mak ita atu halo di’ak ne’e tanba ne’e tenke halo revogasaun,” nia dehan. 

Nia haktuir, iha tempu kampaña eleitorál kompromete halakon pensaun ne’e tanba la justu.

Deputadu PLP ne’e promete sei prioritiza proposta ne’e hodi halo revogasaun ba Lei Nú 1/2007 de 18 de Janeiro (Pensão Mensal Vitalícia dos Deputados e Outras Regalias)

Artigu 5 (Subsídio de reintegração) alínea 1 ho versaun portugés, hateten  os deputados que não tenham exercido as suas funções por um período igual ou superior a 6 meses, mas inferior a 42 meses, tem direito a um subsídio de reintegração, equivalente a 100% do vencimento correspondente a um ano.

 Jornalista : Evaristo Soares Martins

Editór        :  Cancio Ximenes

  

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here