Komisaun A Parlamentu Nasionál, ohin, hala’o diskusaun ikus ba projetu Lei Númeru 1/V/2019-Lei Anti Corrupção (LAC) iha Mukit Guest House Aisirimou, Aileu  Imajen/Mídia CAC.

AILEU, 09 jullu 2020 (TATOLI)–Komisaun A Parlamentu Nasionál, ohin, hala’o diskusaun ikus ba projetu Lei Númeru 1/V/2019-Lei Anti Corrupção (LAC) iha Mukit Guest House Aisirimou, Aileu  no konsege konklui ona parte ikus hosi projetu lei refere.

Diskusaun ba loron ohin ne’e, Komisaun A diskute uluk hodi halo aprovasaun ba proposta alterasaun númeru 40 data 09/07/ hosi Deputada Carmelita Moniz ho Francisco de Vasconcelos ne’ebé husu atu halo alterasaun ba artigu balun iha Kapítulu V dispozisaun finál.

Proposta ne’e, iha mós artigu foun balun atu revoga tiha lei sira ne’ebé regula kona-ba deklarasaun sasán no interese, artigu ida kona-ba revogasaun ba dispozisaun balun iha Kódigu Penál, artigu ida kona-ba revogasaun ba dispozisaun balun iha Lei kona-ba Comissão Anti Corrupção (CAC) nian, artigu ida kona-ba alterasaun ba Artigu 4 Lei númeru 7/2009 CAC, kona-ba misaun CAC nian.

Redasaun hosi misaun CAC nian mak, ‘CAC nia misaun mak prosede asaun prevensaun no investigasaun ba krime sira korrupsaun nian.

Aleinde ne’e, altera mós artigu 23 Lei CAC nian kona-ba kazu sira ne’ebé labele kastigu ka hetan punisaun ho artigu ikus mak kona-ba tama iha vigór lei ne’e ho nia prazu loron 180 sura hosi loron publikasaun.

Proposta alterasaun númeru 41 data 09/07/2020, kona-ba alterasaun titulu hosi Lei Anti Corrupção ne’ebé muda fali ba Medida Prevensaun no Kombate Korrupsaun.

Iha sesaun ikus nian, deputadu sira halo leitura ba relatóriu paraser Komisaun nian hodi halo votasaun finál ba projetu lei ne’e ho nia rezultadu votasaun unanimidade a-favór.

Hosi rezultadu diskusaun no votasaun ne’e, projetu lei númeru 1/V/I-Medida Prevensaun no Kombate Korrupsaun pasa ona iha Komisaun A.

Prezidente Komisaun A Parlamentu Nasionál, Joaquim dos Santos ‘Boraluli’, hateten  proposta ne’e mai kedan hosi tempu Prezidente Parlamentu Nasionál Arão Noé de Jesus nian iha 2018 no hahú diskute proposta ne’e iha artigu 20 resin de’it.

Iha altura ne’ebá, nia dehan, proponente sira aprezenta no lori ba Parlamentu Nasionál, maibé depois de aprovasaun iha jeneraliade, deputadu sira hosi Komisaun A hamosu tan kapitulu foun ida ho testu substitutivu, lori fila-fali ba aprova iha Parlamentu Nasionál no loke hikas audiénsia públika iha tinan 2018.

Iha audiénsia públika ne’e, nia hatutan,  entidade barak mak sujere atu tenke iha kapítulu ida kona-ba prevensaun ba krime korrupsaun nian.

Deputadu ne’e subliña, husi ne’e mak projetu lei ne’e pendente tiha kuaze tinan ida tanba deputadu sira prepara hela hodi halo peskiza ba kapítulu foun ne’e, liuliu ba kapítulu prevensaun ho deklarasaun bens nian.

“Komisaun halo ajustamentu no estrutura ho komparasaun ba matéria, tanba ne’e maka Komisaun A ba halo peskiza iha Macau (Xina) iha 2019. Ho ida-ne’e mak lei ne’e pendente tiha no foin mak hahú fali diskusaun iha tinan ne’e no ohin ita konklui. Tanba ne’e, aban ita sei haruka relatóriu finál ba Parlamentu Nasionál,” Joaquim hateten.

Entertantu, Projetu Lei Númeru 1/V/I-Medidas Prevensaun no Kombate Korrupsaun, ne’ebé ho Titulu hamutuk tolu (III), Primeiru (I) kona-ba medidas preventivas Kombate Korrupsaun, Segundu kona-ba Dispozisaun Kriminál, no Tersieru (III) kona-ba Dispozisaun Finál, ho artigu hamutuk 120.

Jornalista : Cipriano Colo

Editór       :  Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here