Ministra Saude, Odete Maria Freitas Belo Lansa Planu Nasional Estrantejiku Dezenvolvimentu Rekursu Umanu ba periodu 2020-2024.Imajen/Felicidade Ximenes.

DILI, 18 juñu 2020 (TATOLI)-Ministériu Saúde, kinta ne’e lansa ona Planu Estratéjiku Nasionál Dezenvolvimentu Umanu Seitór Saúde periodu 2020-2024 no mós worshop partisipatóriu Dezenvolvimentu Planu Asaun Rekursu Umanu 2002-2022.

“Ami lansa ona dokumentu ida kona-ba planu estratéjiku nasionál dezenvolvimentu rekursu umanu seitór saúde entaun atu hateten dokumentu ne’e elabora ona iha tinan rua liubá seidauk kompleta tanba ne’e mak ohin ita halo lansamentu hodi konklui ida ne’e,” dehan Ministra Saúde, Odete Maria Freitas Belo, hafoin halo lansamentu ba planu estrantéjiku ne’e iha Otél Novo Turizmu,ohin.

Dokumentu ne’e sei analiza ba situasaun rekursu umanu ne’ebé oras ne’e Ministériu Saúde iha no planu ba futuru.

“Iha dokumentu ne’e mós ko’alia kona-ba oinsá Ministériu saúde liuhusi rekursu umanu nian atu tau matan liutan ba iha pesoál saúde no profisionál saúde ne’ebé mak servisu iha áreal rurál,” esplika Ministra Saúde.

Ba futuru, MS sei uza dokumentu mapa pesoál no dokumentu seluk hanesan forsa traballu tanba dokumentu ne’e esplika klaru katak Sentru Saúde, Postu Saúde no Ospitál sira sei presiza tan enfermeiru na’in hira, parteira, doutór, médiku no seluk tan.

“Entaun ita nia planu agora to’o 2024 ita presiza médiku, enfermeiru, parteira sira ne’e depende ba nesesidade sentru saúde sira nian,” Governante esklarese tan.

Iha fatin hanesan Diretór Kooperasaun Ministériu saúde, Vitór Soares,  hateten rekursu umanu mak fatór determinante ba asegura prestasaun servisu Governu nian ba povu ho efisiente, efikasia iha futuru.

Husi tinan 2002 too 2018 totál funsionariu permanente iha Ministériu saúde hamutuk 4,949  kompostu husi rejime espesiál no mós rejime jerál ne’ebé dadaun ne”e asegura hela prestasaun servisu iha territóriu Timor laran tomak.

Haree ba númeru funsionáriu kada tinan aumenta maibé Ministériu Saúde sei kontinua enfrenta problema menus rekursu umanu ne’ebé maka destaka iha área urbana no rurál.

Jornalista : Felicidade Ximenes

Editór       : Agapito dos Santos

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here