Primeiru-Ministru, Taur Matan Ruak prezide reuniaun Konsellu Ministru iha Palásiu Governu, kuarta (10/06). Imajen Tatoli/Egas Cristovão

DILI, 10 juñu 2020 (TATOLI) – Ministru Transporte no Komunikasaun, José Agustinho da Silva, aprezenta Projetu Rezolusaun tolu iha reuniaun Konsellu-Ministru (KM), kona-ba adezaun Timor-Leste nian ba konvensaun tolu ne’ebé nu’udar pilár importante husi instrumentu internasionál sira atu regula kestaun sira kona-ba seguransa marítima no prevensaun ba poluisaun husi ró-ahi sira.

“Konvensaun internasionál tolu ne’ebé aprezenta maka norma ba formasaun no sertifikasaun servisu marítimu, salva guarda ba ema-nia moris no tasi no prevensaun poluisaun tasi husi ró-ahi,” informa Ministru ba Prezidénsia Konsellu Ministru, Fidelis Manuel Leite Magalhães, hafoin reuniaun ezekutivu iha Palásiu Governu, kuarta ne’e.

Nia esplika, konvensaun internasionál dahuluk kona-ba norma ba formasaun no sertifikasaun Serviços de Quartos para Marítimo (STCW, International Convention on Standards of Training, Certification and Watchkeeping for Seafarers) atu regula funsaun marítimu.

“Konvensaun ne’e nu’udar instrumentu internasionál fundamentál ne’ebé estabelese dispozisaun lubuk boot ida atu regula rekezitu formasaun no sertifikasaun esensiál sira hodi eziji ba marítimu bainhira ezerse funsaun iha ró-ahi sira iha tasi-laran, ne’ebé STCW adopta tiha ona iha tinan 1978 hosi konferénsia iha Organizasaun Marítima Internasionál no hahú vigora iha tinan 1984,” nia akresenta.

Konvensaun internasionál kona-ba Salvaguarda para Vida Humana no Mar (SOLAS, International Convention for the Safety of Life at Sea), nu’udar konvensaun husi Organizasaun Marítima Internasionál, ne’ebé aprova ona iha tinan 1914 ho objetivu asegura padraun mínimu atu halo konstrusaun, ekipamentu no operasaun ba ró-ahi sira.

Nune’e mós, konvensaun internasionál hodi halo prevensaun ba poluisaun tasi hosi ró-ahi sira (MARPOL, International Convention for Prevention of Marine Pollution For Ships), ne’ebé konvensaun ne’e asina tiha ona iha tinan 1973, ho objetivu minimiza halo poluisaun ba tasi sira.

Jornalista: Florêncio Miranda Ximenes

Editora: Julia Chatarina

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here