Ilustrasaun siklu hosi parasit ne'ebé hamosu moras malária. Foto google

DILI, 10 fevereiru 2020 (TATOLI)–Diretór Nasionál Polítika no Kooperasaun Ministériu Saúde, Narcisio Fernandes hateten, iha tinan 2019 ne’e Ministériu Saúde la identifika kazu malária iha Timor-Leste

Maibé, nia hatutan, iha tinan 2016 to’o 2018 Ministériu Saúde identifika katak ema 84 ne’ebe mai husi rai liur mak identifikadu afeta ba kazu malária.

“Kazu sira ne’e ita konsege halo tratamentu no intervensaun, ita mantein hodi labele trasmiti fali ba ita-nia populasaun iha Timor-Leste,” dehan Diretór Nasionál Polítika no Kooperasaun Ministériu Saúde, Narcisio Fernandes bainhira remata reviu implementasaun programa malária iha Timor-Leste hamutuk ho Organizasaun Mundiál Saúde iha salaun Palásiu Sinzas, Caicoli, ohin.

Nia hatutan, kazu sira ne’ebé mak dentifika ne’e hanesan kazu importa hanesan ema sira serbisu mak lori mai. Hanesan, nia infroma, ema Indonezia sira tama mai ita-nia rain depois ita halo identifikasaun no ita detekta katak sira ne’e lori kazu mai.

“Tanba durante tinan 10 liu ba ita iha kazu malária ne’ebé mak boot hamutuk 2023 mil kazu iha momentu ne’ebá. Mai to’o iha tinan 2019 ita relata katak ita la iha kazu malária ne’ebé ita identifika iha Timor-Leste,” nia infroma.

Programa Malária ne’e, nia haktuir, MS halo hamutuk ho Organizasaun Mundiál Saúde iha Timor-Leste nomós liuhusi programa Ministériu saúde hodi husu atu reviu eksternál ba MS nia programa implementasaun malária durante ne’e.

Nia esplika, bjetivu prinsipál mós husi komitmentu Ministériu Saúde nian katak iha tinan 2021 sei halo eliminasaun ba iha malária iha Timor-Leste tanba ne’e mak ekipa sira husi malária halo reviu eksterna atu bele haree durante ne’e.

“Iha loron 21 feveriru, sira sei vizita mós Munisípiu sira hodi mai fali halo rekomendasaun ne’ebé mak pertinente ba ita ba iha Ministériu Saúde atu nune’e oinsá mak prioritiza asaun no mós estratejia ba intervensaun tinan hira mai tan,” nia dehan.

Tuir planu, nia hatutan, iha tinan 2021 MS bele deklara elimisaun malária iha Timor-Leste. Depois iha prevalensia malária ne’e iha 0,01% signifika MS la dekteka kazu iha Timor-Leste.

“Se to’o 2021 mak kazu laiha mak MS bele iha komitmentu hodi bele hateten elemina malária iha Timor-Leste,” nia dehan.

Iha fatin hanesan, Team Leder Ba Reviu Malária nomós reprezentante OMS iha Timor-Leste, Allan Schapira, hateten halo revizaun ba malária ne’e atu haree fila fali ba MS nia estratejia liu-liu ba programa malária no intervensaun saida de’it mak programa ne’e halo ona.

“Ami haree liután implementasaun iha nivel nasionál nomós iha postu administrativu sira, husi ida ne’e mak ami sei halo rekomendasaun ba iha Ministériu Saúde katak buat ne’ebé mak di’ak ona bele mantein no se karik buat ne’ebé mak presiza hadi’a, sira tau iha rekomendasaun atu nune’e Ministériu Saúde hodi hadi’a ida ne’e,” nia hateten.

Timor-Leste, nia esplika, sei prepara sertifikasaun ba moras malária nian no ba OMS nian bazeia sira-nia avaliasaun no monitorizasaun no sei informa ba Ministériu Saúde katak Timor-Leste ne’e bele elimina malária.

“Hanesan rekomendasaun prinsipál, ha’u seidauk fó ba Ministériu Saúde tanba ha’u seidauk vizita iha nasionál no seidauk tun ba iha baze hodi haree situasaun ida ne’e. Bainhira tun ba baze mak sei fó rekomendasaun ba Miniatériu Saúde,” representante OMS iha Timor-Leste, Allan Schapira, haklaken.

Jornalista : Felicidade Ximenes

Editór        : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here