Deputadu Partidu Demokrátiku (PD), Adriano do Nascimento. Imajen TATOLI/Egas Cristovao

DILI, 31 janeiru 2020 (TATOLI) — Deputadu Partidu Demokrátiku (PD), Adriano do Nascimento, hanesan proponente ba Projetu Lei Antí Korrupsaun (LAK), husu Prezidente Komisaun A (trata Justisa no Konstitusionál), Carmelita Caetano Moniz, koordena ho meza Parlamentu Nasionál (PN) hodi bele tau iha ajenda no debate.

Hafoin aprovasaun testu subtitutivu ba Projetu LAK ho unanimidade a-favór iha loron 18 marsu 2019, laiha tan kontinuasaun diskusaun iha plenária maibé iha de’it mak konsultasaun públika no estudu komparativu ba Macau hodi elabora hanoin balun no bele dezenvolve di’ak liután projetu lei ne’e.

“Hanesan proponente hosi Partidu Demokrátiku hamutuk ho FRETILIN, ami hakarak lei ne’e deskute no aprova lalais atu ita bele responde ona preokupasaun povu nian. Espera Prezidente Komisaun A bele halo kalendáriu, maibé to’o agora ha’u seidauk hatene”, tenik Adriano ba jornalista sira, iha resintu Parlamentu, sesta ne’e.

PN Aprova Testu Substitutivu Projetu Lei Anti-Korrupsaun Iha Jeneralidade Ho Unanimidade

Reprezentante Povu ne’e iha hateten, posilibilidade lei ne’e bele aprova maibé depende ba vontade deputadu maioria nian.

“Bele aprova kuandu hakarak tanba kestaun vontade, ita boot sira hatene lei balun ho artigu to’o 50 no 60 debate loron rua de’it hotu kedas, to’o ami balun la komprende ema barak a-favór de’it. Ami opozisaun krítika to’o kakorok maran ema foti liman dala-ida buat hotu prontu, maibé Lei Antí Korrupsaun dada to’o agora”, nia lamenta.

Deputadu ne’e halo komparasaun, bainhira iha pakote lejizlativa sira hosi Governu hanesan Lei Fundu Petrolíferu, Lei Atividade Petrolíferu no Lei Migratóri, lori de’it loron hira ba PN aprova kedas, maibé ba LAK mak dada tempu.

“Ida-ne’e kestaun vontade, maibé bainhira laiha boa vontade susar. Ha’u trauma oituan uluk kuandu ami submete Projetu LAK ba dahuluk tau tiha gaveta no foin daudaun ne’e ami entrega ona fali maibé dada to’o agora”, nia akresenta.

Razaun Adia Diskusaun LAK

Deputadu Adriano haktuir, momentu ne’ebá aseita malu atu adia halo debate Projetu LAK no sei halo fali kontinuasaun iha fevereiru no marsu 2020.

Nia haktuir, iha momentu ne’ebá adia lei refere iha razaun rua, ida tékniku no asesór sira sei aumenta filafali kapítulu tolu ho artigu 30 ka 40, tanba péritu balun fó hanoin ba Komisaun A aumenta tan kapítulu kona-ba prevensaun, ba aktu korrupsaun no kona-ba pena (kastigu).

Membru Komisaun A ne’e esplika, kapítulu prevensaun ne’e oinsá mak atu prevene korrupsaun, kapítulu ida regula kona-ba aktu korrupsaun no kapítulu ida seluk kona-ba kastigu ema, nune’e bainhira ema-ida komete korrupsaun no iha evidénsia lori ba Tribunál no deklara komete korrupsaun, tenke haree kondisaun saida mak atu foti.

Bainhira ema-ida tama iha komarka no ida maka foti nia rikusoin sira-ne’ebé iha, bainhira selu labele foti nia karreta, uma no rai foti hotu.

Nune’e mós, razaun ikus liu mak iha tempu ne’ebá atu debate orsamentu no haree ba parte tékniku no jurista iha Parlamentu oituan liu mak halo análize ba orsamentu, tanba ne’e mak sira husu adia tán”, informa Deputadu Opozisaun iha V Lejizlatura ne’e.

Estudu Komparativu iha Macau Sai Referénsia

Membru Komisaun A konsidera, estudu komparativu iha Macau ne’e ajuda tebes komisaun A atu aumenta liután kapítulu ho artigu balun kona-ba prevensaun tanba Macau sai referénsia di’ak.

“Ami fila hosi Macau ne’e fó tempu elabora lai buat ne’ebé ita presiza submete hanesan Macau nian. Funsionáriu hotu iha Macau tenke deklara rikusoin, ita hakarak lei ida-ne’ebé di’ak. Lei ne’e di’ak mak ne’e, bainhira sidadaun ida tama komarka tinan-lima hafoin kumpre pena no sai sidadaun bainbain, durante tinan lima nia labele asume kargu ruma”, nia haktuir.

Nune’e mós, bainhira funsionáriu ida ho level 3 derrepente de’it nia iha karreta, uma, rai barak no uma andár rua ka tolu, tenke halo investigasaun katak osan ne’e mai hosi ne’ebé, nia iha kompañia rasik ka lae no tenke haree mós ninia nia saláriu.

“Hosi ne’e, parte kompetente serbisu hamutuk intelijénsia finanseira hodi haree ninia osan tama no sai hira. Tanba iha rai ne’e ita-nia funsionáriu mak riku liu ministru no deputadu sira. Mudah-mudahan ami bele aprova tanba lei ne’e di’ak no kapaas”, Deputadu Adriano argumenta.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here