Diretór Jerál Estatistica Elias dos Santos Ferreira, Imajen/Egas Cristovão

DILI, 29 janeiru 2020 (TATOLI) – Índise Presu Konsumidór (IPK) ba dezembru 2019 iha inflasaun porsentu +0.1 kompara ho novembru iha deflasaun porsentu -0.1.

Diretór Jerál Estatístika Ministériu Finansa, Elias dos Santos Ferreira, relata mudansa persentajen IPK grupu hotu porsentu 0.1 ba dezembru tinan kotuk no kompara ba  novembru 2019, (tun) -0.1.

Mudansa presu ba grupu hotu porsentu 0.1 tanba hetan kontribuisaun hosi grupu hahán no bebidas la’ós alkólika +0.1%, transporte +0.3%, no hatais no sapatu +0.1%. Grupu alkol no tabaku -0.2% sai hanesan mudansa kontráriu ba inflasaun grupu hotu.

Elias hatutan hahán no bebida la’ós alkólika sa’e hetan impaktu maioria hosi sub-grupu susubeen, keiju, manutolun +1.1%, mina no bokur +0.7%, modo tahan +0.2%, na’an +0.1% no aifuan +0.7%.

“Fos (tun) -0.3% no masin midar, marmelada, banibeen, xokolate, no hahán midar -0.2% sai hanesan mudansa kontráriu ba grupu hahán no bebida la’ós alkólika. Presu foos tun iha fulan ida ne’e tanba afeta hosi presu foos importasaun ne’ebé hatudu iha presu foos mundiál tun 1% iha trimestrál ikus fulan dezembru 2019”, Elia firma ba TATOLI iha Caicoli, ohin.

Mudansa persentajen IPK anuál sa’e +0.3% kompara dezembru 2019 ba dezembru 2018 hetan kontribuisaun hosi grupu hahán no bebida la’ós alólika +0.2%, alkol no tabaku +0.8%, edukasaun +9.0%, rekreasaun no kultura +0.3%, transporte +0.1% no hatais no sapatu +0.1, ekipamentu no manutensaun mobiliáriu uma laran -0.7%, uma -0.2%, no komunikasaun -1.1% sai hanesan mudansa kontráriu ba anuál dezembru 2019.

“Se ita haree ba anuál entre dezembru 2018 no dezembru 2019, ita iha inflasaun porsentu 0,3, se ita ho polítika Governu Daualuk nia mandatu durante tinan lima sira hakarak inflasaun porsentu 4 ba leten. Iha anuál ne’e nia inflasaun, más ladún boot, boot liu maka iha edukasaun kuaze porsentu 9. Tanba saida maka hanesan ne’e? Tanba ita Timor-Leste ne’e tinan eskola komesa iha janeiru, tanba ne’e maka atu eskola ona maka sosa kadernu, selu eskola ida ne’e maka afeta liu”, nia dehan.

Elias hatutan deflasaun maka manutensaun ba uma laran iha dezembru ne’e menus liu, komunikasaun iha deflasaun porsentu 1.1 tanba empreza telekomunikasaun tolu maka kompete ne’ebé baratu.

“Haree ba na’an, loloos iha dezembru ne’e folin sa’e, maibé na’an fahi de’it maka presu sa’e tanba fahi moras ema tauk han, ema oho fahi uitoan ne’ebé nia presu sa’e”, katak.

Jornalista : Antónia Gusmão

Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here