Ohin, natureza hirus ita. Hodi kalan udan-boot to’o dadeer, natureza hirus hodi lalin no lori bee-sa’e no tama populasaun sira-nia uma. Rai-Kotu Tasi Tolu ne’e, sai tiha ona sidade tasi nian. Populasaun sira halerik. Sira hamriik. Sira hakuak hirus-matan hodi hateke ba sira-nia sasán no uma be bee-sa’e sobak tomak to’o folin laek.

DILI, 25 janeiru 2020 (TATOLI)—Iha kuarta (23 janeiru 2020) dadeersan, ho kuda-metan “Mega Pro” sai husi uma iha Ponte Comoro III, ha’u dolar tuir dalan ba serbisu fatin Ajénsia TATOLI,IP iha Farol, Dili, Travessa Srgio Vieira de Mello. Nu’udar fotografu profissionál, tuir dalan naruk, ha’u hanoin iha laran no ko’alia ba an raik, “Hodi kalan udan-boot, karik, iha área Caicoli ne’eba, lalubur (inundasaun) halo bee-sa’e no tama iha komunidade sira-nia uma?”

Hanoin bele hanoin. Nune’e ha’u to’o iha fatin serbisu, tekir-tekir ha’u-nia Hand Phone (HP) tanis no lelir makaas. Upss..! Karik, ema ruma bolu ha’u liuhusi telefone. Ha’u haree iha ekran, mosu kolega jornalista no editór, Francisco “Quito” Simões, nia naran.

“Bondia, ha’u bele ajuda,” ha’u simu telefone no ko’alia ho lian mamar.

“Loos! Hodi kalan udan boot halo Bairru Kuarantina Tasi Tolu ne’eba sai lalubur. Bee-sa’e no tama komunidade nia uma no bee nalihun-an to’o ema-nia ain tuur no balun to’o iha ema-nia kanotak. Daudaun ne’e, karik, komunidade sira lalin sai hela sira-nia sasán husi uma laran ba fatin seguru. Agora kedas, maun lalais ba ne’eba para ita bele hetan fotografia balun be kmanek,” dehan Quito husi sorin balun.

“Obrigado wa’in. Ha’u foin to’o iha edifisiu maibé agora ha’u tenke fila ba Tasi Tolu,” ha’u hatán lais ho laran ksolok. Tuir dalan, ha’u-nia instin atu kaptura fotografia kualidade hahú buras nafunan iha ha’u-nia kakutak. Maromak tulun! Momentu furak ne’e labele liu lalais para ha’u-nia kamera-fotografia ne’e bele kaptura momentu ida ho istória ida be nunka atu mate.

La sente, ha’u to’o daudaun ona iha fatin akontesimentu iha bairru Kuarantena, Tasi Tolu. Matan ne’e haree, udan-been be suli husi Golgota, suli tuir ezgotu ne’e suli be tebe makaas. Iha fatin ne’e, bee nalihun an hanesan tasi luan ida be merak no merak. Inaferik! Ha’u atu tama ba laran maibé ha’u haree, bee-lihun ne’e to’o ain-tuur no balun to’o iha ema-nia kanotak. Ha’u deside, tama ka lae? Tanba tauk, kalsa naruk no sapatu ne’e bokon, ha’u deside fila hikas ba uma.

To’o iha uma, ha’u troka lais hodi tau fali kalsa badak. Ha’u tenke fila lalais ba fatin akontesimentu. Ha’u tauk. Heipa..! Ha’u tauk kala lakon duni momentu no istoria lubun ida. Momentu no istória lubun ida liu tiha ona. Lae! Ha’u fila ho ansi. To’o iha Rai-Kotu, ha’u haree membru polisia wa’in hamriik tutuir dalan. Sira atura hela kareta no motor ne’ebé liuhusi dalan refere. To’o iha Tasi Tolu, membru polísia lubun ida haloos hela movimentu kareta no motor. Ha’u para motor iha sira-nia oin loloos. Iha Loja “BANDIDO QUALIDADE” nia oin.

“Buat be banjir [lalubur] hanesan ne’e, só Avo Nana [Xanana Gusmão] bele xaa… Avo Nana mai ne’e, bee-dalan [ezgotu] sira ne’e halo loos hotu kedas. Avo Nana kuandu halo hanesan ne’e, sira dehan la di’ak. Banjir ne’e la’os hein tender. Hein tender ne’e, komunidade sira ne’e bee bele lori hotu tama to’o tasi laran,” dehan membru polísia ida ba nia belun sira seluk no lian ne’e monu iha ha’u tilun.

Ha’u hakat ba oin. Tuir dalan boot be nakonu ho bee. Iha ha’u-nia laran bisi-bisi, “Ohin natureza hirus ita. Hodi kalan udan-boot to’o dadeer, natureza hirus hodi lalin no lori bee-sa’e no tama populasaun sira-nia uma. Rai-Kotu Tasi Tolu ne’e, sai tiha ona sidade tasi nian. Populasaun sira halerik. Sira hamriik. Sira  hakuak hirus-matan hodi hateke ba sira-nia sasán no uma be bee-sa’e sobak tomak to’o folin laek.”

Ha’u hamriik iha bee laran, iha dalan boot ne’e, ha’u haree ba dalan sorin be hateke ba bairru Kuarantina nian, ha’u haree-hetan família ida [inan-aman no oan sira] tuur sai iha varanda okos hodi hateke maran ba bee ne’ebé tama ka sa’e sira-nia uma. Sira la preokupa ba lalulubur no bee ne’ebé nalihun hobur sira-nia uma. Sira tuur hodi hateke malu ho esperansa laek. Sira atu halo saida, se bee be nalihun an atu suli tuir bee-dalan maibé bee-dalan (ezgotu) laek. Pasiensia! Bee hamaluk sira no sira hamaluk de’it ho bee.

Tanba, ha’u sente atu la lakon momentu kmanek ne’e, entaun, ha’u matan piska iha kamera nia matan nia kotuk, limanfuan ne’e book an, roman ida lakan iha kamera nia oin, la sente, ha’u kaptura ona momentu ne’e ho susesu. Ha’u fila kotuk, haree tuir dalan ida tama ba bairru Kuarantena ne’e nakonu ho bee.

Ferik eh katuas, labarik eh klosan, rame-rame lalin sira-nia sasán, balu tutur iha iha ulun no balun kaer hakuak iha nia hirus-matan, la’o nadodon iha bee-lihun laran be to’o iha sira-nia kanotak ne’e. Iha sira nia klaran, ha’u-nia kamera matan ne’e kaptura hetan joven mane na’in haat (4) kous hela avo-mane [karik moras todan] ida hodi buka fatin seguru.

“Ami terus boot! Governu mai dudu tiha bee-dalan ka ezgotu ne’e karik di’ak. Agora ami dada-iis la sai. Bee tama uma laran, halo ami-nia sasan sira sai aat hotu. Avo Nana [Xanana Gusmão] mosu mai karik, ami dada iis sai ona,” dehan mane klosan ida hodi ko’alia mesa-mesak ne’ebé monu iha ha’u tilun.

Nu’udar umanu, ha’u-nia laran ne’e hakarak tebes atu tulun ema sira ne’e, maibé ha’u lakohi trai ha’u-nia profisaun nu’udar fotografu, tanba matan ne’e sempre buka trajetu seluk atu hasai fotografia. Ha’u hateke tuir dalan naruk be tama ba bairru Kuarantena laran ne’e, matan ne’e kaer-toman labarik mane na’in haat (4) be hamriik hamutuk iha bee-lihun laran.

Labarik mane na’in tolu (3) seluk, sira-nia liman kaer hela ai-hun maran be boot no naruk ne’ebé latan balabu hela iha bee-lihun leten. Karik, sira atu foti ai-maran ne’e atu sai ai-sunu ka sira atu tau sees tiha ba rai-maran?

Lahatene! Ha’u hakat tama fali ba fatin Kruz Joven ne’ebé besik eskola pre-primaria, bee-lihun ne’e, to’o iha ha’u-nia kanotak. Eh, naruk pah! Iha ne’e mak ha’u haree-hetan labarik mane ida seluk, hamrik kaer hela ninia bisikleta natoon ida be hamriik hamutuk ho labarik na’in tolu ohin ne’e.

Iha labarik mane ne’e nia bisikleta nia volante leten, ha’u haree, nia hatuur hela galung mamuk ida. Ho galung mamuk ne’e, nia atu ba hola bee galung atu hemu, karik. Eh, oinsá mak nia ba hola bee, se loja sira bee faan bee galung sira ne’e, bee-sa’e no tama hotu ba laran?

Ah! Natureza ne’e siak no siak tebes duni. Tansá mak natureza ne’e bele hamosu lalubur iha Tasi Tolu? Sé mak atu hatán! Ha’u tauk maibé ha’u lakohi atu tauk. Tanba, matan ne’e nunka baruk atu kaer-toman trajetu seluk. Matan ne’e hafuhu ba-mai, hafuhu hetan labarik mane ida sa’e no tuur hela iha ai-hun maran ida be balabu hela iha bee-lihun leten.

Liman ne’e kaer kamera no matan ne’e hafuhu hodi tiru ba alvu. Eh, labarik mane krekas maran ne’e hatais kalsa badak kór azul no uza hela kamizola Barcelona FC nian. Nia tuur iha ai-hun maran nia leten, nia ain rua hasa’e hotu ba ai leten.

Ha’u fihir liuhusi kamera ne’e nia matan, eh, keta lalubur ne’e sasurut no lori MESSI to’o iha Tasi Tolu no balabu hela bee leten ne’e karik. Ah, afinál fihir sala. Nia la’os MESSI maibé labarik mane ida ne’ebé halimar hela bee hodi sa’e halimar ai-hun naruk be maran ne’e iha bee-lihun leten. Labarik ne’e enjoy hela ho nia tempu labarik-nian hodi halimar iha bee laran.

Fihir bele fihir. Ha’u husik tiha momentu kmanek ne’e, ha’u hakat tutan hodi observa fali fatin seluk. Tanba, sente tauk atu sama rai-kua balun iha bee-lihun be merak ne’e nia laran, ha’u hakat ho kuidadu. Husi uma ba uma, ha’u haree, ema hotu-hotu preokupa hodi salva sira-nia sasán husi lalubur ne’e. Balun halai ho iis boot. Balun haloos hela bee-dalan iha sira-nia uma hun. Balun hakilar. Haksoit. No, balun halimar haksolok iha bee laran. Ah, ha’u haree ema-nia jeitu oin-oin mosu iha tempu lalubur ne’e.

Eh, bainhira ha’u hakat tama ba BTN-III, ha’u haree-hetan situasaun oin seluk. Hakmatek. Iha ema balun be la’o ba-mai iha bee laran. Estrañu liu! Iha uma-ida nia oin, ha’u haree, joven lubun ida hatuur hela kadeira-massa iha bee laran hodi hafuhu hela sira-nia Hand Phone (HP). Uii, sira haree saida, karik?

Ho kuriozu, ha’u hafuhu sira ho kamera ne’e hodi hasai sira-nia fotografia. Liman ne’e buti kamefa nia teklaru (tombol). Roman ida katiik sai husi kamera nia matan. Jpreet! Jpreet! Sira-nia fotografia ha’u foti nauk no garava metin ona iha kamera laran. Tanba, sira rona kamera nia lian “jpreet” ne’e, sira hakfodak be hakfodak! Sira rame-rame hateke mai ha’u ho hamnasa-midar.

“Maun, maun, maun hasai ami-nia foto lai. Ami sai la di’ak ne’e mak ami tau tiha kadeira iha bee laran ne’e, hodi halimar PUBG (Player Unknown’s Battlegrounds). Ami ba kotuk ladi’ak. Ba oin mós ladi’ak. Ba leten ladi’ak hotu. Ba rai okos mós ladi’ak ne’e, mak ami halimar hela PUBG iha ne’e,” joven ida dehan mai ho fiar-an.

Ha’u doko ulun no hatudu hamnasa-midar de’it ba sira. Iha ha’u-nia laran ne’e bisi-bisi, “Eh, joven millenial sira nia jeitu ne’e oin-oin de’it. Ema hotu-hotu fadigadu hodi salva sira-nia sasán, eh, sira halimar fali PUBG. Neon laek. Sira-nia tempu labarik nian ne’e, sira la goza karik.” Ha’u atu hakat ba oin hodi buka alvu seluk, eh, husi kotuk ha’u rona lian bolu husi joven lubun ida ne’e.

“Maun hasai ami-nia foto ne’e, atu fó sai iha jornál ida ne’ebé? Iha jornál Suara Timor Lorosa’e, Timor Post, Diariu Nacional, Independente ka Dili Post?”

“Foto ne’e, ha’u sei la publika iha jornál sira ne’e maibé ha’u sei publika iha Ajénsia TATOLI ho portal www.tatoli.tl,” ha’u hatán ba sira.

“Entaun, obrigadu maun. Maun la’o ho kuidadu. L’ao labele monu. Se lae, orsida monu, kamera ne’e bokon hotu,” dehan joven ida hodi fó hanoin ba ha’u.

Ha’u-nia laran makili no hamnasa mesa-mesak. Karik, nia fó hanoin ba ha’u atu labele monu tanba nia tauk atu sira-nia fotografia be foin hasai ne’e la publika iha jornál ruma. Ha’u ko’alia mesak-mesak, “Eh, joven millenial sira ne’e tansá mak la ba ajuda ema seluk maibé halimar fali PUBG?”

Ha’u hakat ba oin, tekir-tekir, HP ne’e haklalak no lian makaas. “Maun, ajuda manda lalais fotografia kona-ba lalubur iha Tasi Tolu ne’e mai lai. Ha’u presiza tebes atu tau ba notísia,” dehan Quito liuhusi telefone.

“Ok! Fó tempu mai ha’u, halo edisaun lai ba fotografia hirak ne’e. Bro, hein minute balun tan lai,” ha’u hatan ho kuidadu.

“Ok, ha’u hein maun boot,” dehan Quito.

Ha’u manda fotografia lubun ho lais. Iha minutu balun de’it, ha’u haree fotografia hirak ne’e publika sai ona iha portal TATOLI ho notísia lubun. Husi notísia sira ne’e mak ha’u deskobre katak tuir dadus provizoriu husi Sekretária Estadu Protesaun Sivil (SEPS) relata katak familia 240 Suku Madohi no Suku Comoro ne’ebé ninia sasán sira hetan estragus ne’ebé afeta ba lalubur (inundasaun).

Ha’u lamas hirus matan, ah, agradese tanba liuhusi notísia ho títulu “IJE, EDTL, DNAS no Bombeiru Foti solusaun Urjente ba Inundasaun iha Tasi Tolu” ne’e, ha’u bele deskobre katak Ministru Obra Públika fó ona orientasaun ba Dirasaun Nasionál Obras Públika liuliu Institu Jestaun Ekipamentu (IJE) hamutuk ho Dirasaun Nasionál Água no Saneamentu inklui EDTL hamoos kedas valeta sira iha área Tasi Tolu to’o mai iha bairru Kuarantena nian.

Ha’u leba ha’u-nia kamera hodi la’o hale’u fatin sira ne’e ho matan moris no neon na’in. Ha’u kaer hamaus ha’u-nia kamera tuan ne’e hodi hakmatek. “Se jornalista-hakerek (wartawan tulis) sira halibur dadus no hakerek notísia ne’e liuhusi entrevista fontes. Maibe, ha’u nu’udar journalista-fotografia (wartawan foto), ha’u konsege ona hakerek momentu no istória sira ne’e liuhusi hakerek ho roman (menulis dengan cahaya)”. Ha’u hakuak ha’u-nia kamera tuan ne’e iha hirus-matan, ha’u buka tuir fali trajetu seluk.

Nota: Notísia ne’e hakerek bazeia ba entrevista ho Fotografu   Ajénsia TATOLI no EPA, Antonio “Dasiparu” Gonçalves.

Jornalista : Cancio Ximenes

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here