Diretór Nasionál Metrolojia no Jeofízika, Terencio Fernandes Moniz. Imajen Tatoli/Antónia Gusmão.

DILI, 11 dezembru 2019 (TATOLI) – Diresaun Nasionál Metrolojia no Jeofízika (DNMG, sigla portugés) halo previzaun katak rai-manas ne’ebé akontese iha Timor-Leste sei to’o de’it iha grau célsius 35.

Maibé, ida ne’e akontese liuliu ba iha munisípiu sira ne’ebé besik tasi hanesan Manatuto, no iha kapitál.

“Kondisaun agora ne’e, pozisaun loro-manas diretamente mai iha ita-nia área to’o iha Austrália tanba nia pozisaun iha súl ekuadór ne’ebé pozisaun loro-matan ne’e kuandu tempu dezembru nia pozisaun iha súl liu ona, ne’ebé agora besik liu iha Austrália no Australia maka iha duni temperatura aas liu maka to’o 45 tanba sira agora tempu bailoron ne’ebé kondisaun loro-matan manas makaas”, Diretór Nasionál Metrolojia no Geofízika, Terencio Fernandes Moniz, ba TATOLI iha nia knaar fatin Ministériu Transporte no Komunikasaun (MTK), Kaikoli, ohin.

Nia hatutan Timór ne’e iha klaran ne’ebé temperatura ne’e maximal to’o 35, iha kapitál másima 34, iha Munisípiu Manatuto no Oe-Cusse mak temperatura to’o 35. “Maibé informasaun to’o 38 ne’e sei la akontese”.

Diretór ne’e salienta temperatura grau célsius 35 ne’e hahú kedas hosi setembru tanba loro-mata iha mudansa husi súl ekuadór.

“Ne’ebé hosi setembru ne’e manas daudauk ona, manas mas la akompaña ho udan ne’ebé mai kalohan ne’ebé prodús udan ne’e laiha, entaun nia radiasaun ne’e fó direta mai rai ne’ebé ita sente manas makaas”, esplika.

Tanba ne’e maka tuir DNMG katak temperatura másimu to’o de’it 32, maibé akontese manas sa’e to’o 35 ne’e sempre akontese kada tinan tanba pozisaun loro-matan ne’e iha súl ekuadór.

“Situasaun hanesan agora daudauk ne’e sempre akontese, más akontese manas ne’e liu fali hanesan agora ne’e, tanba de’it la hasoru udan, konserteza manas maka sa’e de’it tanba udan la mai hodi neutraliza tiha temperatura ne’e. Tinan-tinan to’o tempu bailoro ona sempre sente manas tanba anin huu malirin mai iha fatin ne’ebé maka manas tanba loro-matan, entaun anin sira hosi parte Ázia nian mai hotu iha ita mak lori kalohan udan-been mai hatún”, katak.

Terencio salienta mosu kontráriu iha tempu udan no bailoro, tanba iha épokaudan maka mosu manas makaas, prodús evaporasaun sa’e ba maka hodi prodús udan, evaporasaun laiha, udan sei la mai katak tasi kuandu malirin labele prodús vapór ne’e sa’e bá leten, ne’ebé tasi tenke manas. Kuandu tasi manas ona hodi halo vapór ne’e sa’e bá hodi sai kalohan hodi fakar tun fali hanesan udan.

Entretantu DNMG rejeita informasaun ne’ebé espalla iha públiku katak temperatura sei sa’e to’o 38 ne’e laloos.

Jornalista : Antónia Gusmão
Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here