Xefe Suku Atu-Aben, Postu Administrativu Bobonaro, Munisípiu Bobonaro, Januário Fernandes. Imajen TATOLI/Antónia Gusmão.

BOBONARO, 07 dezembru 2019 (TATOLI) – Populasaun Suku Atu-Aben, Postu Administrativu Bobonaro, Munisípiu Bobonaro, triste tanba produtu ortíkula hanesan liis-mean, modo-tahan, fehuk no ai-farina la folin.

“Ha’u bele dehan katak iha ami-nia suku ne’e kuandu tempu udan produtu barak halai liubá ortikultura, maibé ho kondisaun estrada ladi’ak entaun labele asesu bá merkadu tanba distánsia dook, tanba ne’e produtu la folin”, Xefe Suku Atu-Aben, Postu Administrativu Bobonaro, Munisípiu Bobonaro, Januário Fernandes, ba TATOLI, ohin.

Tuir autoridade lokál ne’e katak, bainhira kondisaun estrada ladi’ak no abitante labele asesu bá merkadu maka produtu sira ne’e dodook de’it.

“Aat liután maka bainhira to’o iha merkadu no akompaña ho udan maka produtu sira ne’e dodook ona tanba ema la sosa ona no dala ruma soe de’it iha dalan”, Januário afirma.

Nia haktuir produtu ne’ebé maka barak liu maka liis-mean dezde tempu uluk no to’o agora sai barak tan de’it. Aléinde tempu ne’ebá idéntiku ho liis-mean, suku refere iha mós saburaka, maibé agora ladún barak ona tanba mudansa klímatika.

“Produsaun liis barak dezde uluk no to’o agora sei barak nafatin, saburaka menus ona kompara ho antes, ne’e tanba mudansa klimátika, maibé ami promete katak sei habarak filafali”, subliña.

Autoridade másimu Atu-Aben ne’e dehan, bainhira kolleita kada lata boot ida ho folin $20, maibé depende ba merkadu.

“Ami tetu kada kalén ida $20, maibé depende ba merkadu, kuandu folin ladi’ak maka lori fila no sai dodook de’it. Ami iha produtu, maibé laiha ema maka mai sosa ne’ebé susar tebes, más la hamate ami-nia vontade atu kuda nafatin”, katak.

Suku Atu-aben iha aldeia rua maka aldeia Atu-Aben, no Talite ho totál populasaun hamutuk 1018 husi umakain 219.

Jornalista : Antónia Gusmão
Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here