úziku Timor-Leste, Domingos “Mitu Freitas” Flaviano

DILI, 15 novembru 2019 (TATOLI)—Tebe-tebe, eh, múzika tebe-tebe ba juventude Timor-Leste iha ámbitu ukun rasik-aan ne’e hanesan múzika tradisonál ida ne’ebé hananu de’it iha serimónia kulturál ne’ebé ninia valór ne’e natoon de’it atu halibur ema no diverte ema seluk.

Tebe-tebe, eh, múzika tebe-tebe ba polítiku na’in sira hanesan múzika ida ne’ebé bele anima militante sira atu haksolok no atu halibur simpatizante sira ho objetivu atu manan “votu” liuhusi tebe-dahur hamutuk ho populasaun sira bainhira kampaña polítika ida atu ramata.

Tebe-tebe, eh, múzika tebe-tebe ba artista kantór/a sira hanesan múzika haksolok-nian ida ne’ebé bele diverte festa-na’in atu bele tebe-dahur hamutuk eh lori anima konvidadu seluk atu haksolok hamutuk hodi kaer liman malu nodi tebe rame-rame iha tenda laran de’it.

Tebe-tebe, eh, múzika tebe-tebe ba múziku timoroan, Domingos “Mitu Freitas” Flaviano, la’ós limita de’it ho tebe-dahur hamutuk ka tebe rame-rame de’it maibé múzika “Tebe-Tebe” nu’udar lalenok ida [ne’ebé beiala sira husik hela] iha kontekstu jeografia, kultura sosiál no sai hanesan toman ida ne’ebé iha karakter ketak atu halo timoroan sira sai unidu.

Ba nia, karik tanba nia nu’udar arranjamentu muzika ida ne’ebé famíliarizadu ho ekipamentu múzika nian, nia konsidera múzika tebe-tebe nu’udar múzika no dansa tradisionál ida ne’ebé homan-mutu iha jéneru tradisional Timor-Leste nian ne’ebé sai elementu fundamentál husi espresaun kultura ida ne’ebé nunka mate to’o ohin loron.

Kulturalmente, múzika tebe-tebe ne’e beiala sira kuda hela no timoroan sira hananu tuir ninia baze fundamentál mak iha  bazeia ba tradisaun orál (ko´alia de’it) ne’ebé metin ona husi jerasaun ida [beiala sira-nian] ba jerasaun ida seluk—se la tebe no lahatene hananu tebe-tebe ne’e la’ós timoroan orijen.

“Tanbasá? Tanba tempu to’o ona ita hatudu ba mundu katak Timor-Leste mós iha genre foun ida iha mundu ne’ebé hanaran tebe-tebe,” dehan Múziku Timor-Leste, Domingos “Mitu Freitas” Flaviano, ba Ajénsia TATOLI liuhusi entrevista via rede sosiál, sesta (15/11/2019).

Tanba, nia fó razaun, múzika tebe-tebe ne’e ninia pattern muzika ne’ebé iha mundu seidauk iha. Tebe-tebe ne’e úniku iha mundu rai klaran. Tanba, instrumentu ho ninia motif ketukan só úniku iha Timor-Leste de’it mak iha. Úniku liután, vistuáriu ne’ebé beiala sira uza no to’o agora timoroan sira uza atu hananu tebe-tebe no tebe ne’e mós úniku.

“Vestuáriu ne’ebé uluk beiala sira hatais atu tebe mós úniku tanba hatais uza tais no sasán Timor  nian ne’ebé orijen. Se ita ko’alia genre reggae entaun ita hatene ‘Bob Marley’ ho fuuk nakdulas, perkusi djembe, bandeira Jamaica, loos ka lae? Maibé se ita ko’alia tebe-tebe, ne’e ita sei promove babadok, tais, bibi-fulun, kaibauk, Bandera Timor Leste, no iha klip ne’e mós ema sei kuñese Timor-Leste di’ak liután,” nia dehan.

Atu promove tebe-tebe no lori tebe-tebe ne’e sai jéneru foun iha mundu, nia informa, daudaun ne’e nia ho ninia grupu sei serbisu hamutuk ho Govrenu liuhusi Sekretária Estadu Arte no Kultura (SEAK) hodi levanta asuntu ne’e ba Organizasaun Nasaun Unidade ba Siénsia no Kultura (UNESCO).

“Tanba agora daudauk ne’e, Timor-Leste nia tais mós ninia prosesu hak paten iha UNESCO atu atu sai patrimóniu kulturál no patrimóniu nasaun ne’e ramata ona. Agora, Timor-Leste esforsu-aan makas atu rejistu tan múzika tebe-tebe ne’e tuir kedas hodi bele prosesa no bele sai genre foun iha mundu no bele sai Timor-Leste nia patrimóniu kulturál,” komentarista ba Dangdut Academy Asia 5 (DAA-5) husi Timor-Leste ne’e haklaken.

Múzika tebe-tebe ida ne’ebé mak Timor-Leste sei rejistu iha UNESCO, nia hatán, buat ida ne’ebé Timor-Leste atu ba rejistu ne’e la’ós múzika tebe-tebe maibé ninia “GENRE” de’it. Entaun, bainhira rejistu “GENRE” ne’e sei lori nasaun Timor-Leste nia naran la´ós ema indivuál balun nia naran. Atu nune’e, nia dehan, aban bainrua artista Timor-Leste sira mós bele promove jéneru tebe-tebe ne’e ba mundu.

“Tan ita haree, múzika reggae ne’e mak  karik Bob Marley la kanta ho Lian Inglés, pasti reggae mós la kuñesidu iha mundu ho naik pangkat sai genre ida. Entaun, tansá mak tebe tebe labele,” nia haktuir.

Ho sasadik ida ne’e, nia dehan, mak fó motivasaun ba nia ho ninia grupu atu promove múzika tebe-tebe ne’e hodi hakerek múzika iha dalen Inglés. Daudaun ne’e, nia ho ninia kolega seluk hakerek ona múzika tebe-tebe ho dalen Inglés hamutuk múzika haat no nia ho nia kolega Anino mak halo notas no halo aransemen ba múzika sira ne’e.

“Muzika tebe-tebe Inglés ne’e maun Janio Tilman, ha’u ho Anino mak hakerek. Hafoin ne’e, Janio Tilman mak tradus ba dalen Inglés no ha’u halo ninia aransemen no hetan ajuda husi kolega anino. Múzika ne’e ko’alia kona-ba natureza Timor-Leste enjerál no ko’alia kona-ba turizmu, arte no kultura no selu-seluk tan,” nia dehan.

Múzika tebe-tebe dahuluk, nia informa, ho títulu “Peace One Day” ne’e ninia letra husi Janio Tilman no nia mak halo notas no aransemen. Múzika tebe-tebe daruak, tuir nia, ho títulu “Welcome To Timor-Leste” ne’e ninia letra husi Janio Tilman no nia ho Anino mak halo aransemen. Múzika tebe-tebe datoluk mak ho títulu “Green Leaves” ne’e ninia letra husi Janio Tilman no nia mak halo notas no aransemen.

“Múzika datoluk ne’e Tricha mak kanta. Múzika dahuluk no daruak ne’e, Janio Tilman mak kanta. Agora daudaun ami halo hela múzika ba dahaat nian,” nia hateten.

Welcome To Timor-Leste

Reef: Welcome to Timor!/this is your time to Timor-Leste//

Welcome to Timor!/let us feel the soul of Timor-Leste//

You’ll smell the aroma of café Timor, drink with comfort, drink with joy!//

You’ll hike the highest mountain of Ramelau, touching the sky with peace and hope!//

If you would like to experience the surfing and waves, you will go to Tasi Mane!//

If you like to enjoy the moment and sunset, you will go to Tasi Feto!//

You’ll stand on your awn feet, when you are on the mountain of Cablaqui!//

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here