(Memória Masakre Santa Cruz 1991, Parte-XI)

DILI, 13 novembru 2019 (TATOLI)—Kilat tarutu nafatin, ha’u haree kolega Levi (Levi Almeida Caro Bucar Corte Real)  halai tama mai monu kedan iha ha’u-nia oin. Ha’u kous Levi iha ha’u-nia hitin. Levi sente moras demais ona no nia hakilar, “Aipahh..!” Ha’u hakuak no haklama nia ho liafuan, “Ó kalma. Auguenta oituan ba!”.

Bainhira membru militár Indonézia sira tama mai ona iha semitériu laran, ho lais, ha’u kous hakuak Levi  tama iha Pai Nosso nia laran. Ha’u kous Levi ba Pai Nosso, distánsia kuaze metro 10 hanesan ne’e. Bainhira ha’u kous Levi tama ba Pai Nosso laran, nia toba loos de’it ona. Iha Pai Nosso laran, ha’u haree kolega sira be kanek ne’e barak be barak.

Tersa, 12 Novembru 1991

Iha Segunda (11 Novembru 1991) kalan ne’e, ha’u toba tuku 12.00 kalan hanesan ne’e. Depois hadeer sedu no ha’u sai husi uma iha tuku 6:00 dadeer. Uluk ne’e, ami sa’e de’it bus.

Ha’u ho maun Mateus Pereira [responsavel klandestina] iha bus laran, ami la ko’alia ba malu tanba uluk ne’e mau-huu sira ne’e barak iha ita-nia leet entaun ita labele ko’alia arbiru.

Daddeersan kmanek ne’e, situasaun iha bus laran ne’e hakmatek be halmatek. Dalaruma tanba sei dadeersan be isin-baruk, Ou dalaruma tanba anin be huu mak malirin halo situasaun ma;irin mós. Iha biban ne’e, rai hakmatek.

Iha bus laran, ha’u rona de’it mak manu-fuik nia lian hananu agradesimentu. Populasaun Dili laran hadeer ona. Maíbe, karik ida-idak fadigadu ho sira-nia atividade dadeer nian. Karreta sira halai sees ba malu iha Estrada laran, sees malu ho kuidadu tebes.

Ami na’in rua, Mateus Pereira ho ha’u, hamriik iha bus laran la ko’alia ba malu kona-ba preparasaun ba 12 Novembru nian to’o ami na’in rua tuun hela iha Igreja Motael. Intensaun ida de’it, tuun iha Igreja Motael, atu tuir missa kona-ba Sebastião Gomes ninia aifunan-moruk.

Ha’u ba misa, ha’u hatais de’it kamiza mutin makerek no kalsa Levis. Ha’u sai husi uma, la konsege hateten liafuan ruma ba ha’u-nia papa no mama. Sira na’in rua hatene de’it katak ha’u ba tuir misa iha Igreja Motael. Informasaun kona-ba missa ne’e fó sai iha Radio Republik Indonesia (RRI) Dili.

Iha momentu ne’e, ha’u rona, Ogy Osman, mak ko’alia ka lee sai avizu kona-ba misa ba Sebastião nia aifunan moruk ne’e iha rádiu. Ogy Osman hatete katak, iha loron 12 Novembru sei iha misa iha Motael ba matebian Sebastião Gomes nia aifunan moruk. Entaun, ema hotu hatene! Maibé kona-ba demonstrasaun pasifika ne’e, ema balun ka responsavel movimentu klandestina sira de’it mak hatene.

Ha’u to’o iha Igreja Motael, ha’u tun ho tun, tama liu ba igreja laran no hamriik besik kedas altar santu. Misa ramata, ema hotu ne’ebé habiban aan sai juventude loriku aswa’in, hakat sai ba estrada laran, hodi halo demonstrasaun ho haklalak no hakilar “Viva Timor-Leste”, “Viva Xanana”, ne’ebé lian hakilar sira ne’e, to’o lambe lalehan no halo inimigu sira hafuhu tutuir juventude hirak ne’e ho matan-ikun de’it.

Ha’u nota katak iha Igreja Motael nia oin, ema kontinua hananu ai-knananuk igreja nian no hamulak ho orasaun santu. Orasaun kamenk ne’e mak hodi akompaña joventude loriku asswa’in sira lubun ida, ne’ebe halo demonstrasaun marsa husi tasi ibun Motael hodi la’o to’o iha semitériu [rate] Santa Cruz.

Ha’u haree, maioria joven sira uza farda eskolah Sekolah Menengah Pertama (SMP=Eskola Ensinu Pre-Sekundária) no Selolah Menengah Atas (SMA=Eskola Ensinu Selundária) mak partisipa iha manifestasaun pasifika refere. No, la nega katak, juventude loriku asswa’in nbarak mak hatais uniforma kamijola murin ne’ebé hakerek iha nia lolon ho liafuan OJETIL.

Ha’u hateten onestu! Bainhira misa ramata, laiha ema ida ema ida mak fó sai avizu atu halo demonstrasaun. Maibé, juventude loriku asswa’in ida-idak hamrik no haksoit hodi hahí no hakilar “Viva Timor-Leste” no viva ba buat seluk tan.

To’o iha Kantor Gubernur ka Eskrotóriu Governadór ninian (uluk no agora; Palacio do Governo) nia oin, ema hahú tuda malu . Ha’u ho maun Luis la’o nafatin, hakilar tutuir dalan tama to’o Semitériu Santa Cruz. Ami hakilar  ne’e, atu bele dada atensaun husi militár sira-nian. Ami hakilar hahú husi tasi ibun, marinir (militár marina) sira sai mai haree no haree tuir ami ho matanfuan lakan hanesan manu-kakuuk nia matan.

Situasaun hahú manas be manas. Bainhira ami manifestante sira la’o tesik ba Kantor Gubernur (agora Palacio de Governo), grupu balun derepente tama no halo provokasaun hodi tuda malu. Lahatene loos, grupu ida ne’ebe mak tuda no apoiu loos grupu ida ne’ebe? Grupu ida be tama ba demonstrasaun nia laran be tuda malu ne’e, mai atu apoiu militár Indonézia ka apoiu manifestante sira?

Maske nune’e, ha’u rona, juventide loriku asswa’in sira komu liman nafatin hodi hakilar “Viva Timor-Leste no Viva Xanana Gusmão”. Juventude balun kontinua reza no hamulak ba Aman Lalehan iha leten no aas. Joven sira hatudu duni sira-nia aten brani iha militár Indonézia nia oin. Maske kosar-been sulin, kosar turu habokon oin no isin-lolon tomak, ami juventude sira hisik kosar-been hodi kontinua la’o ho espiritu ukun rasik-aan nian be lakan no klak ba beibeik.

Ha’u haree, juventude loriku asswa’in balun hahú sente isin-fulun hamriik. Ha’u haree, sira-nia matan laran, sira hahú hatudu sira-nia tauk, tanba karik buat ruma atu akontese ba sira. Sira-nia hanoin sanak be sanak. Entre kontinua tuir demo ka fila ba uma? Entre mate no moris? Sira haluha tiha filozofia “Mate ka moris ukun rasik-aan ne’ebé sunu sira hamutuk hodi hakilar “Viva” sira ne’e.

La’o be la’o. La’o ho hakat ida be la sente kolen, mosu desturbiu ida. Husi lampu merah to’o mai iha estadiun Munsipal Dili nia oin, kolega ida foti fatuk tuda vidru. Sira sona-kanek militár ida. Balu tuda sala, tuda-kona fali sira-nia maluk no raan suli makas. Enatun, kolega balun sai husi liña tanba hetan kanek. Ha’u haree, ema atake ami no tuda fatuk mai ami ne’e, fatuk ne’eb’e semo mai ami ne’e hanesan udan monu-tuun husi lalehan mai. Iha ne’e mak kolega balun halai sees no balun halai hasoru ema sira ne’e.

Maske nune’e, ami manifestante sira la’o nafatin ba oin. Entre brani kahur ho tauk. Intelijen Indonézia nian tama ona iha ami-nia leet. Membru Tentara Nasional Indonesia (TNI) sira nakonu iha dalan-dalan hodi fó mós atensaun makaas ba ami juventude loriku asswa’in sira be halo hela demo ne’e. Iha ne’e, ita-nia mental mak tenke forte. Tanba mental mak sai baze fundamental hodi labele hatudu tauk ba TNI no intel sira. Ami hatudu brani nafatin hodi defende nafatin rai doben Timor-Leste ida ne’e.

Bainhira ema parte datoltk tama no provoka situasaun hodi sona-kanek kapitaun TNI ida, ha’u laiha hanoin atu halai sai husi liña manisfestasaun ne’e nia laran. Tanba ha’u preparadu ona no ha’u fó fiar ba Maromak iha lalehan. Saida mak atu akontese karik, akontese ba no tuir Nai Nia hakarak ba!.

Ha’u mentál perparadu ona. Hakarak ka lakohi, agora ne’e oportunidade di’ak tenke halo duni demonstrasaun ba injustisa sira ne’ebé halo husi militár Indonéziu sira. Ha’u la hakfodak liu! Tanba, ha’u rona liafuan motivasaun husi ha’u-nia inan-aman sira baibain hateten, “Ó-nia tiun sira mós mate ba rai ida ne’e”. Liafuan ida ne’e mak motiva ha’u atu hamriik no brani kontra insjustisa sira be mosu iha Timor-Leste.

La’o tyir dalan naruk, ami kontinua tarata TNI sira ne’e. La merese atu tauk tan. Ami kontinua no nafatin hakilar, “Viva Timor-Leste, Viva Xanana Gusmão” be la sente kolen. Liafuan “Viva Timor-Leste no Viva Xanana Gusmão” nunka maran ka sees husi joven sira nia ibun. Hakilar ne’e suli-da’et ba malu husi ibun ba ibun.

Ami hakilar be hakilar, tanba ami prontu ona atu fó ami-nia vida ba mate. Ami hili opsaun rua de’it. Entre, mate ka moris? Mate ne’e, mate ba rai Timor-Leste! Moris ne’e, moris mós ba rai Timor-Leste!

Durante manifestasaun pasifika ne’e, ami joven sira tarata militár Indonézia sira to’o hun didi’ak. Maibé, militár Indonézia sira ne’e hamriik nonook sira-nian hodi hateke ami mar-maran de’it. Iha tempu ne’e, joven ida konsege sona kanek kapitaun Indonézia nian ida. Sira haree sira-nia soldadu ida kanek ne’e mak militár balun ameasa hodi dehan, ”Depois imi to’o tiha iha semitériu Santa Cruz mak ami tesik ba”.

Loos no tebes duni! Militár Indonézia kumpri sira-nia liafuan refere hodi ba duni ho karreta HINO mosu iha Semitériu Santa Cruz. Membru militár Indonézia sira serku ami husi kedas Semitériu SEROJA [rate ba eroi no militár Indonézia nia rate sira] no prontu atu tiru ami.

La kleur, ha’u rona de’it  mak pistola tiru dala tolu ba anin leten. Maibé, hafoin lian tarutu ba dala tolu ida ne’e, Maromak Aileu, kilat boot mós tarutu naba-naban hodi muta sai bala-musan ne’ebé ninia meta mak juventude loriku aswa’in sira iha semitériu Santa Cruz nia oin ne’e. Tiru raizada de’it. Te, te, tetete…! Tanba tiru kilat ho raizada de’it, halo ami juventude loriku asswa’in sira mós la konsege tau ka kari aifunan iha Sebastoão Gomes nia rate leten.

Momentu ne’eba ne’e, ha’u hamriik iha Estrada iha idamatan boot semitériu Santa Cruz nia oin. Tanba roma tiru raizada de’it mai, ami sena malu, hadau malu fatin halai tama ba semitériu laran laran. Ha’u konsege tama ba semitériu laran no salva kolega Mateus Pereira. Ha’u hiit nia tama iha portaun maibé tanba ema sena malu barak nia monu kedan. Ha’u esforsu-aan hiit no tau nia iha rate ida-nia leten.

Nune’e, kilat tarutu nafatin, ha’u haree kolega Levi (Levi Almeida Caro Bucar Corte Real)  halai tama mai monu kedan iha ha’u-nia oin. Ha’u haree, nia hetan kanek rua. Ida ema mak tiru kona no ida seluk ema mak sona ho tudik. Ha’u kous Levi iha ha’u-nia hitin. Levi sente moras demais ona no nia hakilar, “Aipahh..!” Ha’u hakuak nia no haklama nia ho liafuan, “Ó kalma. Auguenta oituan ba!”.

Bainhira membru militár Indonézia sira tama mai ona iha semitériu laran, ha’u kous hakuak Levi  tama iha Pai Nosso nia laran. Ha’u kous Levi ba Pai Nosso, distánsia kuaze metro 10 hanesan ne’e. Bainhira ha’u koues Levi tama ba Pai Nosso laran, nia toba loos de’it ona. Iha Pai Nosso laran, ha’u haree kolega sira be kanek ne’e barak be barak.

Ha’u konsege salva ema na’in rua. Ida ha’u salva premeiru ne’e naran Marito Cardoso. Ha’u ajuda tiha Levi, kuandu militár sira tama mai, nia [Marito] sei toba nafatin iha rate leten. TNI baku nia ba parede makaas loos to’o nia monu. Militár sira baku nia iha ha’u-nia oin. Militár sira uza ai baku nia to’o ai ne’e tohar no rahun. Ha’u haree, hanesan mate ona.

Ha’u haree semitériu Santa Cruz nakonu ho raan be sulin iha rai leten, rate leten, nomós baki-lolon sira ne’e reboka ho ema-nia raan. Ha’u nia laran moras. Juventude barak kbiit laek be laiha forsa atu proteje aan maibé sira prontu ona atu simu konsikuénsia ida ne’e. Ho espiritu joven be ha’u iha, ha’u iha sentimentu solidáriu hodi salva juvendude maluk maske ha’u la kuñese sira. Maibé, tanba mesak joven hotu iha hanoin ida de’it, hakarak atu ukun rasik aan mak ha’u esforsu-aan hodi salva joven balun.

Ha’u la koñese Levi maibe tanba ita halo asaun hamutuk nu’udar timoroan, sentimentu solidaridade ba kolega funu na’in sira, ha’u tenke tulun Levi. Ha’u-nia tilun ne’e, ema atu kua kotu. Militar sira hahú dada ha’u ba liur, atu kua kotu ha’u-nia tilun. Sorte! Maromak tulun! Bapa ida derepente mai dehan netik ba sira, “Sudah! Sudalah! (To’o ona ba! To’o ona ba!).

Iha tempu ne’eba, timoroan balun serbisu hamutuk ho TNI (militár Indonézia), sira ameasa joven sira ne’ebe tuir manifestaun katak kuidadu la’o iha dalan, imi nia moris sei la hakmatek. Sira tau odio ba sira nia maluk timoroan seluk ne’ebe bolu sira Mau-huu ka Bui-huu. Tan ne’e mak sira hakarak koa tiha joven sira ne’ebé hakarak ukun-aan nia tilun. Atu nune’e, sira (Mau-huu no Bui-huu) bele kontinua koñese nafatin joven sira ne’e ho fasil.

Ha’u rona, militár sira ne’e tiru kilat hahú para. Iha tempu ne’eba, Amo Bispo Belo ho Amo José Antonio ba buka seminarista sira iha semitériu Santa Cruz laran. Ha’u ho joven sira lubuk ida, hamutuk iha Pai Noso nia laran. Sorte! Amo Bispo Belo mai ajuda hela ami.

Bainhira Amo Bispo Belo fila tiha, Amo João Filgeiras ba buka seminarista sira iha Semitériu Santa Cruz. Timoroan ne’ebé mau-huu iha tempu ne’eba, husu ba ami. “Sé mak iha ne’e hanesan seminarista?” Ha’u hakat ba oin, kolega sira la hiit liman. Entaun, ha’u mak hiit liman, hafoin hakat ba oin. Amo Filgeiras fihir ha’u husi ain to’o ulun. Depois amo hatete ba TNI, “Nia la’os seminarista.” Ida ne’e mak bapa baku ha’u mate tiha mak moris.

Ha’u hanoin ho hahalok ida ne’e atu salva ha’u-nia an liuhusi dalan bosok para ha’u bele livre. Iha ha’u-nia laran, ha’u hanoin Amo João Filgeiras sei salva joven sé de’it ne’ebe temi nia-aan nu’udar seminarista. Maibé lae, ha’u-nia sore laek. Ho ha’u-nia hahalok ida ne’e, lori militár sira ne’e hetok hirus no sira baku ha’u hetok makaas liután.

Militár sira haruka ha’u hakneak mak ba tau [hakerek] naran.  Hotu tiha, bapa ida mai ho kilat fai loos ba kolega ida-nia oin. Nia oin bubu boot los. Hafoin ida ne’e, ami ba forma hodi hasai ami-nia retratu. Depois, sira lulun ami ba sae karreta HINO.

Ha’u sae karreta ne’e, sira baku ha’u husi semitériu Santa Cruz to’o KODIM nian. Bapa ida dehan mai ami, “Kamu sekarang ini berdoa saja. Lubang untuk kalian sudah lengkap, jadi sampai di sana, tembak kasih mati, tinggal dorong masuk saja”.

Iha loron ne’eba, rai no lalehan hakmatek no triste loos. Karik lalehan no rai mos tanis no sai sasin ba terus lubuk ne’ebe ami joven lubun ne’e hasoru? Militár sira haruka ami la’o iha aitarak leten ho ain-tanan de’it. Ami la’o ho isin-molik. Tuur iha rai-sumenti leten. Rai ne’e manas be manas.

Ha’u hamrook husu ba militár sira ne’e atu hemu bee, eh, sira ba kuru loos bee iha kolam-foer mak fó ba ha’u atu hemu. Ha’u tenke hemu. Labele ko’alia barak tan. Ami hamlaha, mi;itár sira fó paun fuan ida de’it. Han paun fuan ida ne’e husi dadeer to’o tuku 12.00 kalan.

Hafoin ne’e, iha kalan ne’e, TNI sira lori fila ami juventude sira ne’e ba ida-idak nia uma. Sira husik ami fila ba uma tanba militár sira kaer ona lider másimu ne’ebé lidera demonstrasaun pasifika refere hanesan maun Gregorio “Mouris” Saldanha.

Iha tempu ne’eba, bainhira ha’u fila ba uma, situasaun iha ha’u-nia [Becora] nakonu ho tristeza. Tanba, ha’u-nia inan-aman hanoin katak ha’u mate tiha ona. Loron tuir mai, militar sira tenke kaer fali ha’u no entrega ba KORAMIL. Ami juventude sira be sira kaer fali, sira kastigu ami iha kampu laran no ami-nia lider sira mak kastigu iha sela laran.

Ami sira ne’e kastigu iha lapangan Tenis nian. Ami barak tuur de’it to’o kalan. To’o kalan, sira komesa fahe ona ami no husu ami fila ba uma. Ha’u hatene paling aban ne’e, sira mai kaer fali ona ami. Loro-loron hanesan ne’e de’it. Iha KORAMIL ne’e, kalan ami labele toba iha uma. Ami ronda ho militár sira, ba jaga iha postu sira be iha. Kalan ami  labele toba. Dadeersan toba oituan pois hadeer mai tenke ba eskola.

Iha tempu ida, ha’u la ba KORAMIL, bapa sira baku kolega sira seluk to’o dolar. Entaun, militár sira ne’e mai serku tiha ha’u-nia uma ho kilat metin. Sira tebe odamatan, kalan ne’e sira bolu ha’u sai husi uma laran. Sira lori ha’u ba KORAMIL, baku ha’u to’o tasak no dolar didi’ak. Depois liu tiha fulan hitu (7), ha’u halai lakon husi uma to’o tinan ida (1) mak ha’u fila fali mai uma.

Iha loron 12 Novembru 1991, bainhira ha’u-nia mama hatene katak loron ne’e ha’u ba tuir demonstrasaun pasifika no rona katak militár sira tiru iha Santa Cruz, ha’u-nia mama halai hodi ba buka tuir ha’u iha semitériu Santa Cruz. Maibé, ha’u-nia mama buka ha’u be la haten. Ha’u-nia mama buka hetan de’it mak ha’u-nia sapatu.

Ho laran trsite no laran dodok, ha’u-nia mama foti hakuak ha’u-nia sapatu ne’e iha nia hirus matan nia okos ba hodi lori fila ba uma. Bainhira ha’u-nia mama fila ba uma hodi hakuak de’it sapatu iha nia hirus matab, ha’u-nia família sira seluk be hein iha uma ne’e simu ho lelir no tanis be tanis. Sira hanoin ha’u mate tiha ona. Tanba sira la hatene, ema kaer ha’u ba kastigu.

Hafoin Tinan 22

Tinan ida liu, tinan ida mai hikas. Mosu inisiativa no iha hanoin boot atu hakarak hasoru malu ho kolega Levyreal Bucar ne’ebé uluk ha’u ajuda. Durante ne’e ami laiha ligasaun. Levi mate karik, rate iha ne’ebé lerek? Levi moris karik, hela iha ne’ebé?

Liu husi laloran anin, ha’u rona. Levi   oras ne’e hela no eskola iha Portugal. Levi mós, liu husi kolega sira ne’ebé mai husi Portugal, sempre fó komprimentus ba ha’u. Mehi atu ami na’in rua atu koalia ba malu nunka realiza. Bainhira no oinsa maka bele ko’alia ba malu.

Durante tinan 22 nia laran (1991-2013), iha fulan Outubru 2013, ha’u foin maka pela primeira vez, ha’u rona Levi nia lian liu husi ami telefone ba malu. Iha biban ne’e, nia hato’o agradesimentu boot ba ha’u tanba ha’u tulun nia rate laran ne’e.

Levi husu tuir ha’u-nia status, ha’u dehan ba nia katak ha’u kazadu no agora ha’u iha oan lima ona. Prontu! Ha’u husu Levi  bainhira maka fila mai Timor, nia dehan parese depois fulan Novembru (2013) nia sei too iha Timor.

Atu koalia ba malu ka lae, atu hatene ka lae, atu fiar ka lae, wainhira Levi fila mai, nia sei bele hare no sei hatene katak ami-nain rua nia estátua oras ne’e kuda-harii iha Monumentu Massakre Santa Cruz iha Motael ne’eba ne’e.

Se ema balun dehan estátua ne’e dezeinu oin la hanesan ho ami-na’in rua nia oin loloos no estátua ne’e toba-sala iha fatin ne’ebé sala karik, Prezidenti Komite 12 Novembru Gregorio “Mouris” Saldanha deklara ona ba Jornal Timor Post (Tersa, 05/11/2013) katak Primeiru Minstru Kay Rala Xanana Gusmão fó ona orientasaun ba Komite 12 Novembru atu muda Monumentu Massakre Santa Cruz iha Igreja Motael nia oin ne’e ba fatin seluk tanba la kondis ho realidade. Maibé to’o agora seidauk muda. Tanba saida?

Lia Tatoli

Hanesan ema sobrevivente ida ha’u hakarak kato’o mensajen ba juventude sora katak daudaun ne’e funu hotu tiha ona maibé foin identifika katak ita foin hetan liberdade husi Militár Indonézia sira. Maibé ita análiza loloos ne’e, funu seidauk hotu ida. Sei iha funu ba edukasaun, funu ba ekonomia no funu ba liberta povu husi mukit.

Daudaun ne’e, ha’u kontinua nafatin oferese ha’u-nia aan ba atividade ba juventude sira ne’ebé hakarak hanoin di’ak. Agora dada’uk ha’u harii sentru organizasaun juventude. Ida ne’e hanesan parte ida ha’u fó movitisaun di’ak no kontribui kontinua ba prosesu ba dezenvolvimentu umanu iha Timor-Leste.

Biografia

Ha’u-nia Sergio Filomeno Marques; Ha’u-nia naran Amali ne’e foti husi  ha’u nia abó nia naran; Ha’u-nia aman Joao Marques  moris iha Dili; Ha’u-nia inan naran Filomena Pinto; Ha’u-nia abó-mane mai husi Uatulari-Viqueque; Ha’u-nia abô-feto mai husi Aileu; Ha’u-nia ferikoan naran Fatima Ribeiro; Ha’u-nia oan iha na’in lima (Juninho Ribeiro Marques, Remizio Ribeiro Marques, Maia Rosalina Ribeiro Marques. Agus (matebian) no Victo Ribeiro Marques); Ha’u simi sakramentu matrimóniu iha 12 Novembru 2007; Agora daudaun hela iha Becora Aldeia Makoko Mate (uluk hela iha Aldeia Culau, Suku becora).

Notisia relevante:Levi Bucar: “Ita-Nia Raan Maten Ne’e Dois La Halimar!”

Nota: Artigu ne’e elabora hikas husi entrevista ekskluzivu ne’ebé halo husi jornalista Cancio Ximenes ho sobrevivente Sergio “AMALI” Filomeno Marques ne’ebé hala’o iha edifísiu Sekretáriadu Tekniku Pos-CAVR (STP-CAVR) iha Antigu Komarka, Balide, Dili, iha Kinta (07/11/2013), ne’ebé publika ona iha Jornál Semanál Matadalan edisaun-21 (18-24 Novembru 2013).

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór     : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here