Sobrevivente Masakre Santa Cruz, Jeferina dos Santos

DILI, 11 novembru 2019 (TATOLI)—Juventude sira be kanek toba-hada iha ha’u-nia leten, raan sira ne’e sulin mai, kona ha’u-nia leten ne’e manas loos. Ne’ebé, ha’u hanoin ema luas ho be manas ruma karik. Ha’u-nia laran ne’e kurioza. Ha’u see-liman ba ha’u-nia isin be sente manas ne’e, keta bapa sira mak lori bee-manas luas ka fakar iha ami-nia leten karik.

Kle´ur ba kle´ur, ha’u book-aan ba, haree ha’u-nia karteira monu besik iha ha’u-nia oin loloos. Ha’u lolo liman ba foti ha’u-nia karteira ne’e, ha’u hasai tersu ne’e kaer hela ho lilin rua ne’ebé momentu hakoi Sebastião Gomes ne’e ha’u foti no rai iha karteira laran. Ha’u kaer tersu no lilin rua ne’e hodi hamulak, “Sebastião, ó hadeer haree ba! Agora, tan de’it ó ami mai, agora halo nusa mak ne’e? Ita-nia maluk barak mak agora mate ona ne’e.”

Tersa, 12 Novembru 1991

Dadeersan ami hadeer mai, ha’u-nia prima no primu sira liu tiha la’o ba Igreja Motael. Ha’u-nia bin dehan ba ha’u, “Labele ba! “Ó ba halo saida? Ó-nia ulun fatuk to´os ida hanesan ne’e, ó ba mak buat ruma akontese ba ó iha ne’ebá ne’e, oinsá?”

Ha’u hatán ba ha’u-nia bin, “Ha’u atu mate ka moris mós ha’u ba de’it ona. Ta´uk entaun tama tiha ba botir laran ne’ebá.” Ha’u ko’alia hanesan ne’e ba ha’u- nia bin, ha’u-nia bin sei bolu ha’u dehan, “Hanesan ne’e ó  di’ak. Ó-nia ulun fatuk to´os ne’e  ba ha’u sei kesar ba maun”.

Ha’u tun fali ba buka ha’u-nia primu sira maibé sira liu tiha ona. Entaun, kolega na’in tolu hanesan ne’e hetan fali entaun sira bolu ha’u-nia naran AFINA ó ho sé? Ha’u hatán, ”Ha’u mesak.” Kolega sira liu ona entaun mai ita la’o hamutuk ba! Entaun, ami bolu taxi ida ami-na’in haat (4) sa’e, taxi ne’e lori ami ba Igreja Motael.

Ami to’o iha Igreja Motael, juventude loriku asswa’in sira butu be butuk ona. Iha Iha ne’eba, juventude sira prepara spanduk, buat hotu-hotu iha ne’eba. Ami mós hanoin no la kleur tan misa hahú ona. Misa hotu ho hotu, ha’u sai ona mai liur. Ha’u-nia prima ida fali ne’e dehan nune’e, “Ita fila ba uma ona!” Ne’ebé, ha’u dehan henesan ne’e ba nia, “Ita fila ba uma be, ita la tuir aifunan ne’e ka?”

Ami rua sei husu malu ne’e, prima ida ho NINA ho AKAU ne’e, sira bin-alin, sira rua mak lori spanduk to’o sira-nain rua bolu hanesan ne’e ba ami-na’in rua, “FINA, AJINA, imi rua la tuir ka? La tuir ami la obriga!” Ne’ebé, ami dehan hanesan ne’e, ita tuir ne’eba de’it. Ne’ebé, ha’u dehan, “Imi tega  ida hanesan ne’e. Ita tenke tuir”. Entaun ami-na’in rua ho ha’u-nia prima, ami dada malu ona. Akau ho NINA, sira mós lori spanduk la’o uluk ona, ami mós la’o tuir. La’o, reza, nune’e-nune’e hela de’it, hakilar tutuir dalan “VIVA” tuir dalan.

Iha Semitériu Santa Cruz

To’o tiha iha semitériu Santa Cruz, prontu, hirak be lori ai-funan ne’e tama ba semitériu Santa Cruz laran. Ba ami feto ho mane sei hamriik iha li´ur, balun mak tama ba laran. Ne’ebé, primu SECAR ne’e dehan ba ha’u, “FINA ho JINA, imi-na’in rua tama tiha ba rate laran.” Ne’ebé, ha’u mak dehan hanesan ne’e, “Ó ne’e mane forte ida mós tauk-teen hanesan ne’e fali ne’e. Ita haree daudaun tentara sira ne’e, sira atu halo saida ba ita? Sira halo buat ruma karik, ita foti fatuk tuda sira”.

Primu Secar hatán, “Hmm… Iha ne’e ba! Orsida ne’e imi-na’in rua halai bele ka lae?” Ami-na’in rua mós la preukupa ho nia, ami-na´in rua haree ba bapa sira ne’e. Haree ba! La kle´ur hanesan ne’e, tentara sira ne’e kala mai tiru de’it ona. Tiru husi leten nian ne’e. Tiru de’it ona be ho hakfodak ida ne’e, ami mós halai arbiru ona.

Ami halai ho objetivu tama ba semitériu laran. Agora halai, prontu, halai tama ba laran maibé prima JINA mós husik ha’u-nia liman no ha’u mós husik nia liman. Halai, halai, ha’u ba monu iha odamatan ida primeiru liu ne’e. La’ós ida boot ne’e. Tanba rai-henek helik entaun ami rua fahe malu, nia mós monu. Prontu, ha’u mós monu tanba ta´uk ona tiru ne’e.

Tanba tiru ne’e nabanaban, entaun ha’u mós monu-tuun ba doku-aan hela ba rai. Balu hakilar, halai tan mai, monu tun tan ba ha’u-nia leten no balu seluk halai mai sama tan ha’u-nia leten ne’e. Mane sira ne’e haksoit sama iha ha’u-nia leten, ha’u toba doku-aan nafatin hodi hakuak rai.

Ha’u-nia prima toba dook tiha. Ne’ebé, ha’u la dehan, ha’u toba de’it ona. Sira seluk ne’e, ha’u sente mai monu tan iha ha’u-nia leten. Sira be kanek ona ne’e mak halai mai, monu mai iha ha’u-nia leten. Ne’ebé, ha’u mós ta´uk ona kilat entaun ha’u toba iha ema sira-nia okos ne’e ho nonook de’it.

Ema barak mak monu iha ha’u-nia leten, ha’u sente ha’u-nia klamar lakon husi ha’u-nia isin-lolon. Kle´ur ba kle´ur, hanesan kilat ida rua sei tarutu, ha’u rona ema hakilar be hakilar. Ha’u-nia laran reza no bolu Maromak, “Nai, ha’u mate ona!” Hafoin ne’e, ha’u mós see-tilun no ha’u foti ha’u-nia matan, ha’u haree-hetan ha’u-nia kolega ANI monu hela iha ha’u-nia sorin ne’e.

Ha’u-nia prima JINA hadeer mai, ha’u-nia oin doku-aan rei hela rai, ha’u-nia prima JINA la’o liu ona ba semitériu Santa Cruz laran. Ne’ebé, nia kala haree-hetan ha’u, nia hanoin kala ha’u mate tiha ona. Tanba nia haree ha’u-nia oin doku tuun ba rai ne’e, kala ha’u mate tebes duni ona.

Ha’u mós toba nafatin. Juventude sira be kanek toba-hada iha ha’u-nia leten, raan sira ne’e sulin mai, kona ha’u-nia leten ne’e manas loos. Ne’ebé, ha’u hanoin ema luas ho be manas ruma karik. Ha’u-nia laran ne’e kurioza. Ha’u see-liman ba ha’u-nia isin be sente manas ne’e, keta bapa sira mak lori bee-manas mak luas ka fakar iha ami-nia leten karik.

Ne’ebé, ha’u see ha’u-nia liman hanesan ne’e ba raan ne’e, ha’u mós toba doku-aan nafatin ba rai. Kle´ur ba kle´ur, ha’u book-aan hateke ba oin, ha’u haree-hetan ha’u-nia karteira monu besik iha ha’u-nia oin loloos. Ha’u lolo liman ba foti ha’u-nia karteira ne’e, ha’u hasai tersu ne’e kaer hela ho lilin rua ne’ebé momentu hakoi Sebastião Gomes ne’e, ha’u foti no rai iha karteira laran.

Ha’u kaer tersu no lilin rua ne’e hodi hamulak iha laran de’it, “Sebastião, ó hadeer haree ba! Agora, tan de’it ó ami mai, agora halo nusa mak ne’e? Ita-nia maluk barak mak agora mate ona ne’e.” Ne’ebé, ha’u ko’alia hanesan ne’e ba  ha’u-nia aan.

Ha’u temi Nain Feto tan. Hafoin nune’e tiha hotu, tanba ha’u haree raan ne’e hetok suli no fakar makaas iha ha’u-nia leten ne’e mai, ha’u hakaas-aan hodi book-aan no koko atu bool-aan. Ha’u haree balun monu iha liur ne’e sei moris hela. Balun kanek hela. Ha’u mós toba nafatin.

La kle´ur, ha’u rona ba tentara nia boot ne’e dehan, “Hentikan tembakan. Angkat mayat!” Ha’u mós rona dehan sira atu mai foti mate-isin (mayat), ne’ebé, ha’u mós foti sa’e ha’u-nia ulun. Ha’u haree ba, karreta HINO ne’e hakiduk mai no bapa sira ne’e foti mate-isin no ema kanek sira ne’e, soe de’it ba karreta HINO nia laran. Ne’ebé, ha’u dehan ba ha’u-nia aan, “Ha’u la mate, orsida sira bele foti ha’u soe de’it ba karreta laran”. Ne’ebé, ha’u mós book-aan para dolar sai husi ema sira be monu hanehan iha ha’u-nia leten ne’e, prontu, la kle´ur tentara ida la’o hakbesik ona mai.

Ha’u book-aan hela maibé ha’u-nia isin todan be todan, tanba mate-isin no kolega balun be sei moris toba hanehan iha ha’u-nia leten ne’e. Maibé ha’u book-aan foti sa’e ha’u-nia ulun no hamamar-aan atu dolar sai maibé todan tebes. Ha’u mós foti ulun sa’e de’it ona, la kle´ur tentara ida hamrik iha ha’u-nia oin hodi tolok no tarata ha’u hodi dehan, “Feto ida ne’e moris hela.”

Tentara ida mai tolok ha’u ne’e ema timoroan ida. Nia dehan ba ha’u ho oin mean, “Imi feto oan sira ne’e mak ohin la di’ak-aan loos ne’e. Imi komu liman sadik ami hodi bolu no fó VIVA bolu XANANA nia naran. Agora bolu to´ok XANANA mai salva imi ba!” Maibé, ha’u la ko’alia buat ida. Ha’u toba nonook nafatin ha’u-nian.

Depois tentara ne’e dehan. “Bangun!”. Ha’u sei dada-aan hela tanba ema sira ne’e toba hanehan hela ha’u. Ha’u dada-aan atu dolar sai. Eh, buatamak ne’e xuta (tebe) ha’u-nia oin ho sapatu BOTAS ne’e. Ha’u kuñese buatamak ne’e. Buatamak ne’e ko’alia dala ida dehan “Bangun!”, nia xuta (tebe) ha’u-nia oin dala ida. Ha’u mós dada-aan, dada-aan hadeer mai, ha’u mak husu deskulpa ba nia dehan “Labele baku tan ona ha’u.” Ne’ebé, nia dehan ba ha’u ho si’ak, “Masuk!” hodi see kilat iha ha’u-nia reen-toos ba, hodi ha’u tama ba Pai Nosso laran.

Ha’u la’o ba oin, sei hateke fila hodi haree ema sira ne’ebé ohin toba hanehan iha ha’u-nia leten ne’e bou hanesan foho kiik ida. Uih! Afinál ema barak mak monu hanehan iha ha’u-nia leten ne’e. Balun ha’u la koñese no balun mate ona karik, ha’u la hatene.

Ha’u koñese ida CAETANO ne’e tanba ami hanesan família uituan. Nia kanek de’it. Ha’u haree parese sira lori ba mak oho ka to’o agora la hatene ida. Nia toba latan iha ha’u-nia sorin tanba ha’u haree nia mak kanek.

Maibé, ha’u foti ha’u-nia ulun ne’e, tudik ida monu hela ha’u-nia oin. Prontu, ha’u mós foti tudik ne’e, tanba rai-henek fakar hela iha iha ha’u-nia oin, ha’u mós foti tudik ne’e sena-subar tiha ba rai-henek ne’e nia okos. Ha’u sena-subar tiha, la kleur mak tentara ne’e hodi mai tolok no tebe ha’u ne’e. Ha’u hanoin tudik ne’e mak ha’u la foti antes, ha’u hanoin, tentara ne’e mai, nia hanoin ha’u mak foti tudik ne’e entaun nia bele uza tudik ne’e hodi oho fali ha’u.

Ho ida ne’e, prontu, ha’u tama ba Pai Nosso laran. Ha’u la’o mós la hatene aan ida [maibé ha’u sei bele haree ema sira be monu hela ne’e], tanba tentara ne’e xuta ha’u-nia oin ne’ebé ha’u mós bulelu hela. Ha’u la’o, la’o ba oin, ha’u rona sira dehan Pai Nosso laran kolega eskuteiru sira ne’e mane barak. Ha’u-nia kolega mana Joana no balu mate ona.

Ha’u rona sira-nia lian reza hela orasaun “Ave Maria” no “Pai Nosso”. Tanba sira mós tauk ne’ebé balu reza no balu tanis. Ne’ebé, ha’u mós la’o, hanoin ha’u-nia maluk sei moris hela ne’ebé ha’u mós la’o tama ba, ha’u foti ha’u-nia ain, foin tau ain hanesan ne’e, ha’u-nia kolega sira halai mai dehan, “Hei, AFINA ó kanek ne’e!” Sira haree ha’u tanis be tanis.

Ha’u dehan ba sira, “Reza de’it! Ita ne’e atu mate ka moris, la hatene loos.” Ha’u dehan hanesan ne’e tiha, ha’u mós tama ba Pai Nosso laran. Nune’e ha’u tama ba, jornalista ida ho mana Joana sira iha laran. Ha’u mós tama ba hamriik kahor ho sira. Mane sira ne’ebé balu kanek ne’e latan hela iha sementu iha Pai Nosso nia laran.

Ha’u hamriik haree maibé ha’u mós la hatene tuir aan. Ha’u sente ha’u-nia ulun ne’e todan tiha ona. Tanba raan fakar iha ha’u-nia isin-lolon tan depois ohin ha’u oin sira ne’e mós bubu tanba tentara ida ohin tebe ha’u-nia oin ne’e. Depois ha’u sente ha’u-nia nehan sira iha ibun laran ne’e mamar hotu kedas tanba tebe ho BOTAS ne’e. Depois sira ko’alia mai  ha’u, ha’u  tanis de’it ona.

Ha’u la hatene! Ohin, ami sai ne’e ami na’in haat, la hatene ha’u-nia prima rua ho ha’u-nia primu rua, sira na’in rua ne’e moris ka mate? Ha’u lahatene ida! Ha’u mós hanoin hela prima-primu sira ne’e, maibé kolega sira iha Pai Nosso laran ne’e ko’alia tan mai ha’u. Sira lori lensu hamoos raan sira be reboka tiha iha ha’u-nia oin be nakonu ho raan ne’e.

La kleur, tentara sira balu mós tama ona mai iha Pai Nosso ne’e. Tentara sira ne’e atu haruka ona dehan, “Feto sira fila ba uma no mane sira hela iha ne’e.” Tentara sira tolok no see tudik ne’e ba ami feto sira, ami pasiénsia de’it ona. Tentara sira ne’e ema timoroan pois sira dehan feto sira  fila ba uma, mane sira mak hela.

Prontu, militár sira rasta ona mane sira ne’e. Depois sira rasta mós jornalista ne’e ba-mai. Momentu ne’e mós ha’u la hatene ne’e jornalista Max Stahl ka hanusa, sira rasta ba-mai de’it. Iha ne’e, ami feto sira mós sai ona husi Pai Nosso laran no hamriik iha liur. Ha’u mós momentu ne’e, kolega sira ne’ebé ohin hakuak ha’u tanis ne’e, agora sira mós la bolu ha’u ida. Sira mós ida ida-idak la’o namkari ida-idak ninian ona. Ha’u la’o bilán hela. La hatene! Saida maka atu akontese?

Ha’u mós karik hateke hela ba tentara sira ne’ebé ka’er no lori kilat baku mane sira ne’e nia ulun. Militár sira kaer tiha mane sira nia ulun ne’e mak baku sira-nia ulun ba rate sira iha semitériu laran ne’e. Ha’u hamriik hateke hela ba sira. Momentu ne’e, ha’u la hanoin atu ba uma ka ba ne’ebé? Ha’u la hatene tuir aan!

Sorte mana SIKA ne’e, mosu fali husi ha’u-nia kotuk, nia la’o mai, nia hetan fali ha’u hamriik mesak. Entaun, nia dehan, “Hoi noi,,! Ó kanek ne’e”. Nia haree ha’u tanis tan. Nia hakuak ha’u hodi dehan, “Noi, ó kanek iha ne’ebé ne’e?” Mak ha’u hatán ba nia, “Ha’u la kanek ida. Maibé militár ida hodi botas tebe iha ha’u-nia oin mak ha’u-nia oin bubu ne’e”.

Agora, ha’u dehan ba mana SIKA. “Ohin ne’e, ha’u sente ha’u-nia ulun todan loos ona.” Mana SIKA hatán, “Noi, ó-nia oin kleuk tiha ona ne’e.” Iha ne’e mak nia hakuak ha’u. Nia sai fali mai liur, ami sei haree ba kolega CAETANO ne’e. Ami hateke, ami fila ona hanesan ne’eba, CAETANO sei tuur sadera hela ba iha odamatan liur ne’e.

Iha liur tentara sira la’o ba mai. Nune’e mós iha rate laran ne’e. Maibé atu ami feto fila ba uma ona, ami sei la’o to’o ba liur, hau sei haree ha’u-nia monu fatin ema baku ha’u ne’e. Ha’u sei hare fali ba CAETANO ne’e mós kanek loos. Nia tuur ho oin nakdedar. Ha’u dehan, “Caetano, ema dehan ami fila ba uma be, ami rua fila ona.” Caetano hatan ho doko ulun ho isin-lolon be nakdedar no lakon duni esperansa atu moris. Prontu, dehan tiha ne’e, ami mós fila ona ba uma. Ha’u-nia prima ne’e hako’ak ha’u, ami la’o tun mai uma sira be besik semutériu Santa Cruz ne’e.

Iha liur, ha’u haree mate-isin no ema kanek sira ne’e, militár sira tula nafatin ba karreta HINO nia laran. Ami na’in rua mana SIKA la’o tun mai, la’o tuir estrada, tanba tia sira ne’e halai sai hotu mai estrada laran hodi hobur no haree ba militár sira tula ema ba karreta laran ne’e.

Mana SIKA mak hatete, “Hei tia sira bele ajuda ka lae? Fó hela roupa [hena] ida ba ha’u-nia prima ne’e, ba haris tiha lai ba.” Tia ida hatán, “Hai, mai… mai… Kasian!” Tia ida lori ami ba nia uma laran hodi fó sira-nia roupa no fó hatudu ba haris fatin ida, “Noi, haris ba! Troka tika roupa ne’e.” Ha’u haris tiha duni. Fase tiha hena depois hena be ha’u hatais nakonu ho raan ne’e, tia ne’e fó plastiku ida ha’u tau hena ne’e ba latan. Ne’ebé, momentu ne’e hena be nakonu ho raan ne’e, ha’u mós tau tiha ba plastiku ida-nia laran.

Ami haree ba semitériu Santa Cruz nia moru hun sira, tentara sira sei lao ba-mai no balun sei tuur hafuhu hela ho oin buis be buis. Ami ho tia ne’e mós hanesan moris iha tauk ida-nia laran. Ne’ebé, tia ne’e mós fó talas-daan ho kafé-moruk ba ha’u. “Han de’it ba tanba ohin hanesan ne’e, KIOS sira mós taka be, masin-midar laiha”.

Tia ne’e dehan tan, “Hei kuitadu! Ohin, imi sai husi uma iha dadersan kedas, imi la matabixu tan”. “Tia, ami la matabixu duni tanba ami sai dadeersan tuku 06.00 de’it ne’e, ami mai misa ona ne’e. Ne’ebé sai husi ne’eba mai liu iha semitériu Santa Cruz ne’e.” Ne’ebé, tia ne’e dehan, “Entaun, alin sira han de’it ba! Laiha buat di’ak ida fó imi han.”

Tanba ha’u hateke ha’u-nia aan, ne’ebé tia ne’e hatete, “Hei noi, ó-nia oin ne’e boot [bubu] ba beibeik de’it ona ne’e.” Depois tia ne’e husu ha’u, “Sira lori saida mak baku?” Ha’u hatán, “Lae! Sira xuta [tebe] ha’u botas de’it.” Ne’ebé, pronto, tia haruka ha’u han. Ha’u han la di’ak tanba ha’u-nia nehan ne’e, tata talas ne’e tata la di’ak. Mana SIKA ne’e mós tanis haree ba ha’u-nia oin bubu beibeik ne’e.

Ne’ebé, mana SIKA dehan, “Noi ó-nia oin ne’e agora pior liután de’it ona.” Ne’ebé, ha’u dehan, “Pasiénsia de’it ona mana. Tanba ita-nia hakarak.” Entaun, mana uma na’in ne’e dehan hanesan ne’e, “Han tiha ba. Hemu tiha de’it  kafe- moruk tanba  masin-midar laiha”.

Iha momentu ne’e. tia ne’e haruka nia alin sira foti es-batu, sira lori hanas ha’u-nia oin ne’e. Nune’e ba nune’e, mana SIKA mós haree ha’u la han, ne’ebé nia mós la han, haree ha’u tanis de’it ona. Ha’u dehan, hau tanis mak foufoun de’it ona. Liu tiha, laiha ona. Ha’u sente buat ida ba ha’u-nia aan ne’e. Ita kuandu hakarak ne’e, kala nune’e duni. Ema bele baku ita mós ita see-aan de’it. Ne’e mak tia sira ne’e falun tiha ha’u-nia roup.

Iha tuku 14.00 lorokraik, ami fila on aba ami-nia uma. Tia ne’e mós hameno tuir, “Ba haree dalan ba eh! La’o husi dalan klot ne’e ba haree taxi.” Ami la’o mai iha dalan klaran, tia balu iha dalan mak dehan hanesan ne’e, “Agora ema iha dalan ne’e pemeriksaan makaas. Mana sira mós hiit tan roupa raan  ne’e, ba ó-nia oin bubu hanesan ne’e tan, ema simu ó iha dalan, ó ba to’o uma ka lae?” Prontu, mana ne’e mós dehan ba ha’u, “Fó tika imi-nia roupa ne’e mai, ami rai. Liu tiha ba mak mai foti fali.”

Ne’ebé, ami ami na’in rua, ha’u ho mana SIKA sai mai, momentu ne’e ami hetan duni taxi ida. Momentu ne’e, kareta araska. Taxi ida, tiu ne’e tula hela tia ida atu lori modo ba hatun iha Merkadu Becora. Ne’ebé, ami para de’it tiu ne’e mós haree ba ami, tiu ne’e dehan, “Noi sira ohin tuir hotu demostrasaun ne’e ka?”

Ne’ebé ha’u dehan, “Sin!” Tiu ne’e dehan, “Entaun tama tia mai. Hei kasian!” Kareta laiha ne’ebé tiu ne’e mós kasian tiha mai ami. Entaun, imi na’in rua pasiénsia ha’u sei lori uluk tia ne’e ho modo ba hatun iha merkadu Becora lai. Ne’eb’e ami dehan laiha buat ida, kareta la iha ne’e ami mós tuir de’it ona.

Iha Becora, atu tama ba merkadu laran, tiu ne’e dehan hanesan ne’e, “Alin ida oin bubu ne’e toba tun tiha. Haree mau-hiu mak bidu loos ne’eba ne’e. Sira hamnasa bidu loos ne’eba ne’e. Sira kuandu haree-hetan ó, sira hatuun ona alin.” Ne’ebé, ha’u mós toba tun tiha ba ha’u-nia prima nia hitin leten. Tiu ne’e lori ami tama tiha ba merkadu laran, hatun tiha tia ne’e ho modo, ami fila fali mai, tia ida fali sa’e tuir tan ba tun iha Quintal Kiik.

Tiu ne’e dehan ba tia seluk be atu sa’e tuir ne’e, “Se hakarak, ha’u sei lori alin na’in rua ne’e ba Bairo-Pite tanba ohin dadeer sira mai tuir hotu demostrasaun ne’e maka ema baku sira. Ne’ebé, ha’u sei tula sir aba Bairi-Pite lai.” Tia ne’e mós hatán, “Laiha buat ida! Ha’u sa’e de’it ba! Ba to’o tiha iha Bairo-Pite mak mai hatun ha’u iha Quintal Kiik.” Ne’ebé, prontu, tiu ne’e lori ami nain rua ba to’o iha Bairo-Pite.

Bainhira rai di’ak tiha, ha’u ba husu fali ha’u-nia roupa ne’e, mana ne’ed ehan ba ha’u, “Momentu ne’eba ne’e, ema halo pemeriksaan ba ami-nia uma be, ami sunu tiha de’it.” Ne’ebé, ha’u mós dehan ba mana ne’e, “Naran katak ha’u moris.”

Biodata

Naran: Zeferina Sarmento dos Santos; Data Moris: Dili, 25 Agostu 1966; Laen Kaben: Lucas dos Santos Lobo (husi Liquiça); Oan Sira: Suzana Mouzinho Sarmento Lobo, Joao Evangelista Lobo, Crisencia Sarmento Lobo, Francisco Guterres Lobo, Emilia Suzana da Cruz, Timotio Sarmento Goncalves, Inacio Gomes. Daudaun ne’e hela iha Kulau-Becora.

Nota: Artigu ne’e elabora hikas husi entrevista eskluzivu ne’ebé halo husi jornalista Cancio Ximenes ho sobrevivente Zeferina Sarmento dos Santos ne’ebé hala’o iha edifísiu Sekretáriadu T]ekniku Pos-CAVR (STP-CAVR) iha Antigu Komarka, Balide, Dili, iha Tersa (22/10/2013), ne’ebé publika ona iha Jornál Semanál Matadalan edisaun-20 (11 Novembru 2013).

Notísia relevante:Bapa: “Haruka Imi-Nia Xanana Ajuda To’ok Imi!”

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here