Treinamentu ba tékniku laboratóriu husi munisípiu 12 inklui RAEO, kona-ba detensaun kazu sedu ba moras leprozu iha Laboratóriu Nasionál, Bidau, ohin. Imajen: Felicidade Ximenes

DILI, 06 novembru 2019 (TATOLI)-Moras lepra halo ema matan fulun sira monu, inus kain mahar tilun, tahan mahar oin kulit mahar no mós liman laran, ain laran kanek la sente moras no liman sanak, ain sanak sai kle´uk no hetan deforma, todan liu bele sai difisiensia.

“Sintoma kazu lepra atu mosu, primeiru nia hatudu sinál ba iha ema ida, maioria ho hena mutin simples iha ema nia isin-lolon, hena mutin ne’e la sente katar no la sente moras,” hateten Jestór Projetu Hadi´a Servisu Lepra iha Timor-Leste, Francisco da Costa ba Ajénsia TATOLI bainhira ramata fó treinamentu ba tékniku laboratóriu husi munisípiu 12 inklui RAEO, kona-ba detensaun kazu sedu ba moras leprozu iha Laboratóriu Nasionál, Bidau, ohin.

Jestór Projetu Hadi´a Servisu Lepra iha Timor-Leste, Francisco da Costa. Imajen: Felicidade Ximenes

Nia esplika, bainhira kutun lepra ne’e iha ona ema nia isin, barak ne’e hatudu sinál ne’ebé avansadu hatudu katak moras ne’e fó sinál todan ona no kutun barak ona iha ema nia isin.

Kazu lepra ne’ebé mak iha Timor-Leste hamutuk rihun rua atus hitu dezde ukupasaun Indonézia to’o agora. Kada tinan hetan kazu foun hanesan ema ne’ebé dahuluk, deteta hodi fó diagnóstiku hamutuk atus ida sanulu resin lima.

“Maibé ida ne’e ita ladun serteza liu katak kazu mak ne’e ona maibé kazu ne’e ita halo serbisu maka’as liután liu-liu ativu ba buka iha komunidade nia leet kazu ne’e sei liu ida ne’e,” dehan Jestór Projetu Hadi´a Servisu Lepra iha Timor-Leste ne´e.

Kazu moras lepra ne’e, tuir nia, barak liu mak rihun rua resin maibe barak mak halo ona tratamentu diagnóstiku no balun la konsege tratamentu konpletu tanba balun hetan konplikasaun ho moras seluk entaun sira mate no balun hetan tratamentu kompletu. “Balun de´it mak la konsege tratamentu kompletu tanba nia kondisaun saúde kontra indikasaun ba nia moras, nia la bele hemu ai-moruk ne’e entaun ita la bele fo ai-moruk ne’e fó kompletu”.

Francisco Da Costa informa, se ita haree ba distribuisaun ba moras lepra iha munisípiu sira entaun ita haree númeru dahuluk mak iha Oecusse, Baucau, Dili no Manatutu maibe munisípiu sira seluk kazu lepra iha hotu. Kada munisípiu, liu ruanulu dezde ita hahú identifika kazu ne’e iha tinan 2003 liu ba.

Bainhira atu prevensaun ba ema ne’ebé hetan moras lepra hemu ai-moruk própriu ba moras lepra ne’e ai-moruk Multi Drug Therapy (MDT) nia tenke hemu ai-moruk to’o kompletu fulan neen, too tinan-ida. Moras kaman ne’e to´o fulan neen no todan liu hemu to´o tinan-ida.

“Ne’e prevene para labele da’et ba ema seluk no labele estraga ema ne’ebé hetan moras lepra ezemplu moras lepra ne’e hanesan mós ho moras tuberkuloze bainhira ema me´ar tenke taka inus no ibun para kutun labele espalla ba ambiente sorin-sorin no ita-nia uma laran tenke mós, tenke deskansa para ema nia isin nia imunidade tenke forte para bele kontra moras,” nia esplika.

Notísia relevante:Númeru Moras Lepra Aas Iha Munisípiu Dili

Jornalista : Felicidade Ximenes

Editór       : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here