Prezidente Parlamentu Nasionál, Arão Noé de Jesus da Costa Amaral. Imajen TATOLI/António Gonçalves

DILI, 19 setembru 2019 (TATOLI) – Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noé de Jesus da Costa Amaral, iha esperansa tinan ida ne’e Parlamentu Nasionál (PN) bele finaliza Lei Anti-Korrupsaun (LAK).

“Ha’u-nia hakarak tinan ida ne’e tenke finaliza Lei Anti-Korrupsaun, tanba lei barak mak atu tuir mai daudaun hanesan preparasaun ba Lei Podér Lokál, Lei Eleisaun Lokál, Lei Orsamentu Lokál, ida ne’e sei ba Komisaun A nian”, nia dehan ba jornalista sira, iha Parlamentu Nasionál (PN), kinta ne’e.

Nune’e, PPN hein Komisaun A (trata asuntu Konstitusionál no Justisa), bele konklui lalais LAK hodi bele fó espasu ba lejislasaun seluk.

Arão Noé informa, molok resesu membru Komisaun A konsege aprova ona LAK to’o artigu 22.

Relasiona ho opiniaun públiku ne’ebé kestiona maka’as katak PN sei labele finaliza LAK iha tinan ne’e, Deputadu Bankada CNRT ne’e konsidera ida ne’e espetativa ida-idak ninian.

 “Ne’e espetativa ema ida-idak ninian, husik ida-idak ho ninia espetativa sira tanba Parlamentu hala’o nia kna’ar tuir nafatin kompeténsia ne’ebé Konstituisaun fó’’, nia katak.

Nia dehan tan, diskusaun espesialidade LAK  kabe ba kaléndariu Komisaun A ninian.

“Kona-ba debate Lei Anti-Korrupsaun, kompeténsia ne’e plenária delega tiha ona ba Komisaun A”, subliña PPN.

Antes ne’e, Arão Noé informa arigu iha LAK sei to’o artigu 100 resin hosi inísiu artigu 47.

Testu Substitutivu LAK Aprovadu ho Unanimidade

Parlamentu Nasionál iha plenária loron 18 marsu 2019, halo ona diskusaun no votasaun iha jeneralidade ba testu substitutivu Projetu Lei númeru 1/V(1a) Anti-Korrupsaun ho votu maioria a favór 47, kontra 0 no abstensaun 0.

Projetu lei ho artigu hamutuk 29 ne’e, aprezenta husi deputadu Bankada Opozisaun FRETILIN (Frente Revolucionária de Timor-Leste Independente) no PD (Partidu Demokrátiku) na’in-10, ne’eb´kompostu husi Deputadu Joaquim dos Santos, Franscisco Miranda Branco, Aniceto Guterres, Adriano do Nascimento, Antoninho Bianco, David Ximenes Mandati, Maria Angélica Rangel, Fabião de Oliveira, Lídia Norberta no Nélia Menezes.

Konteúdu husi Projetu Lei ne’e fahe ba parte tolu hanesan dispozisaun penál husi artigu 1o to’o 10o, dispozisaun prosesuál penál artigu 11o to’o 25o, no partisipasaun públika artigu 26o to’o 29o.

Hafoin rona testu substitutivu ne’ebé mak aprezenta husi Komisaun A, deputadu proponente sira retira projetu Lei Anti-Korrupsaun no konsidera testu ne’e ho razaun inkorpora hotu iha testu ne’e no diskusaun tama ba faze jeneralidade.

Prezidente Komisaun A, Carmelita Caetano Moniz, informa testu ne’e ho objetivu hadi’a no kompleta liután projetu lei ne’ebé mak mai husi proponente sira orijen, ne’ebé husi artigu 29o hamosu testu substitutivu ida ne’ebé asina husi reprezenta husi deputadu Komisaun A tomak hosi sai 47 artigu.

Entretantu, iha loron 9 jullu 2018, deputadu na’in-10 husi bankada opozisaun FRETILIN no PD aprezenta ba meza projetu lei Anti-Korrupsaun no anúnsiu iha plenáriu iha 10 jullu 2018 no iha loron no kedan baixa ba komisaun A para hetan relatóriu paresér.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here