Vítima Masakre Igreja Liquiçá, João Pereira alias ‘Doko Lesi’. Imajen Tatoli/Evaristo Soares Martins

LIQUIÇÁ, 24 agostu 2019 (TATOLI)—Vítima Masakre 6 abríl 1999 iha Igreja São João de Brito Liquiçá, husu Parlamentu Nasionál (PN) hamosu Lei Reparasaun ba vítima, nune’e lei ne’e bele dignifika vítima sira-nia terus.

“Ha’u hanesan vítima iha Masakre Liquiçá hakarak husu ba Parlamentu Nasionál hamosu Lei Reparasaun ba vítima sira, la’ós ba Masakre Liquiçá de’it, maibé ba mós masakre sira iha territóriu tomak. Kona-ba modellu oinsá ne’e maluk rezisténsia sira ne’ebé tuur iha Parlamentu konserteza hatene situasaun sira ne’e”, Vítima Masakre Igreja Liquiçá, João Pereira alias ‘Doko Lesi’ ba Agência TATOLI, iha Liquiçá, domingu ne’e.

Vítima Masakre Igreja Liquiçá, João Pereira alias ‘Doko Lesi’ (klaran) bainhira hetan kanek iha igreja laran. Imajen espesiál

Nia mós husu ba VIII Governu lideradu Primeiru-Ministru, Taur Matan Ruak, halo komunikasaun ho Parlamentu Nasionál hodi halo ezbosu lei ida, tanba ema mate barak iha 1999 ne’e iha territóriu nasionál no sira ne’ebé mate antes ne’e hahú hosi 1975 to’o 1999 mak loke mundu nia matan ba Timor nia luta.

Vítima ne’e preokupa ho situasaun atuál tanba uluk ema barak mak terus no mate tanba rai ida ne’e, maibé vítima barak  iha 1999 nian, governu la tau atensaun. Ba sira ne’ebé veteranu hetan netik buat ruma hosi estadu maibé vítima 1999 ne’e ladún hetan atensaun.

 “Agora ita haree ema sira uluk la partisipa iha prosesu funu mak konta fali istória luta ba libertasaun nasionál, maibé sira ne’ebé ita haree terus no fó sira-nia isin no ran, ema sira ne’e soe ba kotuk. Ema sira ne’e uluk nia inan-aman la kontribui, maibé agora ne’e mak iha oin konta fali istória, ha’u haree triste liu”, João lamenta.

Nia haktuir, milísia sira tama iha Igreja Liquiçá, tuku 01.00 loron no liu de’it oras rua ka tolu hanesan ne’e maluk sira iha igreja laran mate barak.

Vítima ne’e iha 1999 hela ho Pároku Parókia Igreja São João de Brito, matebian Pe. Rafael dos Santos, no hetan kanek iha loron 6 abríl 1999, tuku 03.00 lokraik.

Nia dehan, milísia sira hosi Maubara tama to’o Liquiçá vila tanba akompaña hosi forsa no polísia Indonézia nian iha momentu ne’ebá. Momentu ne’ebá, Liquiçá-oan barak halo defeza iha área Mauboque, Liquiçá Vila nian, maibé la konsege halo atake kontra tanba forsa Indonézia nian hosi kotuk uza kilat boot, entaun tenke evakua ba foho.

“Milísia ho forsa Indonézia nian lori ha’u ba KODIM (Komando Distrik Militer), maibé la konsege tama iha KODIM. Sira lori ha’u ba tama iha rezidénsia administradór nian,” nia lembra.

“Sira tá ha’u iha Igreja. Ha’u hetan kanek rua iha ulun, ida iha liman  no sira sona iha ha’u-nia kotuk. Ema sira tá ha’u ne’e timoroan. Balun mai ona Timor. Ida naran Domingos babain bolu Miguana,” vítima ne’e haktuir.

Hafoin hetan kanek iha Liquiçá, vítima ne’e evakua ba Dili hodi halo tratamentu saúde, tanba momentu ne’ebá situasaun iha Liquiçá manas.

“Momentu eleisaun (Konsulta Populár) ne’e ha’u baixa hela iha Dili, Motael. Ha’u vota iha Eskola Primária (SD-sigla portugés) Hudi-Laran, Bairru Pité”, dehan nia.

Nia hatutan, ema barak mak halai tama igreja tanba hatene katak igreja milísia la tama, maibé derrepente ema tiru hale’u igreja no oho maluk barak.

 “Milísia sira oho maluk balun iha ha’u-nia oin ne’e ida naran César, ema Vatuboro (Maubara). Maun Manuel Lisboa ne’e mós sira tá iha ha’u-nia oin. Maun Lisboa ne’e sira tetak iha ha’u-nia oin. Milísia sira ne’e mak Tomé Diogo, Jorge mutin Maubara ne’e, Mateus (ema Ekali-Maubara)”, vítima ne’e konta ho tanis.

Ho sofrimentu ne’e, vítima ne’e argumenta, hela de’it loron balun atu selebra loron Konsulta Populár ba dala 20, maibé kondisaun moris vítima no família vítima hanesan soe hela oan-ki’ak no feto-faluk sira hela ho tristeza.

Nia haklaken, selebrasaun ne’e ba dala-20 ne’e ema barak kontente, maibé ba sira (vítima) hanoin hikas matan-been monu no laran kanek tebes.

“Ha’u haree ukun-aan ne’e dezenvolvimentu hahú la’o di’ak, maibé kona-ba kondisaun moris, ema balun de’it. Ema sira ne’ebé moris ladi’ak ne’e, kontinua moris ladi’a”, nia katak.

Nia mós sujere atu loke investigasaun ba milísia sira ne’ebé oras ne’e iha ona Timor-Leste, nune’e responsabiliza ba sira-nia kazu iha 1999.

Iha Relatóriu ‘Chega’ hosi Comissão Acolhimento Verdade e Reconsiliação (CAVR), rekomenda ba estadu atu halo reparasaun ba vítima sira hahú hosi tinan 1975 to’o tinan 1999. Relatóriu refere, oras ne’e iha ona Parlamentu Nasionál nia liman maibé seidauk debate no aprova.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here