Imajen dok. Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith

DILI, 19 juñu 2019 (TATOLI)Diretór Jerál Arte no Kultura hateten, durante tinan 2015 governu la fó apoiu ba komunidade ne’ebé hato’o proposta atu hadi’a uma-lulik sira no fasilita ba prosesu inaugurasaun ba uma-lulik sira ne’ebé komunidade halo rekonstrusaun ka halo konstrusaun.

Agora Governu fó fali apoiu liuhusi orsamentu Tranferénsia Públika ne’ebé agora dadaun orsamentu sentraliza iha Diresaun Jerál. Orsamentu Trasferénsia Públika iha Sekretaria Estadu Arte no Kultura tinan ida ne’e hamutuk $42.000 de’it. Entaun, halo transferénsia ba halo manutensaun ba edifísiu hamutuk $8.000 resin para halo instalasaun ba sala reuniaun nian.

“Orsamentu Transferénsia Públika ne’ebé  hela $33.000 resin ne’e mak atu koresponde ba proposta uma-lulik no mós proposta hosi grupu kulturál sira ne’ebé iha ekipa ida mak sei halo avaliasaun. Halo avaliasaun ida ne’e, ita haree kritériu ne’e boot tebes. Se ita fó ba grupu kulturál sira, sira tenke hatama dokumentu ne’ebé hetan rejistu iha Serbisu Rejistu no Verifikasaun Emprezariál (SERVE) no notariadu katak sira-nia organizasaun ne’e naun-lukrutivu,” dehan Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith, ba Agência TATOLI liuhusi entrevista iha nia kna’ar fatin, Avenida de Portugal, Dili, kuarta ne’e.

Kona-ba Grupu Kulturál, tuir nia, grupu kulturál sira hotu hela iha Dili laran entaun fásil halo inspesaun ba sira-nia fatin no haree sira-nia dokumentu sira. Agora falta proposta ba uma-lulik sira ne’e mak ekipa ida sei tuun iha sira-nia fatin katak sira halo duni uma-lulik ka lae. Se iha provas katak sira halo duni uma-lulik, Governu prontu fasilita no fó apoiu.

“Kona-ba uma-lulik ne’ebé atu hetan apoiu ne’e, sira tenke uza materiál prima ka materiál ne’ebé tradisionál. Se uza fali kakuluk taka ho zingo (kalen) no simentadu, entaun apoiu ne’e inválidu ba sira. Hakarak ka lakohi, Governu tenke prezerva no promove valór kulturál orijinál ne’ebé beiala sira husik hela mai ita,” nia dehan.

Tanba bazeia orsamentu Transferénsia Publiku ne’ebé hela $33.000 resin de’it, Smith haktuir, Governu sei fó apoiu kada uma-lulik ida ho montante osan $2000. Ida ne’e, Governu fasilita tanba uma-lulik ne’e tenke mai hosi na’in rasik mak hadi’a, kompozisaun entre fetosá-umane. Governu fasilita de’it no Governu la fó osan tomak atu hadi’a uma-lulik ida tomak.

Tanbasá mak governu prezerva uma-lulik, nia hatán, tanba Governu haree uma-lulik ne’e idéntiku ho karáter ema Timor ninian. Tanba fatin ne’ebé sira tau fiar, fatin ne’ebé sira hetan moris ba, fatin ne’ebé sira hetan espíritu, fatin ne’ebé sira hetan saúde, fatin ne’ebé bele fó iis no beran ba sira liga ba sira-nia oan sira-nia estudu no sira-nia moris agrikultura nian.

“Kestaun prezervasaun ka kestaun salva guarda ne’e, Governu haree oinsá komunidade nia fiar liga ba uma-lulik. Tanba uma-lulik mak sai nu’udar sira-nia fiar tradisionál. Entaun fiar ida ne’e mak Governu proteje no prezerva,” nia esplika.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here