Presidente do Parlamento Nacional Arão Noé de Jesus da Costa Amaral. Imajen/Egas Cristovão

DILI, 24 maiu 2019 (TATOLI) – Tuir Konstituisaun iha artigu 92, Parlamentu Nasionál (PN) iha Knaar tolu hanesan halo lei, fiskalizasaun no foti desizaun polítika sira, nune’e kona-ba lei rasik konstituisaun fó kompeténsia ba PN rasik no Governu.

Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noe hateten Governu tenke halo inisiativa ba Proposta lei, maibé hafoin Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2019 tama iha PN, iha Projetu Lei ne’ebé inisiativa husi deputadu sira mak Lei Anti Korrupsaun.

Por em quanto ami-nia prioridade iha 2019 mak Projetu Lei Anti Korrupsaun, ne’ebé agora daudauk iha komisaun A no tuir informasaun iha semana kotuk aprova ona to’o 22 artigu ona no ha’u hein katak iha tempu badak bele konklui debate iha tempu badak atu nune’e bele aprova iha finál globál no bele tama em vigór,” tenik PPN ba Ajénsia TATOLI iha nia knaar fatin PN, sesta ne’e.

Kriasaun lei ida bainhira husi deputadu sira iha bankada bele halo aprezentasaun hanesan Projetu Lei no Governu bele aprezenta hanesan Proposta Lei.

“Prioridade sira ne’ebé mak Parlamentu iha tinan ida ne’e, públiku tau espresaun makas liu katak Parlamentu mak tenke halo lejizlasaun hotu. Tuir mandatu konstituionál sim maibé tanba problema rekursu umanu no fatór estudu tékniku, lei barak liu tenke mai husi Governu,” katak tan PPN.

Testu Substitutivu Lei Anti Korrupsaun Aprovadu Ho Unanimidade

Parlamentu Nasionál iha plenária loron 18 marsu 2019, halo ona diskusaun no votasaun iha jeneralidade ba testu substitutivu Projetu Lei númeru 1/V(1a) Anti Korrupsaun ho votu maioria a favór 47, kontra 0 no abstensaun 0.

Projetu lei ho artigu hamutuk 29 ne’e, aprezenta husi deputadu Bankada Opozisaun FRETILIN (Frente Revolucionária de Timor-Leste Independente) no PD (Partidu Demokrátiku) na’in 10 mak Joaquim dos Santos, Franscisco Miranda Branco, Aniceto Guterres, Adriano do Nascimento, Antoninho Bianco, David Mandati, Maria Angélica Rangel, Fabião de Oliveira, Lídia Norberta no Nélia Menezes.

Konteúdu husi Projetu Lei ne’e fahe ba parte tolu hanesan dispozisaun penál husi artigu 1o to’o 10o, dispozisaun prosesuál penál artigu 11o to’o 25o, no partisipasaun públika artigu 26o to’o 29o.

Hafoin rona testu substitutiv ne’ebé mak aprezenta husi Komisaun A ne’ebé trata asuntu Konstituisaun no Justisa, deputadu proponente sira retira projetu lei anti korrupsaun no konsidera testu ne’e ho razaun inkorpora hotu iha testu ne’e. Nune’e, diskusaun tama ba faze jeneralidade kona-ba testu substitutivu.

Prezidente Komisaun A, Carmelita Caetano Moniz informa, testu ne’e ho objetivu hadi’a no kompleta liután projetu lei ne’ebé mak mai husi proponente sira orijen, ne’ebé husi artigu 29o hamosu testu substitutivu ida ne’ebé asina husi reprezenta husi deputadu Komisaun A tomak hosi sai 47 artigu.

Entretantu iha loron 9 jullu 2018, deputadu na’in 10 husi bankada opozisaun FRETILIN no PD aprezenta ba meza projetu lei Anti-Korrupsaun no anúnsiu iha plenáriu iha 10 jullu 2018 no iha loron no kedan baixa ba komisaun A para hetan relatóriu paresér.

Jornalista       : Julia Chatarina

Editór             : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here