Komarka Antigu iha Aipelu, Liquiça. Imajen: espesiál

DILI, 15 maiu 2019 (TATOLI)—Sekretaria Estadu Arte no Kultura (SEAK) liuhusi Divizaun Patrimóniu Kulturál sei halo protesaun ba patrimóniu kulturál no materiál maka hanesan uma-lulik, situs arkeolójiku, patrimóniu arkitektóniku sira ne’ebé orijin Portugés hanesan ‘forte’/ fortaleza (benteng) iha Maubara no Antigu Komarka iha Aipelu-Liquiça.

Atu prezerva patrimóniu kulturál no materiál ne’e, governu tinan-tinan iha planu anuál tau orsamentu atu halo sensibiliazaun ba komunidade liliu joven sira, katak situs arkeolójiku no patrimóniu arkitektóniku sira ne’e hanesan Timor-Leste nia rikusoin ne’ebé tenke prezerva.

Fortaleza (benteng) iha Aipelu, Baubara. Imajen: espesiál

“Ita to’o agora iha ona levantamentu kona-ba arkitektóniku orijin Portugés iha munisípiu rua maka iha Munisípiu Liquiça no Dili. Ita identifika hotu uma sira iha tempu Portugés nian ho ninia funsaun no ninia fotografia. Ita identifika fortaleza ka benteng ne’ebé iha munsípiu ne’ebá ho ninia funsaun saida. Ida ne’e, ami sei halo fazeadamente ba munsípiu sira hotu,” dehan Diretora Jerál Kultura hosi Sekretaria Estadu Arte no Kultura, Cecília Maria Belo de Assis, ba jornalista TATOLI liuhusi entrevista ne’ebé hala’o iha nia kna’ar fatin, Avenida Portugal, Dili, Kuarta (15/5/2019).

Nia hatutan, objetivu prezerva patrimóniu kulturál no materiál sira ne’e atu jerasaun foun sira bele koñese sira-nia istória liuhusi patrimóniu arkitektóniku orijin sira ne’ebé namkari iha territóriu laran tomak. Aban bainrua iha publiksaun sira ne’e antes uma orijin Portugés sira ne’e ema baku rahun hotu tiha, ema bele hatete katak ne’e istória Timor nian.

“Aban bainrua, ita-nia oan no beioan sira haere dehan, ita-nia rain ne’e uluk Portugal ukun. Uluk Funu Mundiál Daruak, Japoneze sira mai iha ne’e tinan rua. Indonézia ukun ita iha tinan 24 nia laran. Sira bele hatene istória. Iha tinan 20 ne’ebé mai, sasán sira ne’e bele lakon maibé ita prezerva hela istória liuhusi hakerek no imajen sira ne’e, antes ema baku rahun hotu tiha. Evolusaun no infraestrutura ne’ebé maka’as, buat sira ne’e bele lakon,” nia hateten.

Rezultadu lavantementu Patrimóniu Kulturál no Materiál sira ne’e, Cecília dehan, aban bainrua sei prezerva iha biblioteka nasionál para labarik sira bele asesu. Dalaruma, iha planu fahe ba Minstériu Edukasaun sai hanesan kurríkulu hodi bele hanorin ba estudante sira para estudante sira sente hanesan perténsia (memiliki) katak kultura ne’e sira nian no kltura ne’e fronteira laek.

Agora dadaun, nia hatutan, Governu halo tiha ona dezeñu tanba iha tinan ida ne’e governu iha orsamentu Kapitál Dezenvolvimentu (hosi SEAK) ho totál $180.000 atu halo rehablitasaun ba Prizaun Antigu Aipelu iha Liquiça. Tanba fatin istóriku sira hanesan ne’e, labele halakon ninia orijinalidade.

Tuir faktu iha fatin istóriku balun ne’ebé ema harahun tiha ona, nia hatán, SEAK iha rezolusaun Governu iha tinan 2011 ko’alia kona-ba patrimóniu sira ne’e. Katak, entidade hotu-hotu atu Estadu no privadu, kuandu atu halo rehabilitasaun ba fatin istóriku sira tenke koordena ho SEAK.

“Infelizmente Hotel Resende no Hotel Turismo muda totál. Ami laiha informasuan. Hotu tiha ona maka ami foin hatene. Ita-nia rain sente lakon tanba Hotel Turismo ne’ebé iha 1975, jornalista sira nia fatin deskansa ne’ebé ema muda totál ne’e, nasaun sente lakon boot ida. Ekonómikamente dezenvolve ita-nia rain maibé parte negativu maka ita halakon ita-nia istória,” nia esplika.

Atu prevene, nia hateten, governu halo nafatin sosializasaun bazeia ba dekretu lei Nú. 33/Setembru 2017 ne’ebé aprova hosi Konsellu Ministru para bele tau-matan ba sasán sira ne’e hotu.

“Lei ida ne’e maka ami tau hela planu atu halo sosializasaun hosi nasionál to’o munisípiu tanba lei ne’e fó autoridade atu fó sansaun ba ema sira ne’ebé estraga ka sobu fatin istóriku sira ne’e,” Cecília haklaken.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here