Diretór Jerál Ministériu Edukasaun Ensiñu Sekundáriu Jerál ho Tékniku Vokasionál, Luís da Costa Fernandes. Imajen Mídia MEJD

DILI, 09 maiu 2019 (TATOLI)—Ministériu Edukasaun, Juventude no Desportu (MEJD),  halibur ideia revé kurríkulu ensiñu sekundáriu jerál no tékniku vokasionál.

Ministériu Edukasaun, Juventude no Desportu, konvida péritu hosi Permakultura Timor-Leste (PERMATIL) no péritu hosi Banku Dezenvolvimentu Aziátiku (ADB-sigla inglés) tanba péritu hirak ne’e iha koñesimentu no esperiénsia di’ak liu atu bele elabora kurríkulu.

Diretór Jerál Ensiñu Sekundáriu Jerál no Tékniku Vokasionál, Luís da Costa Fernandes, hateten enkontru ida ne’e atu tau hanoin hamutuk atu bele hala’o prosesu elaborasaun ba revizaun kurríkulu ne’e ho maneira ida ne’ebé forte no di’ak liu.

Nia esplika, razaun halo revizaun tanba kurríkulu ba ensiñu sekundáriu jerál la’o tiha ona durante tinan hitu (7), hahú hosi 2012-2019, maibé ensiñu tékniku vokasionál la’o tiha tinan lima (2014-2019).

“Ne’e katak kurríkulu ne’ebé tama iha tinan 5 no tinan 7 ne’e iha buat ruma ita presiza reviu iha ne’ebá, entaun liuhosi lamentasaun ne’e ita presiza hadi’a,” Diretór Jerál ne’e ko’alia ba jornalista sira iha Vila-Verde, Dili, kinta (9/5/2019).

Nia haktuir, ensiñu tékniku vokasionál iha territóriu nasionál hamutuk 57 no ensiñu sekundáriu jerál hamututk 96, tan ne’e presiza avalia tanba la perfeitu iha prosesu implementasaun ne’ebé la’o ona iha tempu naruk.

Luís konsidera katak preokupasaun hosi ensiñu tékniku sira kona-ba módulu ne’ebé governu prodúz difikulta iha prosesu aprendizajen razoável.

“Kurríkulu ne’ebé tama iha implementasaun atu haree ka reviu buat ruma iha ne’ebá, tanba agora tama ona iha sékulu 21. Iha kurríkulu nia laran tenke kontempla abilidade sékulu 21 nian,” nia subliña.

Tuir nia, Timor-leste hanesan nasaun soberanu ida presiza meta dezenvolvimentu sustentável númeru 4 kona-ba edukasaun nian. Labele kontinua implementa kurríkulu liu tiha ona tinan 5 ka tinan 6.

Luís esklarese katak kuaze eskola sira iha territóriu nasionál buat barak sei falta hanesan ekipamentu, profesór sira inklui nesesidade bázika sira.

“Ha’u hakarak dehan loos katak iha tinan 2016 kuandu hahú programa, ensiñu sekundáriu jerál balun ba fali eskola téknika. Iha fatin estratéjiku balun ita harii ka hamosu eskola téknika vokasionál sira,” nia salienta.

“Ita kaer metin konseitu rua. Ita lori ema barak ba eskola iha eskola téknika. Segundu ema ne’ebé eskola iha tékniku ne’e tenke sai kualidade. Ita-nia investimentu infraestrutura mós tenke forte. Kapasitasaun ba profesór sira mós ita tenke halo. Buat sira ne’e hotu depende ba orsamentu,” Luís tenik.

Diretór ne’e hateten, iha tinan 2017, orsamentu mínimu. Tinan 2018 la’o ho orsamentu duo-désimu no orsamentu ba tinan 2019 la sufisiente.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here