Diretór Peskiza no Disponibilizasaun Área Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM), Mateus da Costa. Imajen António Goncalves

DILI, (TATOLI) – Diretór Peskiza no Disponibilizasaun Área Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM), Mateus da Costa, hatete peskiza sobre airborne gravity gradiometry (AGG) hotu ona iha Marsu ne’e no daudaun ne’e iha hela prosesamentu dadus nian.

Tanba dadus ne’e foti iha terrenu sei pro-dadus no tenke halo prosesamentu uluk tanba durante foti dadus ne’e iha oin rua mak GPS point no dadus jeofízika, rua ne’e tenke integra hamutuk.

Peskiza ba AGG ne’e hahú iha Janeiru no hotu iha Marsu ne’ebé halo husi aviaun Bell Geospace husi Kanadá ba bloku lima dezignadu http://www.tatoli.tl/2019/01/aviaun-bell-geospace-sei-halo-peskiza-agg-iha-bloku-lima/.

“Agora iha hela prosesu prosesamentu dadus, bainhira kompleta ona ita prontu ona para bele fornese ba entidade ou parte sira ne’ebé interese. Kestaun ne’e tanba iha indústria petróleu dadus hanesan ne’e konfidensiál tanba ne’e só bele ema sira ka kompañia sira ne’ebé interese ne’e labele hetan gratuitu, tenke fa’an no fa’an ne’e orsida fila ba desizaun Governu maka sei deside. Aban bainrua fa’an ne’e kada kilómetru ne’e ho montante hira, ida ne’e seidauk deside”, Mateus afirma iha Palásiu Governu, ohin.

Maibé importante liu maka ba nasaun nia interese mak iha ona dadus ne’e depois internalmente sei halo peskiza atubele hatete pelumenus iha poténsia ba jeolojia ba rekursu petróleu ka lae.

“Daudaun ne’e ita kompleta ho peskiza tolu, ita kompleta gravity ne’ebé uluk tiha ona depois magnetic gradiometry ne’ebé altura ne’ebá halo lansamentu AGG nia la’o hela, ita kompleta ona iha Janeiru no AGG ita kompleta iha Marsu nia laran. Ikus liu, ita hala’o ne’e maka electromagnetic ne’ebé foin lalais lansa iha Venilale. Ita kompleta ona bloku rua iha ne’ebá, agora daudaun ita peskiza hela iha área Oekusi depois sei iha área hitu tan ne’ebé ita sei halo peskiza nafatin”.

Mateus salienta iha peskiza ne’e iha difikuldade tanba udan, abu-abu no anin ka klima ne’e sai obstákulu ba peskiza ne’e.

Kona-ba tempu atu halo prosesamentu dadus ne’e depende ba dadus ne’e rasik, maibé normálmente bele dura to’o fulan rua ka tolu maka foin bele hotu.

“Antes iha hala’o peskiza ne’e iha estudu akadémiku ne’ebé barak ona halo ne’ebé identifika rekursu balu, agora buat ida peskiza ne’e pelumenus nia ajuda atu halo ita komprende kle’an liután. Iha peskiza gravidade ne’e tulun ona ita atu define fatin ida ne’ebé bele poténsia para ita halo peskiza kle’an liután iha indikasaun mina ka lae tanba la’ós fatin hotu ita bele halo peskiza ba mina”.

Peskiza AGG ne’ebé foin lalais halo ne’e bazeia ba estudu anteriór halo gravidade (gravity) no magnetic gradiometry ne’e sai baze di’ak ida para bele define di’ak liután fatin ida ne’ebé poténsia atu halo peskiza ida kle’an liután kona-ba rekursu mina-rai, rekursu metáliku iha ka lae ne’e bazeia ba indikasaun sira ne’ebé iha dadus ne’e.

“Bazeia ba peskiza gradiometry no magnétiku ne’e maka ita define fatin lubuk balun ne’ebé haree katak poténsia ka tau prioridade di’ak liu atu halo peskiza”.

Mateus informa ba magnetic gradiometry ne’e iha indikasaun fatin pozitivu sanulu iha territóriu laran tomak.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida  

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here