Ministru Obra Públika, Salvador Soares dos Reis Pires. Imajen António Gonçalves.

DILI, (TATOLI) – Ministru Obra Públika, Salvador Eugénio Soares dos Reis Pires, hatete Governu kontinua halo pagamentu ba projetu 143 ne’ebé mak iha kontratu maibé ba projetu sira ne’ebé laiha kontratu sei hein rekomendasaun husi Komisaun Inkéritu Parlamentár (KIP).

“Governu kontinua selu projetu ne’ebé iha kontratu, ida ne’ebé seidauk iha kontratu ami hein Komisaun Inkéritu Parlamentár nia relatóriu hodi bele fó ba Ministériu Obra Públika (MOP) no mós Konsellu Administrasaun Fundu Infraestrutura (KAFI) ne’ebé mak superviziona, haree no aprova finansiamentu kona-ba projetu fundu infraestrutura”, tenik iha Parlamentu Nasionál (PN), bainhira halo audiénsia ho komisaun iha kuarta ne’e.

Nia dehan entre projetu 143 ne’e, projetu 45 mak laiha kontratu, maibé iha dezembru tinan kotuk husi 45 aprova ona projetu hamutuk 15, tanba projetu hirak ne’e nia karakter urjénsia, ne’ebé aprezenta husi Ajénsia Dezenvolvimentu Nasionál (ADN), Komisaun Nasionál Aprovizionamentu (CNA-sigla portugés) no ajénsia relevante iha KAFI para hetan aprovasaun, enkuantu restu hein hela desizaun ne’ebé bazeia ba rekomendasaun husi rezultadu KIP.

Tuir governante ne’e projetu 143 ne’e Governu selu ne’ebé mak iha kontratu no bazeia ba pedidu pagamentu.

“Bainhira iha pedidu pagamentu, iha ekipa tékniku liu-liu Diresaun Jerál MOP liuhosi Diresaun Nasionál Estrada no Ponte ba haree sira nia realizasaun fíziku hafoin manda ba ADN, tanba tuir lei ajénsia ne’e tenke halo verifikasaun molok ministériu halo aprovasaun finál para haruka ba Sekretariadu Grande Projetu (SGP) prosesu pagamentu. Prosesu ne’e tenke halo uluk molok ministériu atu halo pagamentu”, katak.

Hatán ba KIP chumba iha komisaun no labele lori ba plenária tanba la hetan aprovasaun, nia rejeita lakohi fó komentáriu. “Ida ne’e la’ós ha’u nia kompeténsia”.

Hodi dehan tan: “Solusaun mak Governu iha KAFI mak haree projetu sira iha área fundu infraestrutura nian, kuandu KAFI la konsege rezolve tenke lori ba Konsellu Ministru hodi haree no foti desizaun ba projetu sira ne’e”.

Entretantu, estabelesimentu KIP bazeia ba pedidu Bankada Fretilin ne’ebé submete ona rekerimentu inkéritu parlamentár ba projetu hamutuk 143 ho montante milliaun $345 ne’ebé KAFI aprova iha 19 jullu 2017.

Tuir bankada opozisaun ne’e asinatura ba projetu hirak ne’e viola lei aprovizionamentu no lei jestaun finanseira, tanba momentu ne’ebá iha períodu governu jestaun, nune’e proibe asina kontratu ho kompañia sira. 

 KIP Konklui Ona Servisu

KIP estabelesse iha loron 29 outubru 2018, hafoin simu posse husi Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noe.

Komisaun ne’e kompostu husi membru na’in 11 deputadu efetivu no lidera husi deputadu Antoninho Bianco husi Bankada Fretilín, Deputadu Adriano do Nascimento husi Bankada PD hanesan Vise Prezidente no Deputada Maria Anabela Savio husi Bankada Fretilín hanesan Sekretária, inklui membru suplente sira.

Iha loron 22 marsu, Prezidente KIP, Antoninho Bianco hatete komisaun ne’ebé nia lidera konklui ona servisu inkéritu ba projetu 143 no dokumentu inkéritu parlamentár hamutuk 60 pájina, iha konkluzaun 34 no rekomendasaun 31.

Tuir Prezidente KIP rekomendasaun 31 ne’e, rekomenda ba instituisaun  kompetente tuir rejime inkéritu parlamentár nian no rekomenda mós ba Governu, instituisaun kompetente sira ne’ebé iha relasaun ho orsamentu ne’ebé liga objetu inkéritu 143 projetu.

Durante mandatu KIP, konsege realiza reuniaun 21 ho rezultadu votu unanimidade maibé ikus mai laiha konsensu entre Bankada Opozisaun no Bankada Governu ne’ebé iha komisaun ne’e, hodi aprova no lori ba plenária hodi debate.

Nune’e, rezultadu komisaun ne’e seidauk bele fó sai enkuantu seidauk lori ba plenária hodi debate.

Atividade komisaun ne’e rasik iha dezembru iha suspensaun, janeiru komesa hahú no prolonga iha loron 22 fevereiru, hafoin termina mandatu iha 22 marsu.

Jornalista: Julia Chatarina

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here