Ministra Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD), Dulce de Jesus Soares. Imajen/ Fundasaun Alola

DILI (TATOLI)-Governu liuhusi Ministériu Edukasaun, Juventude no Desportu (MEJD) sei selu profesór retroativu rejime espesiál husi rejime tranzitóriu hamutuk na’in 4.702.

“Sétimu governu konstitusionál mós ko’alia kona-ba asuntu ne’e, depois iha oitavu governu konstitusionál, ita konsege responde profesór purvolta quatro mil setecentos e duas pessoas (4.702), mak sei simu sira-nia orsamentu rejime tranzitóriu ba rejime espesiál,” informa ministra Dulce de Jesus ba jornalista iha salaun Infordepe (Instituto Nacional de Formação de Docentes e Profissionais da Educação), Balide-Díli, ohin.

Alende ida ne’e, tuir ministra, bainhira profesór sira ne’e tama ona rejime  espesiál, iha tan rejime  seluk ne’ebé hateten katak bainhira profesór ida hetan nia avaliasaun dezempeñu ‘Muito Bom’ tinan rua, nia mós iha aumentu ba nia saláriu.

“Maibé, ne’e mós, sira la simu. Ita konsege selu tiha ona munisípiu lima. iha tempu badak, depois ita-nia orsamentu hetan promulgasaun, sei halo pagamentu ba profesór sira, munisípiu hitu tan,” dehan ministra Dulce de Jesus la konfirma munisípiu sira ne’e nia naran.

Ministru Dulce de Jesus Soares haktuir tan katak dezde 2013, iha ona regulamentu, dekretu lei ida, ne’ebé fó profesór sira; mínimu dehan katak atu sai profesór ida tenke iha grau akadémiku mínimu baxarelatu ka diploma III maibé defaktu iha Ministériu Edukasaun persentajen boot tebes mak iha grau akadémiku espesializadu ba sai profesór.

Nune’e, iha 2013, 2014, MEJD halo formasaun ida bolu katak formasaun komplementár. Entaun kuandu sira kompleta tiha formasaun komplementár, signifika profesór sira hotu prienxe ona kritériu grau mínimu baxarelatu.

“Kuandu sira muda rejime  jerál mai iha rejime  espesiál, sira mós hetan abonu (onoráriu-red). Infelizmente iha momentu ne’ebá, prosesu verifikasaun mós lori tempu, depois la iha alokasaun orsamentu ba verba ida ne’e, entaun profesór sira ne’e sofre, la hetan sira-nia orsamentu ne’e, tuir loloos sira hetan iha 2015,” nia konsidera.

Iha fatin hanesan, ministra Dulce de Jesus Soares, liuhusi diskursu, sujere mós ba profesór sira ne’ebé hahú tama idade reforma atu trata dokumentu reforma nian, maski nune’e sujere nafatin katak karik iha posibilidade, profesór sira ne’ebé sei iha interese atu kontribui MEJD prontu nafatin apoiu.

Antes ne’e, ministra Dulce de Jesus informa katak profesór atus hitu ida (701) mak hetan ona sertifikadu reforma husi Komisaun Funsaun Públika (KFP).

Notísia relevante; http://www.tatoli.tl/2018/09/profesor-701-tama-reforma/

Jornalista: Rafy Belo

Editór : Manuel Pinto

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here