DILI, 20 juñu 2022 (TATOLI)—Prezidente Institutu Nasionál Kombate HIV-SIDA, I.P, Atanásio de Jesus, informa hosi tinan 2003 to’o marsu 2022 ne’e totál pasiente HIV-SIDA iha Timor-Leste hamutuk 1,582 no hosi númeru ne’e ema 288 mak mate tiha ona.

“Komesa hosi tinan 2003 to’o 2022 iha fulan-marsu ne’e, pasiente HIV/SIDA iha Timor-Leste ne’e hamutuk na’in-1,582. Hosi númeru ne’e ema 288 maka mate ona, 414 mak halo hela tratamentu, kuaze 500 droval. Maibé bainhira HIV-SIDA la koopera ninia virus nafatin iha nia isin,” Atanásio de Jesus hateten ba jornalista sira, iha Xanana Reading Room, Lecidere, Dili, segunda ne’e.

Tanba ne’e, nia dehan, Institutu Nasionál Kombate HIV-SIDA halo ona sensibiliza informasaun kona-ba prevensaun HIV/SIDA maibé timor-oan maiória mak seidauk muda-an hosi seksu livre.

“Ami kuaze tama ona munisípiu sira no mós suku hodi garantia katak ema hotu-hotu rona informasaun, maibé ema seidauk muda ninia atetude, muda nia-an atu hasees-an hosi hahalok risku ne’e no la muda an hosi seksu livre,” nia dehan ba jornalista sira, iha Xanana Reading Room, Lecidere, Dili, segunda ne’e.

Institutu Nasionál Kombate kontinua fó sensibilizasaun informasaun liu-liu ba joven sira ne’ebé tuir formasaun iha Xanana Reading Room, atu prevene moras HIV-SIDA tanba tinan-tinan moras ne’e sa’e kuaze ema 200 to’o 300.

“Objetivu ohin ne’e halo parte ida ba sensibilizasaun informasaun ba estudante sira iha Xanana Reading Room hodi hakle’an sira-nia koñesimentu, depois hotu tiha sira bele hadook-an hosi ransu livre no tenke prevene virus HIV-SIDA,” nia esplika.

Virus HIV/SIDA da’et hosi relasaun seksuál tanba maiória pasienta HIV/SIDA iha Timor-Leste hamutuk na’in-72 ne’e mai hosi relasaun seksuál, entaun ho sensibilizasaun ne’e garante ba ema hotu-hotu no sei la halo tan relasaun seksuál liuhosi seksu livre no seluk tan.

Iha sorin seluk, partisipante no estudante Jaimito Pereira agradese tanba ohin loron simu informasaun ne’e hodi bele prevene moras HIV-SIDA iha rai ida-ne’e.

Jaimito haktuir, moras ida-ne’e mai hosi tipu haat mak dahuluk liuhosi raan, daruak hosi moras mane nian, datoluk feto sira-nian no dahaat ba inan-ne’ebe fó susu ba bebé.

Nu’udar Joventude hakarak ba futuru prevene an hosi moras HIV-SIDA ida-ne’e, di’akliu prevene an hosi ransu livre no seksu livre. Karik ransu no seksu livre tanba buat ida kostume hakarak toman buat ida gostu ne’e, entaun buat sira-ne’e hotu bele hasoru moras ida-ne’e bele transmite hosi seksu livre hanesan feto ida no mane ida.

Jaimito sujere, futuru atu redús númeru ida-ne’e, presiza halo prevensaun ba moras HIV-SIDA ne’e, evita halo relasaun seksuál.

Jornalista : Osória Marques

Editór       : Cancio Ximenes

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here