Inspetór Jerál Jogu, Domingos da Costa Guterres. Imajen Tatoli/Francisco Sony

DILI, 13 juñu 2022 (TATOLI)–Inspesaun Jerál Jogu (IGJ, sigla portugés) ne’ebé tutela ba Ministériu Turizmu Komérsiu no Indústria (MTKI) iha trimestre dahuluk tinan ne’e arrekada reseita hamutuk $938.000 ba kofre Estadu.

“Hosi jogu sira ne’e iha tinan 2021 hatama reseita ba kofre Estadu hamutuk $1.782.51,47. Enkuantu iha tinan 2022 iha trimestre dahuluk (janeiru-marsu) arrekada reseita $938.000 resin hosi modalidade jogu sira rejistadu,” Inspetór Jerál Jogu, Domingos da Costa Guterres, informa ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, Bebora, segunda ne’e.

IGJ rejista jogu kompostu hosi jogu slot machine hamutuk rua, lotaria neen, toto bola rua, inklui jogu tradisionál ne’ebé foin lalais Governu legaliza hanesan bola guling.

“Hotu-hotu tenki hatama reseita, tuir lei hateten katak iha loron-lima nia laran operadór kompañia hotu tenki foti ona sira-nia karta notifikasaun ba selu direta iha banku, hafoin ami fó de’it kartaun notifikasaun, ami nota katak hotu-hotu durante ne’e selu taxa, maibé hosi jogu sira ne’e selu taxa la hanesan balun kiik bo balun boot,” nia akresenta.

Notísia relevante: IGJ hatama reseita jogu legál milliaun $25 ba kofre Estadu

Jogu ne’ebé selu taxa boot liu maka jogu slot machine, tanba jogu rua ne’e la hanesan ho jogu lotaria no toto bola.

“Interesante oituan maka Governu legaliza jogu bola guling foin fulan haat maibé sira-nia reseita ne’e di’ak liu fali sira seluk no sira la falla atu selu. Ninia di’ak maka selu uluk tiha mak ba joga, kalan ida selu 100, signifika bainhira loke iha mate-uma ida mak husu lisensa ba loron 40, entaun $4.000, ne’e selu tiha mak ba joga, loke iha Dili kalan ida selu $100, iha munisípiu $50,” nia tenik.

Tanba regra aplika ba jogu bola guling maka selu uluk tiha mak bele realiza jogu, tanba bainhira realiza jogu mak selu ne’e iha razaun oinoin, hanesan lakon karik labele selu.

IGJ menus rekursu umanu no fasilidade

Iha parte seluk, Daudaun ne’e, IGJ menus rekursu umanu nune’e difikulta halo inpesaun no monitorizasaun ba jogu sira, liliu iha munisípiu. Maibé tanba iha kooperasaun di’ak ho parte seguransa nian, entaun ajuda tebes serbisu.

“Difikuldade lubuk ida ne’ebé ami hasoru maka limitasaun rekursu, ami hamutuk 27. Tanba ne’e maka pesoál IGJ iha munisípiu laiha, laiha transporte daudaun iha de’it transporte haat maibé rua a’at no uza de’it rua, aleinde ne’e maka infraestrutura kondisaun ladún di’ak ona,” nia preokupa.

Difikuldade seluk maka sistema, tanba dadaun ne’e IGJ sei implementa sistema manuál hanesan lotaria sei hakerek ho liman de’it, enkuantu empreza balun utiliza ona sistema dijitál maibé Governu seidauk iha sistema ne’e rasik.

Jornalista : Antónia Gusmão

Editora      : Julia Chatarina

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here