Heriberto Soares Pedro.

Hosi:

Heriberto Soares Pedro

Saida mak hakerek? Hakerek ne’e saida? Hanesan aman lia-nain Socrates dehan hakerek ne’e: ”hamoris fila fali saida mak mate ona”. Oinsá ho hakerek ne’e, ita boot sente enjoy? Ha’u hatán SIM. Tamba, enjoy husi hakerek ne’e bainhira ema barak bele lee ita nia ideia iha mídia (online no jornál sira), no saida mak ita hakerek ne’e halo ema kontente, motiva, no bele hetan inspirasaun no hodi bele dezenvolve sira nia hanoin liu husi valór moris nian ne’ebé mak ita defini ona iha ita nia hakerek. Bainhira sira enjoy ita nia hakerek signifika sira enjoy mos ho ita nu’udar hakerek nain ne’e.

Iha tempu filozofo sira nian, hakerek ou escrita sai valór ne’ebé boot no fó mos kontribuisaun hodi dezenvolve nasaun ida ou lia-fuan plataun dehan ”Dezenvolve Repúblika Ida”. Iha lema ida ne’ebé mak famozu tebes ho lian latinu nune’e: “nulla dies sine linea” signifika la iha loron ida maka labele hakerek. Ema hotu iha obrigasaun hodi hakerek saida de’it mak nia hasoru iha nia moris lor-loron. No ema bele halo ninia jornál diáriu privadu atu bele mobiliza ninia momentum hotu iha nia moris. Hakerek iha ninia parte ou faze katarsia rasik ba iha hakerek nain no mos ba lee nain sira iha mídia. Hakerek iha ninia funsaun ida mak ita hanaran funsaun katarsia, iha ne’ebé hakerek hotu-hotu sei lori ninia implikasaun no intensaun rasik ne’ebé mak ho lian latinu dehan docere; hanorin no dirize, no mos movere; habook án, hahoris dezenvovimentu (the agent of change).

Ho ida ne’e, hatudu katak atividade hakerek sei iha ninia relasan dinamiku ho ita nia moris. Hakerek hanesan atividade ema nian ne’ebé mak hatudu iha ninia ezisténsia rasik. Ezisténsia ema nian ita bele deskobre liu husi ninia hakerek sira. Hakerek la’ós de’it atu sita ita nia tempu hotu ou halimar de’it. Maibé iha ninia kontextu ne’ebé mak klean, ita bele dehan hakerek ne’e moris ne’e rasik. Anne Morro Lindbergh iha ninia livru Looked Rooms and Opens Doors hatete: “I must write it all out. Writing is thinking. It is more than living, for it is being conscious of living.” Ho ninia tradusaun livre, nune’e: “Ha’u tenke hakerek ho ha’u nia an tomak. Hakerek ne’e hanoin ida. Hakerek ne’e nia iha ninia forsa ne’ebé mak liu moris ne’e rasik, tamba ho hakerek ita iha konxiente kona ba moris.”

Anne Morrow Lindbergh haktuir tan katak hakerek ne’e hanesan parte importante ida iha ninia moris. Tamba ho hakerek nia iha konxiénsia kona ba ninia ezijénsia rasik, iha ne’ebé hakerek hanesan hanoin ida. Bainhira nia lee fila fali saida mak nia hakerek ona, nia iha konxiénsia katak nia moris loloos tamba husi hanoin sira ne’ebé mak hakerek ona iha ninia artigu no livru sira. Nia bele hakerek tamba nia iha hanoin. Tamba nia hanoin mak nia moris. Saida mak deskobre husi Lindbergh hanesan aplikasaun konkretu ida husi teze ou dictum famozu ida husi Filózofu Fransa nian ida ho naran Rene Descartes (1596-1650), dehan nune’e: Ha’u hanoin mak ha’u iha (cogito ergo sum). Maibé konkretu liu tan husi Descartes nia hanoin ne’e mak, Anne Marrow mós deskreve katak “Ha’u hakerek mak ha’u iha” (scribe ergo sum). Haktuir husi lia-fuan Scribo ergo sum hanesan mos saida mak lian latinu dehan nulla dies sine linea. Lai iha loron ida mak atu hakerek tamba hakerek hanesan ezijensia husi ema nian ne’ebé mak ita hanaran umanu ne’ebé mak sosiál no hanoin.

Ema latinu mos famozu ho lian ida ne’e. “Scripta manent verba volent”. Signika husi lia-fuan ne’e mak; “Saida mak hakerek ona, nia iha hela nafatin ne’e mak permanente, no saida mak hatete no ko’alia sai ona nia sei nakonu no lakon ou mohu naben”. Hakarak dehan de’it katak lia-fuan ne’ebé mak ita ko’alia loron ida nia sei lakon, no ninia lian ne’e mosu mai provisóriu de’it. Maibé ita nia ideia, hanoin ne’ebé mak hakerek ona, mak nia sei hela permanente tinan ba tinan. Tamba ho ninia karateristiku permanente ida ne’e mak ema Judeia no Romanu sira iha sira nia tempu sira nia obra husi hakerek sai forte kompara ho sira nia lia-fuan (Exemplu ida Mak ita nia Biblia Santo). Tamba obra husi hakerek sai hanesan produtu ne’ebé mak high level, sai simbolu akademiku no intelektuais.

Obra hakerek, artigu no atividade hakerek sira seluk, hanesan atividade ne’ebé ma iha ninia valór ne’ebé aas no boot ba ema, iha ne’ebé fó mos impaktu ne’e ba hakerek nain rasik ou mos ba lee nain sira. Fenomena ne’ebé mak úniku no hodi sai hanesan matéria ba hanoin husi ema sabedoria sira uluk mak saida mak ita hanaran ”vida permanente”. Husi sira nia analizasaun ne’ebé mak filozofikamente, ita bele halo rezumu ida katak obra hakerek ne’ebé briliante husi matenek nain sira ne’e hanesan saida mak ita hanaran faktu kontemporania, maibé sira nia rezultadu husi hanoin sira ne’e hela permanente iha sira nia hakerek sira ne’ebé mak nunka atu remata. Loos lian Latinu dehan; Scripta manent verba volent. Lia-fuan Arstotele ida ne’e hatudu iha ninia ezisténsia rasik. Ita ema iha tempu ohin loron nafatin rejenerasaun hanoin sira husi ita nia matenek nain kláziku sira uluk hanesan Plataun, Phytagoras, no Socrates. Rezultadu husi sira nia hanoin mak ohin loron to’o mai ita, no ita kontinua hamoris sira nia ideia hotu iha ita nia prosesu tomak hakerek nian hanesan artigu no livru sira. Ho ida ne’e, klaru katak hakerek ita prezisa tebes, tamba hakerek deskobre ajénsia no ezisténsia ema nian. Husi hakerek rasik mak loos ita nia avó lia-nain Socrates dala ida tan nia dehan ”Hakerek hamoris fila fali saida mak mate ona”.

Referencia:

Lilijawa, Isidrus. Filsafat Bola: Sepak Bola dalam Perspektif yang lain.

Hakerek nain alumni Estudante Eskola Sekundaria No. 01 Lau-lara, Aileu; Hela iha: Tagaytay City, Philippines.

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

2 KOMENTÁRIU

  1. Parabens ba Artigo brilhante nee, bele fanun jovem sira atu kreativu iha hakerek. Tamba hakerek mak obra nebe nunka mohu iha jerasaun ba jerasaun ( Alias Permanente )

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here