Ministru Justisa, Tiago Amaral Sarmento. Imajen Tatoli/Francisco Sony

DILI, 20 maiu 2022 (TATOLI)–Lei organizasaun judisiáriu ne’ebé hetan promulgasaun hosi eis Prezidente Repúblika, Francisco Guterres Lú Olo, iha 2021 nuudar biban ba Estadu liuhosi governu hodi kumpre dever, estabelese tribunál iha munisípiu hotu.

Atu hatene pontu situasaun iha área justisa, hodi reflete tinan 20 restaurasaun independensia, jornalista Tatoli halo entrevista eskluziva ho Ministru Justisa, Tiago Amaral Sarmento, iha ninia servisu fatin.

Oinsá ita-nian haree ba prosesu dezenvolvimentu justisa iha Timor-Leste?

Ita selebra 20 anos restaurasaun independensia. Antes ne’e, ita nian sistema judisiál ne’ebé estabelese iha UNTAET bazea ba rezolusaun UNTAET, iha altura ne’ebá ita estabelese atu forma ita-nian sistema judisiáriu iha Timor-Leste.

Ema hotu hatene katak sistema judisiáriu Timor-Leste ne’e harii hosi ahi-kdesan, harii hosi esforsu tomak ne’ebé maihosi ita rasik ho apoiu komunidade internasionál.

Ko’alia kona-ba sistema judisiáriu Timor-Leste, ko’alia uluk maka Estadu ida ne’e harii no hatuur husi povu e fila fali ba povu, bazea ba ita nian konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste, ita transforma iha 2002 hosi asembleia konstituante ne’ebé estabelese forma UNTAET nakfilak ba Parlamentu Nasionál iha 2002 ita bolu naran Estadu de direitu demokrátiku.

Sistema judisiáriu ne’ebé harii iha tempu difisil, hamosu tribunál konjuntu ida highest court ne’ebé maka hamutuk entre tribunál internasionál ho nasionál, maibé ida ne’e hanesan entermus fízika. Agora pilar importante iha sistema judisiáriu iha Timor-Leste iha buat tolu, majistratura, majistra juis sira, prokuradór, defensór e tribunál ne’e rasik.

Evolusaun iha área judisiária la fasil, tanba presiza rekursu umanu e finanseira, fízikamente tribunál ne’ebé oras ne’e hahú 2002 to’o 2022 ninian irarkiamente sei kontinua komunga, kontrola nafatin, uza sistema ne’ebé iha tempu UNTAET; tribunál rekursu, tribunál distritál.

Maibé iha 2021, ita-nian Prezidente Repúblika promulga lei organizasaun judisiária. Lei ida ne’e maka ikus mai muda tiha ita nian sistema ne’ebé maka harii iha tempu UNTAET ho sistema tribunál rekursu ida, tribunál distrital iha fatin haat de’it ne’ebé kobre tuir idaidak nia área juridisaun.

Lei organizasaun judisiária foun ne’e Estadu Timor-Leste sei harii kompleta tribunál supremu ida, tribunál rekursu tolu, tribunál munisipál iha kada munisípiu ho ita nian rekursu to’o iha 2022, ita prodús ona juis 35, prokuradór 35, defensór 30-resin ho advogadu privadu hamutuk 150 hanesan ne’e. Sei iha tan fórmasaun ba hirak ne’ebé iha sentru fórmasaun judisiáriu.

Agora fila fali ba dezenvolvimentu iha área justisa ho espetativa povu nian mak ema hotu tenke moris iha justisa nia leten, sira ne’ebé hamrok no hamlaha ba justisa, Estadu esforsu aan atu fó justisa, ne’ebé konsege estabelese tribunál iha fatin hothotu, la kleur tan iha tinan oin tribunál sei harii iha munisípiu idak idak, tribunál primeira instansia, Estadu ou governu sei harii iha munisípiu idak idak.

Ita nian espetativa ba área justisa boot tebes, ema nia espetativa atu fó justisa ba povu boot tebes, maibé sei iha númeiru limitadu atu atende.

Provizoriamente ita bele dehan kazu sivíl, krime ne’ebé sei pendente, iha ona esforsu hosi konsellu superiór sira diskute, buka meius para haree juis sira, prokuradór, defensór sira buka meius oinoin halo tribunál movél, lori besik justisa ba povu, nune’e povu bele sente katak justisa besik ba sira e sira bele asesu justisa ho justu.

Konstituisaun RDTL artigu 126 ne’ebé atribui kompeténsia ba supremu tribunál justisa, ita-nian observasaun durante tinan 20 nia-laran ba ezisténsia?

Agora ita nian tribunál seidauk koresponde tribunál UNTAET, e seidauk bele kompleta dezenvolvimentunsia hosi ita-nian konstituisaun rasik. Tanba ita iha altura ne’eba seidauk iha tribunál supreme justisa e tribunál rekursu maka provizoriamente halo knaar ba tribunál supremu.

Ita laiha tribunál militár, tribunál primeira instansia maka hola fali knaar tribunál militár, tribunál administrasaun ita laiha, tribunál primeira instansia sira ne’e maka hola fatin ka hola knaar ba tribunál administrativu  no mos tribunál fiskais administrativu, tribunál kontas laiha entaun tribunál rekursu maka hola fali sira-nian knaar.

Lei organizasaun judisiária; ita estabelese supreme tribunál ida ne’ebé kompostu hosi juis nain hitu timor-oan hotu, tribunál rekursu ida parte Vikeke, Glenu no mos iha Suai.

Tribunál munisipál ne’ebé sei estabelese iha munisípiu hotu, tribunál fiskal no kontas, tribunál militar ida. Tanba tribunál sira ne’e garante tuir lei haruka, bainhira supremu tribunál justisa seidauk estabelese, tribunál rekursu maka hola knaar, bainhira tribunál militar seidauk estabelese, tribunál distrital sira maka hola netik knaar. Bainhira tribunál kontas seidauk estabelese, tribunál rekursu  maka hola knaar.

Liga ho setór judisiál iha Timor-Leste, oinsá ita-nia observasaun ba progressu desde 2002?

Husi 2002 to’o 2022 ne’e faze ida ne’ebé la fasil, esfórsu ne’ebé husi primeiru governu  konstitusionál to’o VIII governu konstitusionál  la’ós la-halo, halo ona buat barak. Primeira lejislatura to’o kintu esfórsu ona buat barak, la’ós dehan la halo iha.

Save importante ne’ebé bele dudu sistema la’o maka ema, ne’ebé prodús husi tempu UNTAET mai to’o oin loron, konsege prodús juis timor oan, prokuradór, defensór, advogadu no mos notáriu ne’ebé oras ne’e daudaun kompletu ho lei sira hodi regula sira iha prátika, iha mos lei konaba komisaun ba rai ninian, atu haree kestaun disputa rai.

Polísia Sientifika Investigasaun Kriminál, polísia investigasaun sira ne’ebé hola parte iha investigasaun kriminál apoiu prokuradór, ministériu públiku mos tuir formasaun iha sentru formasaun judisiária.

Dezenvolvimentu área justisa hahú hatudu progresu, tanba iha planu ba setór justisa ne’ebé hatuur hosi 2011 to’o 2030 hanesan mata-dalan ba ita atu halo dezenvolvimentu área justisa ninian, lei saida maka importante, faze hirak ne’ebé ita presiza hakat liu preparasaun ba rekursu umanu ita-nian  instituisaun ne’e’ebe seidauk iha ninian faze, faze por faze, depois to’o 2030 ita iha sitema judisiáriu Timor-Leste bele másima ona atu fó  justisa ne’ebé di’ak ba ita-nian sidadaun hotu.

Tanba ne’e ita agradese, ita la’o ho ita-nian polítika, ita nian giaun, ita-nian posizaun atu la’o ba futuru lori sistema ne’e halo nusa.

Misaun ne’ebé atribui ba ita boot sira maka administrativa justisa, prosesu administrasaun justisa ne’ebé povu sente maka justisa iha Timor ne’e vale de’it ba ema ki’ik, oinsá ita boot nia klarifikasaun?

Situsaun ne’e akontese iha 2000 tesik mai, bainhira liu tiha konflitu 1999 trajedia ne’ebé boot tebes ba ita-nian istória  luta libertasaun, ita-nian fuan kanek,  ema barak sei sente lakon buat barak  e sente dook hosi justisa.

Liafuan ida injustisa la’ós fóin mosu, maibé mosu husi pasadu, ema ne’ebé hetan violasaun barak e memoria ida ne’e seidauk bele apaga iha idaidak nian fuan.

Agora hakat ba Estadu direitu demokrátiku, ema balun hanoin justisa seidauk iha tanba nia sura husi  1975 tesik mai 1999, ema  ne’ebé sofre violasaun direitus umanus grave sei metin iha ema idak idak nia kakutak, ema idakidak ninian fuan.

Entaun bainhira setór justisa seidauk kompleta rekursu umanu ba norma hotu, seidauk hatuur loloos funsaun e seidauk fó justisa ne’ebé justu, e seidauk asesu justisa ba ema hotu, justisa la’ós iha parte tribunál de’it, justisa sosiál, justisa ekonómia, polítika, kultura, justisa ba iha morisloron loron nian, justisa ba buat hotu bainhira ida ne’e seidauk to’o, bainhira ida ne’e seidauk mosu, ema sei senti katak justisa seidauk iha. Tanba justisa ne’e konseitu idak idak nian, nia sente katak nia seidauk moris dignu, nia seidauk hetan justisa ba nia pasadu e kanek ne’e sei kontinua la’o nafatin.

Ida ne’e la’ós fatór ida ne’ebé hamate ita-nia polítika, vontade atu fó justisa ba ita-nian sidadaun. Estadu iha dever, obrigasaun atu hato’o justisa tuir ita-nian konstitusaun, lei no polítika hosi parlamentu, governu, tribunál atu hatuur justisa tuir ida-idak nian dalan, atu Estadu moris iha Estadu direitu demokrátiku.

Rekursu jurista ne’ebé tribunál distritál sira enfrenta, ninian efeitu maka povu la hetan serteza justisa ho lalais, saida maka Estadu tenke halo ou investe tuir ita-nian pontu devista?

Kada loron kazu sivíl, krime aumenta, kada oras, fulan, ita rona kazu sira ne’e rejista la’ós de’it iha tribunál maibé iha polísia investigasaun PCIC.

Ita-nian númeru autór justisa limite, juis ida bele kaer kazu to’o 60 hosi krime ho sivíl, kuantidade kazu barak liu ita-nian autór justisa.

Ministériu Públiku no defensór ne’e la’ós knaar baibain, ema sira mai hosi formandu ba área juis, prokudór, defensór, sira la’ós hanesan diretór baibain ne’ebé bele nomeia de’it, maibé sira ne’e kursu espesiál, espesialista duni ba área iha tribunál inklui sira ofisiál justisa sira.

Tuir ita-nian haree, dezáfiu saida maka durante ne’e orgaun judisiáriu hasoru bainhira uza kompeténsia legál?

Lei fó kompeténsia ba autór judisiáriu sira atu tesi lia, nuudarnsia hosi volume kazu ne’ebé boot halo sira iha situasaun presiza administra halo didi’ak, tanba atu fó justisa ba sidadaun tenke hatuur tuir lei; saida maka konstitusaun no lei haruka. Problema ne’ebé sira hasoru maka limitasaun ne’ebé atu apoiu ladun sufisiente.

Tempu UNTAET, juis, prokuradór, defensór la’o hamutuk bá Baukau, sira bele tula tan suspeitu ho vitima iha karreta ida. Juis, prokuradór, la’o hamutuk halo julgamentu iha tribunál ida to’o agora, limitasaun barak, balun ne’ebé sei impede sira atu halo knaar ho didi’ak.

Tanba ne’e, hanesan ema, sira mos hasoru dezáfiu oioin ne’ebé atu kontribui ba sira nian susesu, hanesan fatór apoiu hosi ekipamentu hosi eskritóriu instituisaun hosi edifísiu ne’ebé sira iha, maske nune’e sira esfórsu nafatin atu fó justisa ba sidadaun sira iha munisípiu sira ne’ebé tribunál oras ne’e estabelese.

Husi interpretasaun polítika, ema barak kestiona kona-ba impasialidade tribunál iha Timor-Leste? Saida maka ita bele afirma hodi hatan ba preukupasaun públiku?

Nuudar Ministru ha’u labele komenta ba saida maka juis sira deside, tanba ne’e desizasaun ne’ebé juis sira fóti mai hosi sira nian konsénsia no mos konstituisaun ho lei sira ne’ebé sira lori sai hanesan referénsia hodi deside ba kazu hotu-hotu ne’ebé sira kaer iha kada tribunál.

Maibé iha asuntu ida ne’e dala barak sente katak laiha justisa, ne’e tanba parte balun lakon, bai-bain iha parte ne’ebé lakon sempre fó reajen katak laiha justisa, maibé lei permite katak bainhira parte ida lakon iha primeira instansi, halo rekursu, bainhira parte ida lakon iha rekursu, lei mos garante atu halo rekursu ba supreme tribunál justisa, entaun bainhira to’o iha faze ikus tranzitu julgadu ona ema sente katak parte ida lakon hamosu lia-fuan ida ne’e.

Bele esplika, saida maka hakbesik justisa ba povu no nia objetivu maka saida?

Programa ida VIII Governu ida ne’e preve kedas kona-ba justisa iha parte neen objetivu saida maka hosi governu halo atu konsolida pás no demokrasia, garante direitu, deveres, no liberdade fundamentál atu garantia sidadaun tomak halo revizaun ba lei sira ne’ebé iha setór justisa ninian.

Implementa lei rai nian ne’ebé iha 2002 tesik mai 2003 iha de’it lei bens imoveis,  to’o 2022 ida ne’e kuaze kompletu no lejislasaun relevante hirak ne’ebé seidauk kompleta, oras ne’e kompleta ona, ikus liu ami hakarak hateten atribuisaun titulu rai ba sidadaun sira, ida ne’e hanesan polítika hosi VIII ninian.

Lori justisa ba hotu nuudar objetivu hosi tribunál movel, saida maka setór judisiál halo hodi garante igualdade justisa ba ema hotu?

Tribunál movel  ne’ebé durante ne’e implementa di’ak ba sidadaun sira, liuliu sira ne’ebé dook husi tribunál haat Suai, Oekusi, Baukau no Dili.

Bainhira Aileu, Ermera, no Likisá hasoru difikuldade hodi asesu justisa, tribunál distritál Dili bele halo julgamentu iha área ne’ebé juridisaun Dili-nian, ne’e vantajen di’ak, maibé presiza apoiu finanseira atu halo susesu.

Durante implementasaun ba tribunál movel hetan apresiasaun di’ak tebtebes hosi sidadaun sira tanba fasil liu sidadaun sira asesu justisa e implementa iha sira-nian leet.

Tanba julga sira nia kazu iha kedan sira nian  uma, julga  kazu iha kedan sira nian rai laran, iha kedan fatin akontesimentu, balun iha kedan sira-nian munisípiu, ida ne’e asesu ne’ebé pelumenus besik povu, la-presiza gasta tan sira nia tempu hodi la’o bá tribunál distritál sira  ne’ebé dook hosi sira-nian fatin, ida ne’e di’ak maske nune’e fatór balun ne’ebé tenke apoiu para halo susesu tribunál movel  iha futuru.

Oinsá progresu iha implementasaun  Hakbesik Justisa ba Povu?

Tribunál movel balun sei paradu tanba númeru juis, juis ida por ezempu bele kaer kazu sivíl no krime hamutuk 70, entaun bainhira juis ida kaer kazu 70 nia tenke fó atensaun ba kazu sira ne’e, bainhira nia sai beibeik impaktu mos ba ninian kareira hanesan juis tanba hetan atensaun hosi konsellu superiór ba juis (konsellu superiór majistratura judisiriu). Bainhira nia la kumpri dever hanesan juis atu hala’o julgamentu ba kazu ne’ebé ajenda ona, hetan ona oráriu mak la kumpri, sei prejudika nia.

Ida tan fali iha kazu balun ne’ebé iha juis sira tenke ema nain tolu bolu dehan juis koletiva, kazu balun juis ida mesak depende ba kazu ne’e ninian pena, depende ba akuzasaun ne’e ninian ameasa hira.

Entaun kada loron buat ne’ebé akontese iha tribunál, juis ida kuase kazu ida remata sira tenke ba fali kazu seluk, tanba ne’e julgamentu ba kazu ida bele adia to’o fali fulan.

Entaun tribunál movel  sira halo, mas  la’ós lorloron, tanba limitasaun mos buat balun, atende kazu hothotu iha tribunál iha sira-nian fatin. Iha kazu ida rua sira deside tenke ba iha duni fatin akontesimentu.

Oinsá númeru jurista iha Timor-Leste?

Ita dadaun ne’e iha juis 35, prokuradór 35, defensór públiku 33, advogadu privadu 150.

Ita nian juis  ne’ebé maka agora daudaun tuir formasaun iha sentru fórmasaun juridiku judisiáriu 20 resin, ida ne’e mos sei tais tan. Tanbasa buat sira ne’e sei tais iha tinan rua, tinan tolu nia laran, agora atualmente ita so iha juis timoroan hamutuk 35, sei iha tan klase, juis primeira klase foin iha nain haat de’it.

Tribunál supremu justisa ejije tenke iha juis nain hitu, ida maka sei eleitu hatudu husi parlamentu nasionál ema ne’ebé prestasaun juridika iha esperénsia bele sai juis ne’ebé nomeia bele ba tur iha  supreme tribunál justisa, ne’e presiza ema nain hitu,  restu sira ne’e tenke mai hosi juis kareira. Tribunál Rekursu presiza juis koletivu, ne’e tenke segunda klase, primeira klase.

Juis primeira klase iha nain haat, segundu no terseira klase maka barak, bainhira Tribunál Rekursu  presiza juis segunda klase presiza promove halo promosaun  liuhosi konsellu superiór majistratura judisiáriu ba iha sira nian karreira atu bele sae tan para ense iha  tribunál rekursu.

Juis tribunál primeira instansia ne’e primeira klase, segunda no terseira klase mos di’ak. Bainhira ita sura ba kada juis iha munisípiu  13 no RAEOA  ne’e ita presiza haree didi’ak tanba volume kazu kuantidade juis atu atende kazu sira ne’e ita presiza esforsu makaas depois bele fó jusitisa ba sidadaun sira iha kada munisípiu.

Kazu iha Timor-Leste maka saida de’it?

Krime ne’ebé maka aas liu iha Timor ne’e maka violénsia doméstika, ema baku malu, violasaun seksual, kazu insestu, tentativa omesidiu.

Maibé kazu hirak ne’e kada fulan, tinan, sae iha teritóriu. Fatór atu kontribui hosi aktu ema nian no iha tan fatór seluk tan.

Jornalista  : Natalino da Costa

Editora      : Rita Almeida

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here