Fatin Turizmu Komunitáriu iha Seloi Kraik. Imajen TATOLI/Natalino Costa

DILI, 18 maiu 2022 (TATOLI)—Diretór Jerál Turizmu iha Ministériu Turizmu Komérsiu no Indústria (MTKI), Jelino Soares, informa, tinan ne’e Governu prevee orsamentu millaun $2,7 resin hodi dezenvolve área turizmu Timor-Leste.

“Kona-ba área turizmu, tinan ne’e Governu tau orsamentu ba Diresaun Jerál Turizmu hamutuk milliaun $2,729 hodi halo atividade turizmu,” Diretór Jerál hateten ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, Farol, kuarta ne’e.

Notísia relevante: MTKI planeia dezenvolve turizmu komunitáriu iha munisípiu lima

Orsamentu ne’ebé aloka ba Diresaun Jerál Turizmu bazeia ba planu ne’ebé iha, tanba Direasaun Jerál Turizmu nia okos iha Diresaun Nasionál Turizmu Komunitária Kultura (DNTKK), Diresaun Nasionál Dezenvolvimentu Turístika (DNDT), Diresaun Nasionál Empreendedorizmu Atividade Produtu Turístiku (DNEAPT) no Diresaun Nasionál Promosaun Turístiku no Relasaun Internasionál (DNPTRI), ne’ebé idaidaik ho ninia serbisu.

“Ita presiza reforsa área turizmu tanba atividade sira ne’e durante tinan-rua hasoru COVID-19, movimentu vizitante sira mós ladún bá-mai. Entaun, ita dezenvolve turizmu ho ida ne’ebé mós nia alvu ba turizmu doméstiku rai-laran,” nia akresenta.

Tinan kotuk, MTKI lansa turizmu komunitáriu iha suku lima no munisípiu haat hanesan Baucau wailili, Viqueque wiamori, Aileu seloi craic, Ainaro Nunmoge, no Maubisse.

Nune’e, turizmu komunitáriu sira ne’e nia obra la’o daudaun ona no daudaun iha hela prosesu finalizasaun.

“Tinan ne’e ita planu sei lansa tan ba munisípiu haat hanesan iha Lautém, Manufahi, Liquiçá no Ermera, maibé dezenvolve atividade sira ne’e mós bazeia ba proposta no planu hosi komunidade tanba komunidade mak sai na’in ba turizmu komunitáriu,” nia tenik.

Daudaun Timor-Leste tama tinan 20 restaura ninia independénsia, ne’ebé haree ba parte turizmu, buat ne’ebé la’o ona mak daudaun Governu hahú estabele ona fatin turizmu, kompara ho tinan antes ne’e.

“Tinan 20 restaura indepedénsia, avansu ne’ebé iha mak ita haree iha tempu naruk nia-laran ema sempre preokupa kona-ba turizmu, tanba ita haree dezenvolvimentu iha setór turizmu ne’e seidauk másimu, maibé daudaun ne’e parte turizmu balun hahú la’o ona,” nia akresenta.

Dezenvolvimentu turizmu ne’e la’ós MTKI nia kompeténsia de’it, maibé hosi parte hotu tanba iha serbisu interligasaun ema hotu nia papél ba dezenvolvimentu.

“Ita iha ona potensialidade turizmu, naturál, kulturál, no istória sira ne’e iha hotu ona, maibé atu haree ba ninia kondisaun dezenvolve turizmu ita iha papél atu dezenvolve turizmu ba oin. Ezemplu Governu harii turizmu komunitáriu sira iha fatin hotu, maibé laiha kooperasaun parte hotu hatudu katak dezenvolvimentu turizmu atu la’o ba oin ne’e susar,” Jelino dehan.

Jornalista : Arminda Fonseca

Editora      : Julia Chatarina

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here