Servisu exetensaun apoia formasaun ba komunidade suku Taiboko kona-ba prodús pestisida orgániku no abudu orgániku. Imajen mídia Sekretaria Rejionál Agrikultura.

DILI, 17 fevereiru 2022 (TATOLI) – Dezde tinan 2019 to’o tinan ne’e, Autoridade Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA), liuhosi Diresaun Rejionál Agrikultura introdús pestisida orgániku ho modelu tradisionál, hodi límita utilizasaun kímiku salva plantasaun batar no hare ne’ebé hetan atakasaun hosi peste lakataru.

Pestisida orgánika ne’e livre hosi kímika hodi proteje kresimentu planta hosi tipu insetu ne’ebé moris iha rai ka ai-funan no vegetál sira, inklui verme (cacing), lakataru no tipu parasita sira seluk.

“Ita atu hahú limita utilizasaun kímiku tanba ne’e ita introdús pestisida orgániku, ho razaun atu minimiza estragu sira no dependénsia agrikultór ba produtu hosi rai-li’ur, iha tinan kotuk ita sosa duni maibé kuantidade ki’ik litru-10 de’it, ida-ne’e só atu uza bainhira akontese dezastre ka atakasaun grave,” Sekretáriu Rejionál ba Asuntu Agrikultura, José Eta, informa ba Agência Tatoli liuhosi telefónika, kinta ne’e.

Xefe departamentu apoia servisu extensaun iha diresaun agrikultura RAEOA, Amaro Efi, esplika prosesu produs pestisida orgániku ne’e mai hosi liis-mean no mutin, ai-manas lotuk, rinso, de’ut hamutuk halo kombinasaun, no rai durante tolu, mak foin halo atuasaun.

Servisu exetensaun apoia formasaun ba komunidade suku Taiboko kona-ba prodús pestisida orgániku no abudu orgániku. Imajen mídia Sekretaria Rejionál Agrikultura.

“Ami-nia preparasaun nível extensaun ne’e, ami fasilita ona formasaun atu produs hela pestisida orgániku ho modelu tradisionál, nune’e apoiu agrikultór sira atu atua hela atakasaun ba plantasaun hare no batar hosi lakataru ninian,” nia katak.

Tuir nia, sistema tradisionál ne’e diresaun regionál agrikultura aplika iha kedas 2019 bainhira kazu mundiál COVID-19 ataka Timor-Leste, tanba iha situasaun ne’e fronteira sira taka hotu atu importa ai-moruk susar.

“Esforsu ne’e atu responde urjente agrikultór sira, entaun diresaun komunika agrikulkultór sira prepara materiál lokál, ékipa tékniku fasílita sira liuhosi formasaun, nune’e bele produs pestisida orgániku ne’e, ami hatudu de’it sira mak halo asaun prevensaun,” nia katak.

Purtantu, meiu atu hetan formasaun ne’e depende mai hosi tékniku estensionista sira, tanba durante ne’e serbisu hamutuk ho komunidade sira iha baze, kuandu identifika suku ne’ebé afeta lakataru, diresaun ezekuta formasaun, importante agrikultór sira prontu atu kolabora.

Xefe suku Taiboko, Joaquim Tafin, hanesan suku benefisiáriu ba pestisida orgániku ne’e, agradese ba autoridade tanba bele apoia ona formasaun ba agrikultór sira iha suku ne’e no rezultadu hatudu progresu di’ak.

“Ai-moruk tradisionál ne’e ha’u-nia hetan ona formasaun, ne’ebé komunidade sira agora uza ona, ne’ebé nia rezultadu ne’e ita haree kapas, tanba ladún hetan ona estragu hosi lakataru, ida ne’e ita agradese tanba materiál sira-ne’e maioria tradisionál la’ós hanesan antes ne’e ita hola,” nia orgullu.

Tuir dadus hosi diresaun rejionál agrikultura, katak formasaun iha sub-rejiaun tolu, iha sub-rejiaun Nítibe suku Suni-Ufe ba platasaun hare kuaze ektare ida-resin envolve benefisiáriu ema na’in-100, sub-rejiaun Pante Makasar iha suku Taiboko ba plantasaun batar ektare tolu (3), no hatudu rezultadu pozitivu, nomoos sub-rejiaun Pásabe nian.

Jornalista   : Abílio Elo Nini
Editór         : Evaristo Soares Martins

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here