Diretór Jerál STAE, Acilino Manuel Branco. Imajen TATOLI/António ‘Dasiparu’ Gonçalves.

DILI, 16 fevereiru 2022 (TATOLI)—Diretór Jerál Sekretariadu Tékniku Administrasaun Eleitorál, Acilino Manuel Branco, informa Rede Eleitorál Ázia submete ona pedidu ba STAE atu sai observadór ba eleisaun prezidensiál hodi hili Prezidente Repúblika períodu 2022-2027 ne’ebé sei realiza iha 19 marsu 2022.

“Kona-ba Ázia nian ita mós simu ona karta pedidu liuhosi rede eleitorál Ázia ninian partilla ona rekejitu sira mai iha ne’e hamutuk na’in-neen (6) no Austrália mós halo kontaktu no hakarak sai observadór ba ita-nia prosesu eleisaun ba Prezidente Repúblika 2022 nian,” DiretórJerál STAE ne’e hateten ba Agência TATOLI, iha nia knaar fatin Caicoli, Dili, kuarta ne’e.

Antes ne’e delegasaun Uniaun Europeia ne’ebé fahe ba ekipa tolu, ekipa dahuluk hamutuk na’in-neen (6) mak to’o ona iha Timor-Leste iha fulan-janeiru no ekipa daruak iha ema na’in-ualu (8) to’o iha tersa (15 fevereiru) horisehik, no iha semana oin ema na’in-20-resin mak sei mai tán.

“To’o agora ita sei simu observadór Internasionál no Nasionál to’o loron sanulu antes tama ba eleisaun nian,” nia dehan.

Kritéria atu sai observadór, nia dehan, antes ne’e sai observadór nanis no sei hatudu kartaun vasina nian, ne’ebé vale ba observadór nasionál no internasionál tenke enexa pasaporte tanba karta akreditasaun ne’e uza númeru pasaporte no mós imajen ka retratu 3X4 hodi emite ba kartaun eleitorál.

“Depois ita sei halo formatu ida para sira prenxe hodi hatudu tipu mekanizmu kontrolu ida antes ita emite kartaun ne’e ba sira. Maibé ba sira-ne’ebé mak sai ona observadór ona iha periódu kotuk-kotuk ne’e ita fasilita de’it maske estatutu la mensiona kona-ba rekezitu,” Acilino hateten.

Sai observadór tenke iha kartaun vasina

Diretór Jerál Sekretariadu Tékniku Administrasaun Eleitórál ne’e hateten, ba fiskais ho ofisiais no obervadór ba eleisaun prezidensiál 2022 ne’e tenke prenxe rekezitu ida mak iha kartaun vasina.

“Hakarak informa mós ba públiku katak iha prosedimentu balun halo hodi aplika iha parte balun de’it mak hanesan fiskál sira, ofisiál sira-ne’ebé mak sei servisu iha prosesu eleitorál no obervadór sira tenke iha karatun vasina ka di’ak liu seritifikadu vasinasaun nian,” nia dehan.

Maibé, nia dehan, ba sidadaun ka eleitór sira iha territóri Timor-Leste iha obrigatóriu uza sira-nia dokumentu hanesan kartaun eleitorál hodi komprova no bele tuir vota ka ezerse sira-nia direitu votu hodi hili kandidatu Prezidente Repúblika ne’ebé sira hakarak atu hili.

“Ba eleitór sira-ne’e ba vota tenke uza kartaun eleitorál. Ha’u husu ba públiku informasaun ida-ne’e públiku tenke hatene,” nia hateten.

Karik sidadaun iha kosiensia simu vasina ne’e di’ak liután, nune’e bele haforsa imunidade tanba iha sentru votasaun sira-ne’e ema oioin de’it mak iha ne’ebá, tanba ne’e atu di’ak liu tenke simu vasina hodi bele hadook an hosi moras COVID-19.

“Espera katak kondisaun ne’ebé mak seguru proteje ita-boot sira-nia an, nune’e ita-boot sira bele ezerse imi-nia direitu bainhira fila labele lori fali moras ba família sira iha uma, maibé la’ós tenke iha kartaun kinur mak vota, ida-ne’e informasaun laloos,” nia dehan.

Kona-ba evolusaun COVID-19, nia dehan, STAE koordena ona ho Ministériu Saúde (MS) hodi bele asegura no oinsá halo prevensaun, tanba ema hotu nia esperansa katak to’o iha loron 19 marsu ne’e fiar katak kondisaun sei nafatin mantein hanesan ne’e.

STAE iha ona orientasaun atu lori halo distansiamentu ba eleitór sira no labele halo konversa ba malu iha porsesu eleisaun ba asuntu la nesesáriu, entaun teknikamente STAE sei prepara luvas, hand sanitizer no máskara hodi fasilita eleitór sira iha sentru votasaun sira.

Entratantu, nia informa, STAE sei transporta materiál eleisaun ba diáspora, nune’e bele halo preparasaun no fasilita eleitór sira iha rai-li’ur bele partisipa hodi ezerse sira-nia direitu votu iha eleisaun prezidensiál 2022.

“Materiál ba eleisaun nian ne’e ita preparadu ona no tuir ita-nia planu entre fevereiru nia klaran ne’e, sasán sira-ne’e tenke transporta ona ba diáspora tanba antes to’o ne’ebá ita mós tenke hatene informasaun sira-ne’e. Maibé STAE nia planu, tarde liu iha fulan-fevereiru ne’e tenke sai hosi Dili ba diaspora,” nia dehan.

Atu transporta materiál hirak ne’e, presiza mós hatene voo ne’ebé mai Timor-Leste tanba pandemia COVID-19 iha mundu normál fali ona no hein katak voo komersiál bele la’o ona, nune’e bele fasilita ba prosesu eleitorál no realiza eleisaun prezidensiál iha diáspora.

Jornalista : Osória Marques

Editór       : Cancio Ximenes

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here