Kondisaun irrigasaun ne’ebé abandonadu tinan barak ona, iha suku Ossuala, sábadu (16/10). Imajen TATOLI/Nelson de Sousa

DILI, 25 janeiru 2022 (TATOLI)—Membru Komisaun D, Deputadu António dos Santos ‘55’, informa rezultadu relatóriu fiskalizasaun hosi Komisaun D ne’e haktuir konstrusaun irrigasaun Glai iha suku Lissadila, munisípiu Likquiça ne’ebé konstrui iha tinan 2010 no gasta orsamentu kuaze millaun $12 maibé la utiliza to’o agora.

Fiskalizasaun refere Komisaun D ne’ebé trata asuntu Ekonómia no Dezenvolvimentu, iha Parlamentu Nasionál, hala’o iha loron 14-15 outubru 2021.

“Irrigasaun Glai iha suku Lissadila ne’ebé konstrui iha tinan 2010 ho totál osan kuaze millaun $12, maibé la aporveita to’o agora. Tanba teknikamente kontrusaun odamatan (intek) hodi simu bee aas liu fali, entaun deifisíl tebes bee atu sae hodi halai tuir kanu ne’ebé iha,” Menbru Komisaun D, Deputadu António dos Santos ‘55’, lee sai relatóriu komisaun nian iha plenária Parlamentu Nasionál, tersa ne’e.

Tuir relatóriu komisaun D ne’ebé Agéncia Tatoli asesu katak, iha vizita ne’e, konforme informasaun ne’ebé relata hosi lidér komunitária suku Lissadila katak intek irrigasaun ne’e konstrui iha tinan 2010 fazeadamente, iha faze dahuluk konstrui ho montante millaun $4,5 no iha faze daruak konstrui ho montante millaun $7,5.

Konstrusaun ba irrigasaun ne’e finaliza la konsege inaugura tanba bee la halai no karik intek irrigasaun ne’e mak di’ak sei fornese bee ba natár hamutuk 477 iha suku Guiço no 340 iha suku Lissadila.

Bee ne’ebé atu foti ne’e la’ós bee-mota maibé bee-moris ka bee-matan ne’ebé lokaliza iha área Rambo ne’ebé iha tempu bailoron mós bee-matan ne’e nunka atu maran.

Problema bee la halai tuir kanu tanba teknikamente iha parte odamatan hodi simu bee aas liu, nune’e deifisíl bee atu sae hodi halai ba iha kanál irrigasaun.

Maibé antes hahú halo konstrusaun, parte lidér komunitáriu halo kedas intervensaun hodi protesta ba kompañia maibé konpañia la halo tuir, nune’e ikus mai laiha rezultadu. Kompañia ne’ebé konstrui obra ne’e iha faze dahuluk mai hosi Maubara no faze daruak mai hosi Maliana.

Nune’e, ho rezultadu ida-ne’e, Komisaun D Parlamentu Nasionál rekomenda ba parte relevante atu tau atensaun.

Presiza normaliza natar Goulautete

Entretantu, Komisaun D halo mós vizita ba natar fatin Goulautete iha suku Lissadila-Maubara no iha vizita ne’e, konforme informasaun ne’ebé relata hosi lidér komunitária Lissadila, katak fatin ne’e mota kee no loké luan kuaze kilómetru tolu ona, nune’e natar fatin sira iha ne’e sai ona hanesan dalan ba bee-mota.

Tanba ne’e, rekomenda ba Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) atu koordena ho ministériu kompetente hodi konsidera iha planu orsamentu anuál ba kontrusaun barreira protesaun hodi salva natar fatin sira iha Goulatete, ne’ebé mota kee no loké luan kuaze kilómetru tolu-resin, inklui mós área plantasaun ba protudu seluk.

Maibé atu rezolve iha tempu badak husu atu halo uluk normalizasaun bee-dalan mota nian.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór      : Cancio Ximenes

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here