Sekretáriu Rejionál Asuntu Agrikultura, Jose Eta. Imajen TATOLI/Abílio Elo Nini.

DILI, 13 janeiru 2022 (TATOLI) – Autoridade Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) liuhosi Sekretaria Rejionál ba Asuntu Agrikultura, daudaun ne’e dezenvolve ona ai-kameli iha fatin haat perténsia ba sub-rejiaun haat iha rejiaun ne’e.

Sekretáriu Rejionál ba Asuntu Agrikultura, José Eta, informa, kada tinan autoridade prepara viveru ai-kameli iha sentru viveru.

Maske seidauk iha rezultadu ba ekonomia maibé daudaun ne’e autoridade dezenvolve ona iha fatin haat iha sub-rejiaun Oésilo, Pássabe, Nítibe no Pante Makassar, no daudaun ne’e departamentu floresta kontinua identifika poténsia hodi kuda tán ai-kameli iha Oé-Cusse.

Eis diretór ONG Youth Action to Work Sustainability (YACTS) fó-sai katak, iha rejiaun Oé-Cusse departamentu floresta identifka ona fatin haat maka daudaun ne’e kuda hela ai-kameli.

Fatin haat ne’e mak hanesan iha sub-rejiaun Oésilo iha Nakome, suku Usitasae. Sub-rejiaun Passabe, iha Oél-Nasi, suku Abani.

Nune’e mós sub-rejiaun Nítibe iha Boen-Meto, suku Usitaco no sub-rejiaun Pante Makasar iha Leolbatan no iha Oél-Foko, suku Bobokase.

“Ida-ne’e sai fatin provozóriu mais ita seidauk hatene nia kuantidade, maibé dadus ba populasaun kona-ba ai-teka, mahoni, sabraka, kafe alista ona, maibé ba ai-kameli poténsia maka fatin haat ne’e iha sub-rejiaun haat, maibé ita sei hatama ba planu programa food for work hodi proteje, nune’e bele asegura ezisténsia ai-kameli iha fatin sira-ne’e,” José Eta, informa ba Agência Tatoli liuhosi telefónika kinta ne’e.

Nia hatutan, durante ne’e esforsu autoridade RAEOA halo konservasaun ba bee-matan sira iha territóriu Oé-Cusse.

Nune’e iha tinan 2021, Sekretáriu Rejionál ba Asuntu Agrikultura, konsege identifika bee-matan 114 ho área konservasaun ektare 100,80.

Jornalista         : Abílio Elo Nini
Editór               : Evaristo Soares Martins

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here