Estudante 10 Desembru Comoro Dili, bainhira tuir ezame ba terseiru periódu nian, segunda (22/11). Imajen Tatoli/Antonio Goncalves

DILI, 12 janeiru 2022 (TATOLI)—Parlamentu Nasionál liuhosi Komisaun G ne’ebé trata asuntu Edukasaun, Juventude, Kultura no Sidadania konsidera sirkulár hosi Ministéiru Edukasaun Juventude no Desportu limita estudante sira hosi munisipiu mai eskola iha Dili ne’e taka ema-nia liberdade atu asesu ba eskola.

Notísia Relevante: MEJD hasai sirkulár ho pontu importante tolu ba eskola hotu

“Hanesan deputadu, ida-ne’e taka ema-nia Liberdade. Ema hakarak ba eskola iha ne’ebé maibé ita hakarak ba taka liberdade,” Prezidente Komisaun G, António Verdiál, hateten ba Agência Tatoli iha Parlamentu Nasionál, kuarta ne’e.

Relasiona ho tinan letivu foun 2022 ne’e, MEJD hasai sirkulár ba eskola hotu iha territóriu nasionál atu entidade relevante hodi kumpre.

Antes ne’e, Diretór Jerál Edukasaun no Ensinu MEJD, Luís Manuel da Costa Fernandes, hateten razaun bandu simu alunu hosi munisípiu mai eskola iha Dili bainhira laiha razaun fundamentál, tanba esperiénsia hatudu ona kada tinan kuandu iha matríkula foun, alunu sira iha ensinu báziku terseiru siklu iha munisípiu iha tendénsia bo’ot tun hotu mai Dili.

“Dili kontinua simu alunu ho númeru boot. Tanba ne’e ministéiru halo jestaun, ne’ebé deside estudante ensinu sekundáriu jerál kada turma akumula de’it estudante 45 no ensinu sekundáriu tékniku vokasionál kada turma akumula estudante 40. Ita halo ida-ne’e tanba lakoi repete tan hanesan liubá tanba ema barak tun mai Dili, obriga eskola ho kapasidade naton tenke simu ema hotu atu eskola, ita buka hadia jestaun,” Luís Manuel da Costa Fernandes esplika

Aliénde, bainhira hakarak hakarak mai eskola iha Dili tenke halo pedidu no hetan vistu hosi inan aman ho dokumentu sira hetan aprovasaun hosi Diretór Edukasaun Munisípiu orijen no dokumentu hotu konsultasaun ho Diretór Edukasaun Dili, atu bele estuda hodi foti desizaun tuir nesesidade karik bele rekomenda ba eskola ida.

Nune’e, Prezidente Komisaun G, António Verdiál husu Governu presiza identifika fila-fali buat hirak hotu atu bele hamosu satisfasaun ba ema hotu.

“Ha’u la’ós dehan la konkorda lae maibé ita labele taka ema nia liberdade atu nune’e oan sira eskola iha ne’ebé de’it, maibé iha mós razaun fundamental Governu nian hateten karik estudante ne’e nia inan-aman mai servisu hotu iha Dili ida ne’e klaru oan labele hela mesak iha foho no tenke mai eskola iha Dili,” nia dehan.

Deputadu KHUNTO ne’e hateten, ida-ne’e Governu hanesan ezekutivu kria regra ne’ebé ho rekezitu sira tanba haree ba situasaun sira-ne’ebé mosu no ema hotu tenke halo tuir duni no la viola lei ruma.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here