Baraka hirak-ne'ebé negosiante aldeia Aitutu, suku Aidabaleten, postu administrativu Atabae, munisípiu Bobonaro, utiliza hodi tunu no fa’an ikan Saboko. Imajen Tatoli/Sérgio da Cruz.

BOBONARO, 28 dezembru 2021 (TATOLI) – Negosiante ikan Saboko iha aldeia Tutubaba, suku Aidabaleten, postu administrativu Atabae, munisípiu Bobonaro husu VIII Governu Konstituisionál atu harii fatin dignu hodi halo atividade negósiu tanba udan no anin sobu beibeik.

Negosiante Ermelinda Pires, hateten, razaun husu governu harii fatin foun ne’e, tanba baraka ne’ebé halo ho tali-tahan no kalen uzadu dezde 2017, maibé agora lahuk dadaun no la dignu ona atu helik hodi buka moris.

“Baraka sira ne’e ami na’in rasik mak halo, ami sente susar loos tanba tempu bailoron mós anin mai sobu beibeik, no udan mai turu tama hotu ba laran, ami labele tunu Saboko tanba bee nakonu. Sé governu hanoin ami povu kiik atu buka moris halo netik fatin foun ba ami, atu ami bele fa’an,” nia informa ba Agência Tatoli iha Atabae, tersa ne’e.

Nia rai ne’ebe sira uza ba halo atividade ne’e proprierária komunidade suku Aidabaleten nian, ho nune’e bainhira governu iha ona planu atu konstrui uma, komunidade prontu oferese tanba maioria komunidade iha fatin ne’e iha insiativa hakarak halo negósiu.

Nia haktuir, ho kondisaun baraka la dignu ne’e afeta mós sira-nia rendimentu kada loron, tanba tempu udan sira tenke paradu.

“Fatin ne’e kloot loos mai ami, dalaruma ema mai sosa hakrak tuur iha-ne’e mak haan, maibé ami-nia kadeira ho meza laiha ema barak sosa tiha ba liu, depois dalaruma sira hare tia ba liu dt Erkina katupa fatin ne’e,lahtene balu dehan ladun mos rai rahun barak,maibé ami simu de’it tanba ida ne’e mak fatin ne’ebe ami bele halo rasik,” nia katak.

Entretantu Negosiante Maria Mendonça, hatutan maske fatin la dignu maibé dezde establesimentu baraka ne’e, sempre hetan rendimentu di’ak kada loron tanba fatin besik kedas dalan protokolu ligasaun Maliana ba Dili.

Ikan ne’ebe sira produz sai Saboko ne’e mak hanesan sardina, ikan baliu no ikan seluk tán ho presu falun ho tali tahan ida $1, enkuantu saboko ne’e ida iha laran hamutuk ikan lima tempra ho bumbu tradisionál hanesan sukaer, liis-mean no mutin, ai-manas no seluk tán.

“Ema ba mai ne’e sempre sosa ami-nia ikan, sorte di’ak loron ida ami bele hetan $20 dolar to’o $30. Kuandu loron boot hanesan finadu, Natál ho tinan foun ne’e ema la’o ba mai barak, ami mós Saboko barak to’o lokraik ne’e ami bele hetan $50 dolar,” nia informa.

Daudaun ne’e negosiante sira ladún hetan rendimentu di’ak tanba tempu bailoron laloran tasi boot, halo peskadór sira labele tama peska ikan iha tasi, nune’e kada loron sira tunu de’it $20 to’o 25 dolar de’it.

“Ikan ne’e ami sosa fali iha peskadór sira hanesan ami-nia kliente, ami sosa 10 ho folin $1 dolar, depois ami halo fali saboko tau iha laran ikan lima, entaun hosi ikan 10 ne’e ami fa’an rendimentu $1 dolar, maibé depende ba peskadór sira de’it, sira fa’an baratu ami mós halo barak,” nia katak.

Enkuantu rezultadu hosi fa’an ikan Saboko ne’e uza fali selu oan sira-nia eskola, sosa nesesidade bázika família nian.

Totál baraka iha dalan-ninin ne’ebé sai mahon ba negosiante sira iha Atabae besik 20 no negosiante sira-ne’ebé halo atividade iha fatin refere maoria feto, orijen husi suku Aidabaleten.

Jornalista         : Sérgio da Cruz

Editór               :Evaristo Soares Martins

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here