Komunidade iha suku Kakaven, Leuro no Souro postu administrativu Lospalos, munisípiu Lautém, prodús marmelada. Imajen/Espesiál.

DILI, 18 novembru 2021 (TATOLI)—Ajénsia Internasionál Deutsche Gesellschaft fur Internatinale Zusammenarbeit (GIZ) fó apoia $25.000 ba Sentru Treinamentu Vokasionál Juventude (STVJ) Comoro, hodi hala’o formasaun movel kona-ba prosesamentu halo marmelada iha suku Kakaven, Leuro no Souro, postu administrativu Lospalos, munisípiu Lautém.

Diretór Sentru Treinamentu Vokasionál Juventude (STVJ) Comoro, Norberto da Costa, hateten apoia Organizasaun Internasionál hosi Alemaña, GIZ ne’e liuhosi projetu ‘Ai-han ba Futuru’ atu hala’o formasaun ba komunidade iha área rurál.

“Objetivu hosi apoia ne’e, atu fasilita ita-nia komunidade liuhosi hasa’e sira-nia koñesimentu iha prosesamentu oinsá atu halo marmelada tuir produtu lokál ne’ebé sira iha,” Norberto da Costa, hateten ba Agência Tatoli, iha nia knaar fatin, Comoro, Dili, kinta ne’e,

Objetivu seluk hosi formasaun ne’e mak oinsá komunidade atu prosesa sira-nia ai-han ka ai-fuan lokál ne’ebé iha, aleinde konsumu baibain sira bele vária hodi modifika sira-nia menu konsumu loro-loron.

Formasauun ne’e bele hanorin komuunidade bele partisipa iha merkadu lokál duké sira ba sosa marmelada, entaun hosi formasaun ne’e sira mós hatene hodi prodús no bele faan iha kioske ki’ik-oan no merkadu lokál iha sira-nia suku laran.

Komunidade iha suku Kakaven, Leuro no Souro, postu administrativu Lospalos, munisípiu Lautém, tuir formasaun movel halo marmelada. Imajen/Espesiál.

Iha formasaun ne’e, partisipante sira iha interrese makaas tebes atu hatene oinsá halo prosesamentu marmelada, tanba ne’e hanesan buat foun ba sira no sira-nia feedback liuhosi hanoin ne’ebé sira fó katak buat ne’ebé loro-loron sira konsumu no agora sira bele aprende no hatene oinsá atu bele prosesa hodi han no faan.

Formadór Sentru Treinamentu Vokasionál Juventude (STVJ) Comoro, Leonel Noronha das Neves, informa iha formasaun ne’e bainhira atu tama ba prosesamentu marmelada formandu sira tenke hatene uluk lai, oinsá asegura prosesu atu prodús ai-han ida.

“Bainhira sira hatene uluk ida -ne’e mak sira foin prátika kona-ba oinsá halo prosesu ba ai-han lokál hodi sai fali ba marmelada. Tanba, iha ne’ebá, ita foti produtu ne’ebé hosi to’os-na’in rasik. Ezemplu, ai-fuan no ai-han lokál hanesan sabraka, aidila, ainanas, lakeru, kulu zaka, goiaba, hudi tasak. Hosi ai-fuan no ai-han sira-ne’e mak sira halo hodi sai ba marmelada,” nia esplika.

Tanba ne’e, ho ai-fuan no ai-han lokál sira lori ba faan iha merkadu dala ruma la folin no fila-fila mai sira so’e de’it, entaun sira nakfilak fila-fali hodi sai fali produtu seluk hanesan marmelada hodi faan iha merkadu.

“Hanesan, iha formasaun ne’e loron ami fó prátika ba sira menu rua. Ezemplu, loron ida sira halo prátika ho ai-dila no sabraka, entaun aban fali ai-nanas ho hudi. Nune’e, kada loron ida, ami fó menu rua ba sira hodi halo produsaun ba marmelada. Hosi ne’e, semana ida nia laran, sira hetan ona menu ualu,” nia esplika.

Entretantu, formasaun kona-bá prosesamentu halo marmelada iha suku Kakaven, Leuro no Souro la’o tiha ona. Iha suku Kakaven formasaun hahú iha 11 to’o 15 outubru, suku Leuro hahú iha 25 to’o 29 iha fulan-outubru no suku Souro hahú iha 15 to’o 19 iha fulan novembru.

Hosi formasaun ne’e, partisipante hamutuk 65 mai hosi estudante, juventude en jerál, delegada no dona da casa.

Jornalista : Nelia Fernandes

Editór       : Cancio Ximenes

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here