Partisipasaun joven rezisténsia ne'ebé koñesidu ho masakre Santa Kruz. Foto google

OÉ-CUSSE, 12 novembru 2021 (TATOLI) – “Tiru ami iha rate-laran, ami halai arbiru de’it ona, ha’u ho kolega feto ida hosi Ermera naran Joana, nia hetan tiru iha kakorok, nia husu ajuda mai ha’u, ha’u ba xupa nia raan, derrepente kilat musan kona ha’u nia ain tama borus, raan nakfakar tuituir dalan”.

Istória pasada ne’e haktuir hosi sobrevivente masakre Santa Kruz 12 Novembru, Alberto Soi kódigu ‘Kaer-Kois’ informa Agência Tatoli iha Sentru Juventude Rejiaun Oé-Cusse, kinta ne’e.

Iha loron 11 novembru 1991 liubá, Alberto Soi hamutuk ho juventude barak prepara halo enkontru ida ho Pe. Leão da Costa (matebian) nia uma iha mumentu iha Balide, nune’e halo preparasaun atu hasoru delegasaun parlementu portugués nian maibé to’o ikus la mai.

Nune’e hamutuk hasoru jornalista Max Stahl no Piter Coesman, jornalista sira husu dehan, “aban sira mai lala’ok hosi ne’ebé?, ami enkontru ne’e dirije hosi maun Costâncio Pinto ‘Terus’, nia mak ko’alia ho jornalista Max Stahl tanba nia hatene ingles, lian França no lian Japoneza.

Nune’e iha 12 Novembru 1991 dadeersan juventude hotu-hotu la’o komboiu ba partispa misa iha igreja Motael ne’ebé dirije hosi Pe. Arberto Ricarda (matebian), lori ai-funan atu ba kari iha saudozu Sebastião Gomes nia rate. Remata tiha misa iha Motael, kontinua komboiu no hakilár hahú hosi Motael to’o semitériu Santa Kruz nune’e “viva Sebastião Gomes, viva Xanana Gusmão, viva juventude loriku as’wain.”

Mais antes ami seidauk to’o, maluk jornalista estranejiru ida hetan tiru hosi TNI iha kampus UNDIL nia oin Kintal Boot, nune’e balu ba ajuda ami, balu kontinua hakilár nafatin to’o Merkadu Lama ba tama to’o rate Santa Kruz. 

Sobreviente Masakre Santa Kruz, Alberto Soi ‘Kaer-Kois’. imajen Tatoli/Abílio Elo Nini.

Ami hakilár, hakilár, derrepenti 303 orienta sira komesa tiru ami iha Santa Kruz laran, joven barak mate, balu kanek, ami komesa halai arbiru de’it ona, balu besik Sante Kruz mós tiru uluk ona, maibé mumentu ne’eba ami joven balu uza biru, ami sai ne’e la’ós la’o mamuk maibé hetan defeza hanesan ai-kulit hosi ferik katuas mak fó ami atu uza.

Iha akontesimentu ne’e soldadu TNI ida mós kanek, tanba ami-nia maluk balun mak tuda sira, entaun sira komesa hirus tiru mai ita halai arbiru de’it, mumentu ami hamutuk iha Santa Kruz iha ferik balu kos oan nurak mós mate, ema barak mate hanesan nehek mak duir-aan iha rai, balu halai tama ba rate-laran.

“Tiru ami iha rate laran, ami halai arbiru de’it ona, ha’u halai ho kolega feto ida naran Joana hosi Ermera, halai sa’e ba moru lorosa’e nian haksoit liuhosi parte leten nian, maibé seidauk haksoit kolega feto ne’e hakilár husu ajuda mai ha’u, tanba hetan tiru iha kakorok, entaun halai ba fali xupa nia raan, mais forsa sira tiru mai nafatin derrepente tiru kona rate,” nia haktuir.

Nune’e kilat musan mai kona loos ha’u-nia ain, kanek boot musan tama borus, entaun ha’u desmai toba latan-aan iha rai, ha’u haree tiru mai nafatin. Entaun ha’u ta’uk husik tiha kolega feto ne’e ha’u halai salva-an haksoit sai hosi moru-leten, liuhosi SMP Paulus nian. To’o ne’ebá ha’u halai tán subar iha Gudang Bís Timor Jaya, subar uitoan ha’u sente ta’uk kosar hanesan hariis, raan nakafar tuituir dalan, entaun ha’u halai de’it ona ba to’o Bispu nia rezidénsia Lecidere, to’o ne’eba ami barak ona subar iha ne’eba.

To’o Lesidere ami tur la to’o oras, Mario Viegas Caracalão ba vizita ami tanba nia Guvernadór Timor-Timur, nia ba ho jornalsita malae feto ida hosi Portugál, nia mós kanek iha kakrorok, depois avo Margarida (madre ida) haruka tiu sira iha-ne’eba te’in fó etu sanan boot ida ami hán. Ami konta hotu akontese ne’e ba Mario Carascalão nia mós tanis malae feto ne’e mós ami tanis hotu.

Durante loron ne’e ami hán hotu subar iha-ne’e to’o loraik tuku 06:00 besik kalan ona, maka Bispu Dom Carlos Filipe Ximeens Belo haruka nia kondutór tula ami ba idak-idak nia fatin, tula ha’u mai hatún iha semináriu Lahane, depois ha’u haksoit hosi SPK tuir PAM mak tún fali mai iha Lahane Timur tanba ha’u hela viziñu ho maun Francisco Lelan ‘Kiak’.

Kontribuisaun ne’ebé Alberto partisipa iha luta liberatsaun ne’e, oras ne’e hetan ona rekoñesimentu hosi estadu iha 2015 hahú ho 0 a 3, depois tau fali 4 a 7 to’o ikus ne’e hetan 8 a 14.

Alberto Soi, mós partisipa iha manifestasaun 12 outubru 1989, vizíta Papa João Paulo II iha Díli Tasi-Tolu. Nune’e mós partisipa iha manifestasaun Masakre Santa Kruz Díli, iha 12 Novembru 1991.

Biografia

Alberto Soi ho naran kodigu “Kaer Kois”, fatin moris Cutete, suku Costa, sub-rejiaun Pante Makasar, iha loron 18 fulan novembru 1965, mai husi famíli kiak no simples.

Albertu Soi, hahu hala’o nia estudu iha tempu kolonializmu maka hanesan, iha tinan 1973, Alberto Soi “Kaer Kois” hahú eskola iha 10 siklu Quenei, 1974 transfere ba eskola 10 siklu Euna’e, suku Bobokase, sub-rejiaun Pante Makasar. 1974-1975 para eskola tanba akontese golpe entre partidu FRETILIN no partidu APODETI.

Hafoin ne’e Albertu Soi, kontinua fali nia estudu iha tempu okupasaun Indonézia 1977, komesa eskola-tán iha SDN Cutete tanba lian Indonesia ko’alia la hatene, nia deside husik hela eskola (sai).

To’o 1980, maka kontinua fali eskola iha SDK Nossa Senhora do Rosário Oé-Cusse to’o loron 29/5/1983 remata. Nune’e iha 1993, kontinua nia estudu iha eskola iha eskola pre-sekundária Santu António Oé-Cusse no remata iha 7/5/1986. Iha tinan 1986 kontinua fali nia estudu iha eskola SMAN 2 Díli-Matadouro no remata iha loron 5/5/1989.

Iha tinan 1990 to’o 1992 para eskola, hosi kontinua fali iha 1993, iha Universidade Nusa Cencana Kupang-PGSD D2 gardua iha 19/4/1996. Iha 1997 to’o 1998 sai hetan servisu nu’udar funsionáriu edukasaun hanesan profesór iha sub-rejiaun Pante Makasar, Oé-Cusse. Nune’e iha loron 7/1/2000, hahú hanorin iha escola pre-sekundária Baoknana, sub-rejiaun Nítibe hanesan profesór permanente to’o 1/9/2006.

Depois ida ne’e 1/9/2006, hetan despaxu transferénsia hosi Diretór Edukasaun, Venâncio Lafo hosi muda fali vila sub-rejiaun Pante Makasae iha eskola pre-sekundária públika Palaban to’o ohin loron.

Purtantu, iha juñu 2016, hetan simu kargu foun hosi Sekretáriu Rejionál Asuntu Edukasaun no Solidariedade Sosial no Inkluzaun, Arsénio Paixão Bano nu’udar adjuntu-diretór eskola bázika sentrál (EBC,sigla portugés) Palaban to’o 19 juñu 2020, no hetan estensaun ba mandatu ne’e to’o 21 dezembru tinan 2021.

Daudaun sobrevivente Albertu Soi ‘Kaer-Kois’, profisaun hanesan profesór iha EBC, Palaban, Oé-Cusse.

Jornalista: Abílio Elo Elo
Editór: Evaristo Soares Martins

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here